Ijesztő, halálos és nem mindennapi természeti jelenségek. Véres esők. Már Plutarkhosz, ókori görög történetíró is beszélt véres esőről, amik szerinte a germán törzsekkel vívott, nagy, véres csaták után következtek be. Meg volt győződve arról, hogy a csatamező véres kipárolgásai festik be az esőcseppeket vérvörös színűre. 582-ben véres eső esett Párizsban. 1571-ben véres eső áztatta Hollandiát. A Francia Tudományos Akadémia is említést tett véres esőről. A tudományos „emlékirataiban” feljegyezte: „1669. március 17. Shatila kisvárosra, a Szajna partján, sűrű, ragadós, vérre hasonlító folyadék esett, aminek szúrós, kellemetlen szaga volt. Súlyos cseppek függtek a háztetőkön, falakon, ablakokon. A víz közben nagyon vert, és ide-oda taszigálta a hajónkat. A mellettünk levő hajó olyan közel volt, hogy hallottuk, ahogy hangosan, elcsukló hanggal imádkoznak az emberek. Olyan volt az egész, mint egy szeptember 11-i hangfelvétel. A Margit hídról lezúduló víz elvonulása után többen feküdtek a földön kisebb sérülésekkel. Valószínűleg éppen mentőre vártak.” Másnap délelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „azonnali, gyors és alapos” vizsgálatot rendelt el annak tisztázása érdekében, milyen időjárással kapcsolatos előrejelzések készültek, és lett volna-e lehetőség arra, hogy az eredeti forgatókönyvtől eltérjenek. Azt is bejelentették, hogy a vizsgálatot Szilvásy György kancelláriaminiszter vezeti....
Tovább »
Az Elveszett Város története! Az Elveszett Város az Kolumbiának, mint a Machu-Pichu Perunak. Egy ősi indián rom-város a Sierra Nevada hegység hegyoldalban közel a Karib-tenger partjaihoz. Méretét tekintve a legnagyobb megtalált rom-város az egész amerikai kontinensen.De ezzel a Ciudad Perdida történet még közel sem ért véget. Kolumbiában ugyanis idő közben beindult a kábítószer üzlet és a Sierra Nevada hegység nagyon jó kokain termesztő helynek bizonyult. Nem nehéz kitalálni, hogy ismét harcok törtek ki kokaintermesztő farmerek, különböző paramilitáris csoportok és a gerillák között. A harcokban több ezer ember vesztette életét, akiknek holttestét a Sierra Nevada hegyoldalaiban temették el. Ezek után nem is csoda, hogy az Elveszett Várost Zöld Pokolnak is nevezik (Green Hell). És hogy én mire, és miért is jelentkeztem? A várost csak szervezett úton lehet felkeresni. A túra 6 nap, 5 éjszaka. Alvás az erdőben, függőágyon.... Tovább »
Ijesztő, halálos, és nem mindennapi természeti jelenségek. Az 1952-es londoni gyilkos köd. GREAT SMOG – komoly légszennyezés 1952 decemberében, Londonban. Az anticiklon hideg és szélcsendes időt hozott. A levegőben felgyülemlett szennyező anyagok – főleg szén – vastag füstréteget képezve függtek a város felett. Ez 1952. december 5-től december 9-ig tartott, aztán megváltozott az időjárás, és a füstköd szétoszlott. A londoni Great Szmog kivizsgálásának ügye egészen a parlamentig jutott, ahol rémületet keltő adatok hangoztak el. Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint a szmog 4000 ember halálát okozta. Az elhunytak halálának fő okai légzőszervi megbetegedések voltak. Még a felnőtt, egészséges emberek is légszomjra panaszkodtak, a krónikus betegségekben szenvedők, öregek és gyermekek számára pedig egyenesen végzetesnek bizonyult a Great Szmog. A szmog kialakulásához több tényező járult hozzá. A legnagyobb problémát a tömeges széntüzelés okozta, hiszen a hideg időjárás miatt több szenet használtak fel, méghozzá az olcsóbb, nagyobb kén-dioxid tartalmú fajtából. A szmog még az épületekbe is beszivárgott, így a színházi előadásokat, filmvetítéseket is fel kellett függeszteni – a közönség egyébként sem sokat élvezhetett volna belőlük az állandó köhögés miatt. A londoni Wembley stadionban annak 1923-as megnyitása óta először maradt el mérkőzés. A bűnözési ráta is emelkedett, a rablók a ködöt kihasználva törtek be lakásokba, üzletekbe.... 
