Az élet pozitív oldala! Salamon!

Salamon nagyon sokat építkezett. Legnevezetesebb építkezése a templom (ld. SALAMON TEMPLOMA) és a királyi palota. A templom építése hét, a palotáé pedig tizenhárom esztendeig tartott (1Kir 6,38; 7,1). A fáraó lányának külön palotát építtetett (1Kir 7,8). Megépítette Millót, bővítette Jeruzsálemet és új várfallal vette körül (1Kir 9,15). Számos várost újjáépített (Hácór, Megiddó, Gézer, Alsó-Béthórón, Tadmór). Raktárvárosok, harci kocsik városai, lovasok városai épültek a hadsereg számára. Megépített mindent, amit csak jónak látott (1Kir 9,19kk). A sok építkezést az őslakók kényszermunkában végezték (1Kir 9,20kk).

Uralkodási módszeréhez tartoztak a politikai házasságok is, amelyekkel részint a szomszédos, részint a leigázott népekkel igyekezett a jó kapcsolatokat ápolni, s így birodalma biztonságát erősíteni (1Kir 11,1kk). De ezek a házasságok végül is nem javára, hanem veszedelmére váltak a birodalomnak is, meg Salamonnak is. A király kultuszhelyeket, templomokat, oltárokat épített az idegen feleségei bálványisteneinek, sőt maga is áldozott a bálványoknak. Mindezekkel haragra ingerelte az Urat, s birodalma és házanépe vesztét okozta.

5. Gazdagsága. A B-i tudósítások nagy elismeréssel beszélnek Salamon rendkívüli gazdagságáról. Évente hatszázhatvanhat talentum arany folyt be kincstárába. Ezüst annyi volt, mint a kő, cédrus pedig mint a vadfügefa az alföldön (1Kir 10,14; 2Krón 9,27). A mesés gazdagság sokféle csatornán át áradt az országba, Salamon pénztárába: a meghódított népek adói, a tartományok adói, vámok, rengeteg ajándék, a rézbányák, a hajó-kereskedelem, a közvetítő kereskedelem jövedelme (1Kir 10,14k.23kk; 2Krón 9,13k.22kk). De még ez a nagy gazdagság sem volt elég a fényűzés és a sok építkezés fedezésére. A nagy gazdagság fényes takarója volt az egyszerű köznép sok terhének és növekvő elégedetlenségének.

6. Bölcsessége. Salamon mind a birodalom határain belül, mind a határain túl híres volt bölcsességéről. Sába királynője azért látogatta meg, hogy találós kérdéseivel próbára tegye, de Salamon minden kérdésére megfelelt (1Kir 10,1kk). Minden érdekelte. Háromezer példabeszédet mondott, és ezeröt éneket szerzett. Beszélt a füvekről és fákról, állatokról és madarakról, csúszómászókról és halakról (1Kir 5,11kk). Az Énekek, a Péld és a Zsolt egy részét megőrizte bölcs mondásainak és énekeinek. Lehetséges, hogy a Préd is tőle származik. A B Salamon bölcsességének a forrásáról is tudósít. Amikor uralkodása kezdetén megjelent neki Isten Gibeonban, bölcsességet kért, és megkapta (1Kir 3,3kk).

7. Az Ige mérlegén. Salamon királyságát Isten ígéretei vették körül (2Sám 7,12kk; 1Krón 17,11kk). A prófétai történeti mű írója szerint Salamon szerette az Urat (1Kir 3,3), de a szíve nem volt teljesen az Istené (1Kir 11,4). Sokat tett az Úrért, ragyogó templomot épített Jeruzsálemben, de a bálványoknak is épített templomokat, és a szíve azokhoz is odafordult. Rendkívüli bölcsessége volt, de a minden bölcsesség forrása: »A bölcsességnek kezdete, az Úrnak félelme« elhalványult lelkében. Vannak, akik a Prédikátor könyvét az öreg Salamon megtérése jelének tekintik. Tény, hogy a B, bár nevét többször említi, nem beszél róla híre, neve, dicsőségéhez mérten. Az Isten szíve szerint való király mintaképe Dávid maradt.