Ki volt Hippokratész és miért tesznek orvosok Hippokratészi esküt? Kószi Hippokratész (ógörögül: Ιπποκράτης, latinul: Hippocrates), (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus. Az orvostudomány megalapítójának tartják, az ókorban egyenesen Aszklépiosztól, a gyógyítás istenétől származtatták. Névrokona a matematikus khioszi Hippokratész és Hippokratész, Géla türannosza is. Valószínű, hogy a fiatal Hippokratészt apja vezette be az orvostudományba. Ebben a korban ugyanis a legtöbb mesterség apáról fiúra szállt; a legfőbb bizonyíték azonban az eskü, amely kimondja, hogy ingyen kell tanítani a mester nemzetségét, és a tudást – a tanítvánnyá szegődött idegent kivéve – senki mással nem szabad közölni, csak saját gyermekeinkkel. A törvény néven ismert eskü egy részlete: „szent dolgokat csak szent embereknek mutatunk meg; avatatlanoknak nem szabad, amíg be nem vezettük őket a tudás orgiáiba”. Hippokratész minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta (humorálpatológia). A gyógykezelésben pedig a legfontosabbnak a szervezet ellenálló képességének növelését tartotta, ártalmatlan módszerekkel. Meggyőződése szerint az orvosi működés alapja az erkölcsi tisztaság, az orvosi etika törvényeinek megtartása.Hippokratész irodalmi alkotásait elsőként a görögül író római orvos, Galénosz magyarázta a császárkorban. A tulajdonságok öröklődését is keveredéssel, a férfi és a női magnedv elegyedéssel magyarázta. Úgy vélte, a gyermek nemét és jellemvonásait is az szabja meg, hogy a kétféle magnedv közül melyik kerül túlsúlyba, a mikor a párzás után a nedvek elegyednek. E folyamat eredményeként a gyermek örökölheti például az egyik szülő szemét és a másik orrát stb. Azok a tulajdonságok, amelyek kialakításában egyik nedv sem kerekedik felül, a két szülő közötti, átmeneti jellegűek lesznek. A testet és a lelket egymástól különböző ám egymással szoros összefüggésben álló dolgoknak gondolta, s ezért azt állította, hogy a megfelelő étrendi szabályokkal hatni lehet a lélekre....
Tovább »
Sisakvirág, a mérgek királynője! Mivel az egész bejegyzés apropójául szolgál, kezdjük a sisakvirággal. A sisakvirág egy roppant nagylétszámú család tagja, összesen körülbelül 350 fajtát tartunk számon belőlük, és ahogy már említettem, ezek közül négy nálunk is előfordul a természetben (méregölő sisakvirág (A. anthora L.), farkasölő sisakvirág (A. vulparia Rchb.), moldvai vagy kárpáti sisakvirág (A. moldavicum), és a karcsú sisakvirág (A. variegatum L. subsp. gracile (Rchb), sőt van, amelyiket meg is vásárolhatjuk kerti növényként. A sisakvirág hatóanyaga az akonitin nevű alkaloida, mely emberekre és állatokra egyaránt rendkívül veszélyes, így a sisakvirág bármely fajtájának az érintése nagy odafigyelést igényel, ültetése pedig kizárólag háziállat és kisgyermek nélküli kertekbe ajánlott. Aki élőben szeretne találkozni ezzel a csodaszép, de halálos növénnyel, az látogasson el a Nagykovácsi és Telki határában futó Sisakvirág tanösvényre, ahol farkasölő sisakvirágokat nézegethet!... Tovább »
Nem csupán a ragadozó állatoktól vagy gátlástalan emberektől kell óvakodnod: néhány növény is csendes, de halálos veszélyt hordoz! Az olvasóbokor terméseit nem nehéz felismerni. Ez a növény első sorban trópusi területeken fordul elő, és Indiában illetve Indonéziában előszeretettel használják magvait ékszerekként. A népszerű ékszer-alapanyag azonban rendkívül mérgező abrint tartalmaz. A héj fel szakadásával az abrin kiszabadul a magból. Elfogyasztása végzetes elváltozásokat okoz a szervezeten belül. Az abrin ellehetetleníti a sejtek fehérje termelését, amik így lassan elhalnak. Az abrin mérgezés légzési problémákat, hányást, hasmenést, kiszáradást és szem fájdalmakat okoz. Nagy mennyiségben való fogyasztása 72 órán belül halált okoz.... 