Ilyen is van? Három Nap az égen! Rio de Janeiro partjainál járunk, ahol helyiek és turisták süttetik a hasukat a forró délutánon, az égbolt tiszta, alig pár felhőfoszlány látható. A nap már a tenger közelében jár, egy-két órán belül lemegy, ám ekkor a szemlélődők szeme elé furcsa látvány tárul: három napot látnak az égbolton. Az égitest viszonylag közel található a Földhöz, a bolygó pedig a keringése során, a Földről nézve, elhalad a csillagok előtt, ez jó lehetőséget biztosít arra, hogy atmoszféra-vizsgálatot folytat hassanak.... 
A tó, ahol örökké villámlik Catatumbo-villámlás! A catatumbói villámlás (spanyolul: Relámpago del Catatumbo) egy légköri jelenség a Catatumbo folyó torkolatában, Venezuelában. A szinte mindennapos, hosszú ideig tartó villámlást tartják a földi ózontermelés egyik fő forrásának. Azt nem tudni, hogy ez milyen mértékben járul hozzá a Földet védő ózonréteghez. Ezen a helyen villámlik egy évben a legtöbbször a Földön: évente kb. 1,2 millió villámlást regisztrálnak, ez átlagosan 28 villámlást jelent percenként. A vihar kiváltó oka valószínűleg a Maracaibo tavon átfújó szél és a mocsaras terület fölötti levegő keveredése. A légtömegek itt találkoznak az Andok és a Cordillerák hegyvidékéről lezúduló hideg levegővel. Ezek három oldalról közrezárják a síkságot. Az összegyűlt hőmennyiség és nedvesség elektromos töltést hoz létre, ami a hegygerinceknél destabilizálódik és gyakorlatilag folyamatos elektromos kisülést hoz létre.... 
40 millió ember él a világ legnagyobb méregtartálya körül! A Fekete-tenger! A világ legnagyobb halott víztömege. Nem csak halott, de mérgező is – ehhez képest milliók élnek körülötte és belőle, turisták százezrei látogatják, talán ön is fürdött már benne. Ez az apokaliptikus víztömeg nem más, mint a Fekete-tenger. A viszonylag rövid idő alatt aláhullott tetemek voltak a Fekete-tenger halott víztömegének első forrásai, hogy miként, arról kicsit később. ’60-as évektől látványosan megnőtt a műtrágyahasználat a termőföldeken, így a folyók egyre több nitrátot és foszfátot szállítanak a tengerbe. Itt nagy mértékben nőtt a növényi plankton állománya, rothadásuk miatt már a sekélyebb vizekben is csökken az oxigénszint.... 
