Ki volt Alzheimer és Down? Emberek akiről betegséget neveztek el! Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. Ki ne ismerné az Alzheimer, a Down, a Crohn vagy éppen a Tourette neveket? Léteznek olyan betegségek és rendellenességek, melyek nevei ugyan széles körben ismertek, a mögöttük álló felfedezőről viszont csak ritkán esik szó.A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el. Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el. Alois Alzheimer német ideggyógyász 42 éves korában, 1906-ban Auguste Deter nevű páciensét diagnosztizálta a felejtés betegségével. A szakma akkoriban nem vette komolyan, hogy álláspontja szerint nem az idősödés velejárója, hanem az agykéreg változásai okozzák a betegséget. John Langdon Down angol orvos 1866-ban, 34 éves korában írta le először a kromoszómaeltérésen alapuló tünetegyüttest, de a külső megjelenés miatt ekkor még helytelenül a mongoloid rassz etnikai jellemzőire vezette vissza. Később otthont is létrehozott a betegek számára. Az Alzheimer-kór demenciával, a kognitív funkciók leépülésével járó betegség. Kezdetben emlékezetzavarok és személyiségváltozás jelentkezik, majd a beteg állapota fokozatosan hanyatlik, önálló életvitelre alkalmatlanná válik, végül testileg is leépül. Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, így a 65 év fölöttiek körében kb. 5%-ban jelenik meg, míg 80 év fölött már mintegy 20%-ban. A Down-szindrómások körében azonban már korábban, akár 50-60 éves kortól, és jóval nagyobb arányban, becslések szerint 50%-ban előfordulhat. Kialakulásának okai még nem teljesen tisztázottak, de úgy látszik, a genetikai tényezők mellett szerepet játszhatnak környezeti hatások is. Mivel az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, így a környezeti tényezők feltárása különösen fontos lehet a kialakulás késleltetésében vagy elkerülésében....
Tovább »
Máig nem tudni, miért kellett meghalnia Marian Cozmának! Édesapja és az édesanyja is válogatott kézilabdások voltak. Cozma hazája egyik élcsapatában, a Dinamo Bukarestben kezdte pályafutását, mellyel sok szép sikert is elért, többek között bajnok és kupagyőztes lett csapatával. 2002-ben, Fehéroroszország ellen mutatkozott be a felnőttválogatottban. Marian Cozmát 2005-ben Bukarestben megkéselték. A bukaresti Rapid fanatikus drukkerei felismerték az utcán, és kést döftek a hátába. A sérüléseiből hamar felépült. Sajnáltam, hogy a Valcea nem jutott tovább. Szeretem a magyarokat, szeretnék még sokáig Magyarországon élni. A szórakozóhelyen kitört verekedést a klub előtt folytatták, itt szúrták szíven Cozmát, és sebesítették meg a segítségére érkező Ivan Pešić horvát és Žarko Šešum szerb játékosokat. Pešićet vesén szúrták, emiatt egyik veséjét ki is kellett venni, Vilovski a vállán vitte el a kórházba. Šešumot fejbe rúgták, arccsonttörést szenvedett.... Tovább »
Ártalmatlan rája okozta a tragédiát! Steve Irwin, a Crocodile Hunter néven ismert ausztrál filmes és természetvédő búvárkodás közben szenvedett halálos balesetet. A balesetet azonban nem egy krokodil vagy egy mérgeskígyó okozta, hanem – meglepő módon – egy tüskés rája, amely nem tartozik éppen a veszélyes fajok közé. . 2004 júniusában ismét támadás érte, ekkor azzal vádolták, hogy egy antarktiszi forgatás során túl közel merészkedett az itt élő bálnákhoz, pingvinekhez és fókákhoz. A kutató azonban visszautasította a vádakat. A tüskés rája 1,5 méternél is nagyobbra nő, néha 4 méter. hosszú és 200 kilogram nehéz is lehet, különösen a déli tengerekben. Az idősebbek hát- és hasoldala nagy tüskékkel fegyverzett. A hát barna, világosan foltos; a has fehér. Az Európa körüli tengerek partjain a homokban és iszapban él. Kis halakkal és rákokkal táplálkozik. Húsát igen sok helyen a világban szívesen eszik. A ráják tüskéjüket kizárólag védekezésre használják, ezért búvár halálos balesetéről soha nem is lehetett hallani – egészen mostanáig, amikor a legendás krokodilvadász esett áldozatul. A tüskés rája mérgének amúgy kígyómarásszerű hatása van, ami ellen a bennszülöttek, szúrás esetén, különböző növények váladékát itatják a sérülttel, az orvosok pedig mangánsavas kálium és aranyklorid szérumot fecskendeznek a seb köré.... 