A papagájok királya az ara papagáj! A papagáj faj királya az ara papagáj, aki egy csodaszép, intelligens és játékos óriás, aki rengeteg öröm forrása lesz.Korunkban a házi állattartók körében egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a szárnyasok, azon belül pedig a papagáj félék. Ezek a szép és kedves állatok nagyon meghálálják a megfelelő tartást, odafigyelést. Az óriás papagáj számára ez elég nagy kihívás is, mert a lakásban össze kell szednie a bátorságát, hogy bele merjen vágni. Az ara papagájjal történő mindenfajta kereskedelmi tevékenység engedélyhez kötött és bejelentésköteles. Az esetleges szaporulat, az elhullást illetve a tulajdonosváltás mind bejelentendő a Mezőgazdasági Minisztérium helyileg illetékes (megyei) szervezete felé. Mindegyik ara papagáj-faj CITES (Washingtoni egyezmény, Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) védelem alatt áll.... 
A tengerek rettegett csúcs ragadozója kihalófélben de a rák ellenszerét termeli a szervezete! A fehér cápa (Carcharodon carcharias) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó Carcharodon porcos halnem egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is. Az embereket ért támadásai miatt ragadványneve a „fehér halál”. A fehér cápa genomja több mint másfélszer annyi információt hordoz, mint az emberé – 4,63 Gbp (azaz milliárd bázispár) építi fel, míg az emberi genombot 3 Gbp –, ezzel együtt olyan genetikai változások jellemzik, amelyek valóságos evolúciós siker történetté alakították a faj sorsát. Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közlő kutatók több olyan, molekuláris alkalmazkodásra képes gént találtak, amelyek fontos szerepet játszanak a genom stabilitásának fenntartásában.Ezeket a genetikai változásokat olyan génekben is kimutatták, amelyek a DNS-javításhoz, a DNS-károsodásra adott válaszhoz és a DNS-hiba toleranciájához köthetők. Az ezzel ellentétes jelenséget genominstabilitásnak nevezik, ami a DNS-károsodások felhalmozódásának következménye, és ami az embereknél is jellemző oka a rák és az öregedéshez köthető betegségek kialakulásának.... 
Magyarország egyik legkedveltebb és legmérgezőbb növénye: ennek a gyönyörű virágnak már egy levele is halálos! A leander az egyik legkedveltebb dísznövény, de vigyázz vele! A leander – Nerium oliander – vagy babérrózsa a balkonok és teraszok közkedvelt dísznövénye, ami korántsem véletlen, hiszen gyönyörű, színes virágaival mediterrán hangulatot teremt, gyorsan képes növekedni, és jól tűri a nyári szárazságot is. Ha vannak kicsi gyerekeink és házi kedvenceink, vigyázzunk, hogy tartsák távol magukat a leandertől. A leander metszése! Nagyon egyszerű, a megfelelő metszés jutalma pedig egy erős, egészséges és bőségesen virágzó fa lesz. A metszésre legalkalmasabb időszak a szeptember és az október eleje.... 
Manchineel-fa – a világ egyik legmérgezőbb növénye! A manchineel-fa, vagy manszanilyafa (Hippomane Mancinella) a kutyatejfélék családjába tartozik. Az Egyesült Államokban, a Karib-térségben és a Bahama-szigeteken honos, itthon nem fordul elő. A világ egyik legmérgezőbb növényének tartják. Minden része erősen toxikus. A fa által termelt mérgek összes fajtáját máig sem sikerül azonosítani. Az ilyen fáknál táblákat helyeznek el, hogy figyelmeztessék az embereket a veszélyre.A fa termése leginkább almára hasonlít. Állítólag Kolumbusz “halál almának” nevezte a kis zöld termést. Azok, akik megkóstolták a fa gyümölcsét először bizsergést éreztek a nyelvükön, majd egyre nagyobb lett a fájdalom, sőt a torkukban fojtogató érzés alakult ki. Két óra elteltével már nyelni sem tudtak és rendkívül erős fájdalom volt érezhető a torkukban.A fa tejszerű nedvet termel, amelyből elég ha csak egy csepp kerül az emberi bőrre és égési sérülést, bőrgyulladást vagy duzzanatot okoz. Azok, akik az eső elöl a fa alá menekülte, saját bőrükön tapasztalták meg a fa mérgező hatásait. A manchineel-fát nem szabad meggyújtani, mert a füstje vakságot okoz. Emellett a fa leveleivel sem árt óvatosan bánni, mivel azok is toxikus anyagokat tartalmaznak. A manchineel-fa úgy került be a Guinness Rekordok könyvébe, mint a világ legveszélyesebb fája. A spanyol hódítók túlzás nélkül “a halál kicsi almájának” nevezték.... 
Vörös kódot kaptak Óriáspandák! Elnevezése!A fajt 1869-ben Père Armand David francia misszionárius írta le először, aki a fekete-fehér medve, azaz Ursus melanoleucus nevet adta neki. 1870-ben csak csontok alapján Alphonse Milne-Edwards megállapította, hogy a faj közelebb áll az Ailurus fulgus (vörös macskamedve) fajhoz, ezért átkeresztelte Ailuropoda melanoleuca névre. Ma már tudjuk, hogy közelinek tűnő rokonsága kis termetű pandafélékkel csak konvergencia.A panda a vörös macskamedve másik neve. A szó feltehetően az óriáspandánál jóval kisebb termetű állat nepáli nevéből származik (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből). Az óriáspandát a zoológusok csak később ismerték meg, és mivel a két fajt közeli rokonnak tartották, az óriás panda és kis panda névvel különböztették meg őket. A magyar szakirodalomban a bambuszmedve nevet kapta az Ailuropoda nem, de ezt a nevet a köznyelvi, de pontatlan panda név elterjedtsége és a távoli rokonság felismerése miatt az óriáspanda név váltotta fel. A vörös macskamedvét ma is nevezik kis pandának vagy vörös pandának.A kínai nyelvben az óriáspanda neve da xiong mao (kínai: 大熊猫, magyar népszerű átírás: ta hsziung-mao), ami „nagy medvemacskát” jelent. A „nagy” jelző itt is a kis pandától való megkülönböztetésre szolgál (kínaiul xiao xiong mao, hsziao hsziung-mao, azaz „kis medvemacska”). A „medvemacska” nevet az állat valószínűleg annak köszönheti, hogy a többi medvefélével ellentétben kitűnően mászik fára, és a pupillája a többi medvéével ellentétben nem kerek, hanem a macskáéhoz hasonlóan rés alakú. A felnőtt állat testtömege 70 és 125 kilogramm között változik. Az óriáspanda testfelépítése megegyezik a többi medvéével, csupán a kontrasztos fekete-fehér színében tér el tőlük. Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. Az óriáspanda meg roggyantott hátsó lábán is meg tud állni, de hamar elfárad, minden alkalmat kihasznál a pihenésre. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambusz bozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhely vel összekösse. A CITES-egyezményben az I. függelék foglalkozik a fajjal, az IUCN pedig végveszélyben levőnek sorolta be. A számuk a legutóbbi években növekedni látszik, ami a faj védelmében tett erőfeszítések sikerét támasztja alá.... 
Koalák végveszélyben! Tűzvész pusztított az ausztrál természetvédelmi területen!A Sydneytől 200 kilométerre északra fekvő területen tucatnyi tűzoltóegység dolgozott a 80 hektáron tomboló lángok megfékezésén, hogy megóvják az épületeket és az itt élő vadállatokat.Az erőfeszítések ellenére azonban a koalák egyik fontos élőhelyének számító Mambo Wetlands természetvédelmi terület nagyjából 16 hektárnyi része a lángok martalékává vált. A terület a koalák fontos tenyész populációjának ad otthont, és bár az erdőtüzet mostanra sikerült megfékezni, a hosszú távú hatásai még jó ideig pusztítóan fognak hatni a helyi populációra. Kipusztulhat az egész koala populáció! Rengeteg állatfajt, köztük több mint 60 ezer koalát sújtottak a 2019-2020 nyarán Ausztrália-szerte pusztító bozóttüzek – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) hétfőn közzétett jelentése. A WWF Ausztrália a koala populáció megerősítése érdekében drónokról szétszórt eukaliptusz magok segítségével koala folyosók létrehozásával próbálkozik, emellett felállít egy alapot, amellyel arra ösztönzi a földtulajdonosokat, hogy létesítsenek biztonságos menedékeket a koaláknak.... 
Ki az a Murphy és miért van neki törvénye? “Ami elromolhat, az el is romlik” – de ki volt, aki először mondta? Nos, tekintettel arra, hogy pesszimisták mindig is léteztek, a mondás valamilyen változata valószínűleg már latinul, sőt, ősemberül is létezett, de az első feljegyzett emlék 1877-ből származik, mikor Alfred Holt egy építőmérnököknek tartott előadásában kimondta: “Úgy találtatott, hogy ami elromolhat a tengeren, az általában el is romlik előbb vagy utóbb.“A gondolat az elkövetkező évtizedekben számos változatban újrafogalmazott, 1941-ben még George Orwell is megírta a saját verzióját: “Irak, Szíria, Marokkó, Spanyolország, Darlan, Sztálin, Rashid Ali, Franco… ha van rossz dolog, amit meg lehet tenni, meg lesz téve, tévedhetetlenül. Az ember már úgy hisz ebben, mintha a természet törvénye lenne.“Úgy kell értelmezni, hogy ha valami megtörténhet, az meg is fog történni, nem úgy, hogy ami elromolhat, az el is romlik” – mondta egy 1980-as rádióinterjúban Murphy, aki ugyancsak szálló igéjének pozitív üzenetére próbálta ráirányítani a figyelmet.... 