Tengeri jégcsap képződése! Télen a tengerszint felett a levegő hőmérséklete mínusz húsz Celsius-foknál is alacsonyabb lehet, aminél a tengervíz jóval melegebb, körülbelül mínusz két fokos. A melegebb tengervíz a levegővel érintkezve új jégréteget képez. Az így kialakult jégben a só koncentrált formában kerül a sósvízcsatornába.Az extrém alacsony hőmérsékletű sósvíz sűrűsége nagyobb, mint az azt körülvevő melegebb tengervízé, így azonnal megfagyasztja azt. Ez a folyamat vezet a folyamatosan formálódó-torzuló jégcsap kialakulásához. A kialakult jégen apró csatornák jönnek létre, melyek segítik a szuperhideg víz áramlását.A jégcsap rendszere “önfenntartó”. A vízben a folyamat során lejjebb és lejjebb vándorol, és addig marad fenn, amíg a környező áramlás “táplálni tudja”. Ha a jégcsap eléri a tengerfeneket, mindent megfagyaszt, ami az útjába kerül. A tengerfenéken virágzó élet pedig – amely leginkább tengeri sünök, csillagok és esetleg rákok formájában van jelen hasonló helyeken – akár néhány másodperc alatt kőkemény, kristálytiszta jégrétegbe fagy. Amikor tehát eléri az óceán fenekét, nem áll meg, hanem tovább terjed. Percek alatt alatt akár több méteres területet elboríthat, eközben sorban pusztítja el az élőlényeket. A sós jégcsap képes elérni a tengerfeneket is, de ehhez az kell, hogy ne legyen túl mély a víz, különben a jégcső a saját súlya alatt összeomlik, és darabokra törik, mielőtt az aljzathoz érne. A sós jégcsap kialakulásához elengedhetetlen feltétel, hogy az adott területen kiegyensúlyozottak legyenek a hidrodinamikai viszonyok, azaz mind a felszínen, mind pedig magában a víztömegben minimális legyen az áramlás.... 
Gyilkos-tó (magyar nevén Vörös tó)! A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat.Így lett a hegy halálából, az élet vize.Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.... 
Feneketlen-tóról az igazság! A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, a Kosztolányi Dezső téren. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter. A Tarcal határában fekvő Kengyel-tó sokáig csak egy teljesen ismeretlen tavacska volt számomra. A Tokaji hegy tetejéről jól látható patkó alakú vizecske kicsinek és jelentéktelennek is tűnt sokunknak; híreket sem lehetett hallani róla sokáig, és horgászni sem lehetett rajta. Azonban a tó 2014-ben, 8 évnyi szünet után, ismét megnyitott a horgászok számára. Mivel nem rendelkeztem helyismerettel és előzetes tapasztalatokkal, csak megérzéseimre hagyatkoztam. A nagy meleg nem volt előnyömre, de azért sikerült megismerkednem a Kengyel-tó szépséges csukáival. Igazi folyóvízi horgásznak tartom magam. Amikor csak engedik a folyók, én mindig őket választom, és nem igazán tud elcsábítani egy állóvíz sem. A Kengyel-tó azonban más. Amellett, hogy gyönyörű helyen fekszik, és maga a tó is nagyon szép, van benne még valami titokzatosság. Nem adja magát könnyen, és szinte sohasem mutatja ugyanazt az arcát. Rendkívül rejtélyes és sokoldalú víz, kiszámíthatatlan és szeszélyes halakkal, és azt hiszem, ez teszi annyira érdekessé számomra. Nem baj, hogy nem könnyű víz, nem baj, hogy sokszor mostoha, én így szeretem! Remélem, még sokáig ilyen marad…... 
Mi a gömbvillám? Gömbvillám, megoldva? Keletkezése és mibenléte még mindig rejtély a tudomány számára, habár már 150 éve próbálják megfejteni. Most két új-zélandi kutató, J. Abrahamson és J. Dinniss érdekes elméletet dolgozott ki a gömbvillámok keletkezéséről. Munkájuk során csak elbeszélésekre tudtak támaszkodni, laboratóriumi körülmények között ugyanis eddig még nem sikerült gömbvillámot előállítani. Véleményük szerint ez a jelenség nem más, mint vattacukorszerű, izzó szilíciumgömb, amely akkor keletkezik, amikor egy villám belecsap a földbe. A hatalmas áramerősség és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire bomlik, és a szilícium-ionok ritkás gömb alakot vesznek föl.”Egyenletes mozgással csöndben elhaladt előttem egy pingponglabda nagyságú fénylő gömb és kiment a nyitott ablakon. Azóta pontosan tudom, hogy milyen a gömbvillám!” Valóban a gömbvillám ilyen is, de tudni illik, hogy lehet sok másmilyen is.... 