Ne féljünk a kígyóktól, inkább ismerjük meg őket! A napokban egy fiatalember számára ismeretlen állat határozását kérte egy internetes csoportban. Egy hüllőét, amit viperának nézett, és ezért leforrázta azt. Nem vipera volt, rézsikló. De ebben az esetben ez mindegy is. Az ember nem önt le forró vízzel egy élő állatot. Korábban a Sas-hegyen is dolgoztam, és mindig egy misztikum volt a jelenléte. Hogy »haragos siklót« láthasson az ember, azt «ki kellett érdemelni a hegytől», mert ő nem olyan, aki ott leselkedik minden bokorban. Amikor végre először megpillantottam, mikor végre megmutatta magát, annak igazán emelkedett hangulata volt számomra. A „haragos sikló” nevét jellegzetes riasztó magatartásáról kapta. . Ez egy különleges önvédelmi «tánc», olyan, mintha egy ostort pattintgatnánk. A sikló angol neve: Caspian whipsnake, vagyis ostorkígyó. Ez az elnevezés nagyon jól leírja ezt a magatartást.”... 
“A gomba kezelése Magyarországon egyszerűen nevetséges”... 
Aradi vértanúk! Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.Az 1890. október 6-i aradi megemlékező ünnepségre a turini száműzetésében, fonográfhengerre is rögzítették Kossuth Lajos ünnepi beszédét, a hengert elvittek Aradra is és ekkor hallották először az emigrációban élő Kossuth hangját az aradi megemlékezők: „…nem borúlhatok le a magyar Golgota porába…”.A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik. …a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.... 
1848–49-es forradalom és szabadságharc! Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa. Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett, ahol az ifjak összegyűltek. Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát találta ott, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzetes megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 pontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt. Csak délfelé oszlott szét a forrongó tömeg, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.... 
Magyarok, akikre az egész világ büszke lehet!Balogh Levente – Szentkirályi ásványvíz! Balogh Levente 1969. március 28-án született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait 1987-ben fejezte be a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, amelyet 1990-ben a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítés megszerzése követett. Egy hosszabb lélegzetvételű szünet után 2006-ban vette át az Econovum Akadémián (Professzorok Vezetőképző Központja Kft.) üzemgazdászi oklevelét. Fiatal Korában még a Budapesti Honvéd profi cselgáncsozója ként volt ismert a magyar ásványvíz király, Balogh Levente, aki most a Karlovarské minerální vody cseh céggel együtt a PepsiCo üdítők és élelmiszerek forgalmazójaként regionális élelmiszer-birodalom élére került. Ekkor még túlzással sem lehetett aranybányának nevezni a helyet. Sőt, a céget sem, amelyben kereskedelmi és marketing igazgatói tisztségig jutott el Balogh Levente, mielőtt 2000 környékén felajánlotta volna édesapjának, hogy átveszi tőle a boltot.... 
Paranormális jelenségek: miért látjuk azt, ami nincs is ott? Kiss Judit • 2011. május 13., 09:30Kísértetkastélyok, szellemidézés, telepátia, jövendőmondás, testen kívüli élmények: olyan jelenségek, amelyeket nem lehet megmagyarázni, akár hisz valaki bennük, akár nem. Egy, a közelmúltban megjelent könyvben mégis megtalálható e rejtélyek kulcsa. A kutató szerint minden paranormális jelenségre létezik tudományosan megalapozott magyarázat. „Telepatikus képességű embereket kerestem fel, álmatlan éjszakákat töltöttem kísértetkastélyokban, és megkíséreltem halottakkal beszélni. Minden bizonynyal szép számmal akadnak olyanok is, akiket egyáltalán nem győzött meg Wiseman érvelése. A leírtak egy dologra azonban mindenképpen rávilágítanak: agyunk és érzékszerveink néha furcsa tréfát űzhetnek velünk.... 
William Shakespeare hatása az irodalomra! William Shakespeare [ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə] (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Püthagorasz szerint a költők lelke haláluk után hattyútestbe költözik, talán ezért nevezte Benjamin Jonson drámaíró a kortársát „Avon édes hattyújának”. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. 1582. november 28-án, 18 éves korában feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt, aki ekkor már három hónapos terhes volt. A Shakespeare házasságkötését követő esztendőkről hasonlóképpen kevés dokumentummal rendelkezünk. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsőszülött lányát, Susannát, 1585 februárjában pedig az ikreket: fiát, Hamnetet és lányát, Judithot. Hamnet 11 éves korában, ismeretlen okból meghalt; 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források feltételezik, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában. Az ikrek születése utáni időszak látszólag eseménytelenül zajlott Shakespeare életében. Neve 1592-ben bukkan fel először a londoni színházi körökben. A kihagyás miatt az irodalomszakértők az 1585 és 1592 közötti időszakot „elveszett évek”-nek nevezik, és életrajzírói ennek az időszaknak tulajdonítják kétes szerzői eredetű munkáit is. Ezekben az években különböző legendák keringtek róla. Nicholas Rowe, első életrajzírója szerint Shakespeare Stratford-upon-Avonból Londonba menekült, hogy elkerülje az ellene indított bűnvádi eljárást, melyben őzek orvvadászatával vádolták. Egy másik történet szerint Shakespeare Londonban a színházpatrónusok lovai ellátásával kezdte színházi karrierjét, és beszélték, hogy vidéki tanító is volt egy darabig – mind megannyi hallomásból származó mendemonda.... 