Kontinens természetföldrajzi és geológiai értelmezések!

Kontinens természetföldrajzi és geológiai értelmezések!

A kontinens hagyományos természetföldrajzi meghatározás szerint nagy kiterjedésű, összefüggő szárazföld. Ez az értelmezés azonban több problémát is felvet: Nem egyértelmű, hogy mi számít nagy kiterjedésű szárazföldnek. Így többé-kevésbé szubjektív módon tekintjük a 2 166 086 km² területű Grönlandot a legnagyobb szigetnek, a 7 617 930 km² területű Ausztráliát pedig a legkisebb kontinensnek. A földtörténet során a tengerek szintje jelentősen változhat, ezért kontinentális területek kerülhetnek víz alá, és válhatnak szárazfölddé. Ennek figyelembevételével egyesek az összefüggő szárazföld helyett az összefüggő kontinentális kérget tekintik kontinensnek. Ez alapján Amerika és Eurázsia is egy kontinens. A két földterületet ma elválasztó Bering-szoros a múltban többször is vált szárazulattá, és újra tengerré.

Geológia

A kontinens fogalma a geológia értelmezésében a különböző kontinensek elkülönítése nem játszik akkora szerepet, mint a természetföldrajz esetében. Sokkal fontosabb a kontinens és az óceán elkülönülése. A litoszféra lemezekre tagolódik, melyek kontinentális és óceáni elemekből tevődnek össze. Ezen lemezek általában mindkét kéregtípust magukon hordozzák, de van példa arra is, hogy csak óceáni kéregből áll (Csendes-óceáni-lemez, Nazca-lemez). A kétféle kéreg közötti legszembetűnőbb különbség a vastagságukban és az őket felépítő kőzetek típusában mutatkozik. .

A kontinentális kéreg jóval vastagabb az óceáni kéregnél: az előbbi átlagosan 40 km vastag, de a kratonoknál 100 km is lehet; ezzel szemben az utóbbi maximális vastagsága 6 km, az óceánközépi hátságoknál azonban gyakorlatilag nulla. A kontinentális kéreg főként gránitból és granodioritból áll. A kontinentális kérgen belül megkülönböztetjük.

• mobilis torlódásos övet, azaz a fiatal gyűrthegységek területét, mint az Alpok, Kárpátok és Kárpát-medence, Balkán-félsziget, Anatólia, Kaukázus, Irán, Afganisztán, Himalája, Tibet, Burma, Maláj-félsziget, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Kamcsatka, Kordillerák, Andok.
• a selfet, amely a kontinentális kéreg tengerrel elöntött része, mint a Balti-tenger, Ír-tenger, Északi-tenger, az Ausztrália és Pápua Új-Guinea közötti tenger, az Indonézia és Malajzia körüli és közötti tenger, a Bering-szoros.

Az óceáni kéreg anyaga gabbró és bazalt.

• Az ohotszi hosszúsági körtől keletre eső „ázsiai” területek – így Kamcsatka is – valójában az észak-amerikai kontinentális kéreglemezen vannak.
• Kis-Ázsia és a európai Peloponnészosz valójában nem a kontinentális, hanem az önálló hellén-török lemezen vannak Ciprussal, Krétával és az Égei-tenger szigeteinek nagyobb részével együtt.Mintegy 550 000 000 évvel ezelőttre négy nagyobb kőzetlemez alakult ki. Az északi féltekén a Pannotia részekre hullásával Laurencia, Fennoszarmácia és Angara, a délin pedig Gondwana helyezkedett el. Talán már ekkor önállóvá vált a Szibériai-pajzs és Baltica is. Az ordovícium folyamán Gondwanáról levált Baltica, az északi kontinensek viszont közeledtek egymáshoz. 220 000 000 évvel ezelőtt, a triász időszakban csak egy szárazföld volt, a Pangea. 150 000 000 évvel ezelőtt, a jura időszakban 2 kontinens volt Laurázsia (Eurázsia, Észak-Amerika) és Gondwana (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktika. Ez a rendszer valójában majdnem megegyezik a természetföldrajzi rendszernek azzal a változatával, amelyik az egybefüggő területeket egy kontinensnek tekinti, ahhoz képest mindössze Afroeurázsiát osztja két részre a Szaharával.