40 millió ember él a világ legnagyobb méregtartálya körül! A Fekete-tenger!
A világ legnagyobb halott víztömege. Nem csak halott, de mérgező is – ehhez képest milliók élnek körülötte és belőle, turisták százezrei látogatják, talán ön is fürdött már benne. Ez az apokaliptikus víztömeg nem más, mint a Fekete-tenger.
Fekete-tenger épp csak tenger. Többször előfordult vele, hogy tó volt, mondjuk akkor tényleg eléggé óriási, összeérve a nála nem sokkal kisebb Kaszpi-tengerrel. Ma a Kaszpi-tenger magában álló sós tó, a Fekete-tenger viszont, mindössze 8 ezer éve újra kijáratot talált a Boszporuszon át a Földközi-tengerhez. Sótartalma ekkor hirtelen megnőtt, az édesebb vízhez szokott élővilág gyors elhalását okozva. A viszonylag rövid idő alatt aláhullott tetemek voltak a Fekete-tenger halott víztömegének első forrásai, hogy miként, arról kicsit később. Ez a több mint másfélszer nagyobb vízhozam ennyivel több szerves anyagot is jelent – egy hatod akkora medencébe, mint a Földközi-tengeré. Ez nem lenne baj, hiszen a vízben élő baktériumok lebontják a tengerbe érkező szerves anyagokat, felhasználva ehhez a vízben oldott oxigént. Csakhogy a Fekete-tengerbe rengeteg szerves anyag érkezik, több, mint amennyi oldott oxigén rendelkezésre áll a lebontásukhoz. Ekkor a baktériumok a szerves anyagok feldolgozásához a vízben lévő szulfátionokból vonják ki az oxigént: a melléktermék a mérgező, záptojásszagú kénhidrogén. A Thetys-tenger egyik maradványként kialakult Fekete-tenger medencéjének mélyén így az évmilliók során a kénhidrogén felhalmozódott és ez nem változott azután sem, hogy része lett a világtengereknek: a Boszporuszon keresztül ugyanis csak felszíni, kevésbé sós rétegű víz áramlik a Földközi-tengerbe, miközben onnan a mélyben sós víz ömlik a Fekete-tengerbe. Így a Fekete-tengerben a két vízréteg között a különbség stabilan magas: az alsó, sósabb – bár az óceánok 3,5 százalékos arányánál enyhébb, 2,2 százalékos sótartalmú –, tehát sűrűbb, ezért nem keveredik a felső réteg 1,7 százalékos sótartalmú vizével.
![A Boszporusz műholdképe]()
’60-as évektől látványosan megnőtt a műtrágyahasználat a termőföldeken, így a folyók egyre több nitrátot és foszfátot szállítanak a tengerbe. Itt nagy mértékben nőtt a növényi plankton állománya, rothadásuk miatt már a sekélyebb vizekben is csökken az oxigénszint. . Az üvegházhatású metán kiszivárgásának legfőbb forrása azonban északon, az éghajlatváltozás miatt olvadásnak induló permafroszt vidékén van, nem a Fekete-tengerben. Ellentétben a kénhidrogénnel, amely itt halmozódott fel a legnagyobb mértékben – bár a Balti-tengeren és Peru partvidékén is akadnak ilyen halálzónák. Halpusztulást okoztak már, de emberek tömeges halálát még nem. A szakemberek szerint nem valószínű, hogy a mérgező gáz már most bármelyik pillanatban előtörhet. De az apokaliptikus természeti katasztrófa veszélyét igazán azzal lehetne elhárítani, ha a tengert tápláló folyók szennyezését jelentősen csökkentenék.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: