Hogyan lett a híres Nobel-díj!

1.0Az élet szépségeihttps://marika66.cafeblog.huMarika1966https://marika66.cafeblog.hu/author/marika1966/Hogyan lett a híres Nobel-díj!Hogyan lett a híres Nobel-díj! Díjazott: a <a title="Fizika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika" target="_blank" rel="noopener">fizika</a>, <a title="Kémia" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9mia" target="_blank" rel="noopener">kémia</a>, <a title="Irodalom" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Irodalom" target="_blank" rel="noopener">irodalom</a> és az <a title="Orvostudomány" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvostudom%C3%A1ny" target="_blank" rel="noopener">orvostudományok</a> és a <a title="Közgazdaságtan" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" target="_blank" rel="noopener">közgazdaságtan</a> kiemelkedő művelői, a <a title="Béke" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ke" target="_blank" rel="noopener">béke</a> elhivatott terjesztői. Szervezet neve: Svéd Királyi Tudományos Akadémia! Név adó: Alfred Bernhard Nobel, Alapítás éve: 1895, Ország: Svédország, Székhely: Oslo. A Nobel-díjat a <a title="Svédország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">svéd</a> kémikus és feltaláló <a title="Alfred Bernhard Nobel" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Bernhard_Nobel" target="_blank" rel="noopener">Alfred Nobel</a> alapította. Nobel <a title="1895" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1895" target="_blank" rel="noopener">1895</a>. <a title="November 27." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/November_27." target="_blank" rel="noopener">november 27-én</a> kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 305 millió forintot, vagy 0,94 millió eurót) – kiérdemli. Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek. A Nobel-díjakat a <a title="Svéd Királyi Tudományos Akadémia" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_Kir%C3%A1lyi_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia" target="_blank" rel="noopener">Svéd Királyi Tudományos Akadémia</a> ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (<a title="Storting" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Storting" target="_blank" rel="noopener">Storting</a>) választja a soraiból. Az utóbbi 70 évben azonban eltérnek az eredeti gyakorlattól, 1936 óta kormánytag nem lehet a Norvég Nobel Bizottság tagja, 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azok, ők csak kinevezik a bizottságot. A végrendelet! Kivonat a végrendeletéből:" Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért."-Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel! A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nem csak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Tehát például <a title="2014" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/2014" target="_blank" rel="noopener">2014</a>-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy <a title="1964" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1964" target="_blank" rel="noopener">1964</a> előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen. Magyar vagy magyar származású díjazottak: A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, és a díj világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is. Az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta. Nem egyszerű annak megítélése, hogy ki a magyar, a származás vagy kultúra alapján, illetve hogy mennyire tartja magyarnak magát. Bár a felsoroltak közül a feltételek nem egyforma mértékben teljesülnek, őket joggal tarthatjuk legalább magyar származásúaknak. Ezért szerepel Carleton D. Gajdusek és Milton Friedman is, bár őket nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni. A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: <a title="Szent-Györgyi Albert" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert" target="_blank" rel="noopener">Szent-Györgyi Albert</a> (orvosi, <a title="1937" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1937" target="_blank" rel="noopener">1937</a>) és <a title="Kertész Imre" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_Imre" target="_blank" rel="noopener">Kertész Imre</a> (irodalmi, <a title="2002" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/2002" target="_blank" rel="noopener">2002</a>). Szent-Györgyi előbb <a title="Szeged" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged" target="_blank" rel="noopener">Szegedre</a> vitte az érmét, majd a <a title="Második világháború" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" target="_blank" rel="noopener">világháború</a> kezdetén a <a title="Magyar Nemzeti Múzeum" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" target="_blank" rel="noopener">Magyar Nemzeti Múzeum</a> megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört <a title="Téli háború" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9li_h%C3%A1bor%C3%BA" target="_blank" rel="noopener">finn–szovjet háború</a> finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Számok és érdekességek a Nobel-díj történetéből! Alfred Bernhard Nobel (1833–1896) és az aláírása. 355 szabadalma volt.<img src="https://marika66.cafeblog.hu/files/2020/12/nobelportre_tn.jpg" alt="Alfred Bernhard Nobel (1833–1896)" width="145" height="200" />Akimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése a Nobel-díj. A díj megalapítója, Alfred Nobel soha nem nősült meg, gyermeke nem született, így vagyonát a végrendelete alapján 1900-ban megalapított Nobel Alapítványra hagyta. Gazdagságát Nobel a biztonságosan szállítható robbanószernek, a dinamit feltalálásának köszönhette. Találmányát 1867-ben szabadalmaztatta, amelyet a későbbi évek során széleskörűen használtak út- és alagútépítésekhez, ipari robbantásokra. Nobel-díjakat első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak. Ez a különféle jogi vitákkal magyarázható, de azzal is, hogy az akadémiák nem akarták felvállalni a díjosztó szerepkört. A legrangosabb elismeréssé válás egyik fontos tényezője volt a végrendelet azon, a kezdetekben még a király nemtetszését is kiváltó kikötése, amely szerint az elismerésben nemcsak svédek, vagy skandinávok részesülhetnek, hanem a díjazás teljesen nemzetközi jellegű. Ez a felfogás a svédül, oroszul, franciául, angolul és németül is beszélő, élete során Szenpétervárott, Párizsban és San Remóban is élő Nobel világpolgár szemléletmódját jól tükrözi. Az előzetesen kiválasztott jelöltek munkásságát külön erre a célra felkért szakértők értékelik, majd a végső jelöltek listáját szeptemberben küldik meg a bizottságok a döntéshozó testületeknek. A Nobel-díjasokat október elején választják ki, egyszerű szavazattöbbséggel. A végrendeletben foglaltak szerint a díjakat nem életműért, munkásságért, hanem az elmúlt egy év során létrehozott munkákért adják, bár ez az alapelv a későbbiek során módosult és napjainkban inkább az „időtálló” felfedezéseket, találmányokat díjazzák. A kiválasztási folyamathoz tartozik, hogy a javaslók és a jelöltek neveit, valamint ez utóbbiakkal kapcsolatos megállapításokat az ajánlástól számított ötven évig titokban kell tartani.A stockholmi díjátadás helyszíne a Koncertterem, ahol a díjazottak a svéd királytól, XVI. Károly Gusztávtól vehetik át az oklevelet, a mintegy 200 gramm súlyú, 66 milliméter átmérőjű arany emlékérmet, valamint a pénzdíjat tanúsító okiratot. A 23×35 centiméter nagyságú diploma tartalmazza a díjazott személy, vagy személyek nevét és – a béke-díjat leszámítva – egy indoklást arról, hogy miért részesült az elismerésben. Marie Curie és Linus Pauling a második Nobel-díját az elsőtől eltérő tudományterületen kapta. Miután személyüket mindkét tudományterület számai tartalmazzák, így az összes Nobel-díjas száma kettővel kevesebb, mint az egyes tudományterületek díjazottjai összesen. Néhány személyt, illetve szervezetet több alkalommal is díjaztak Nobel-díjjal. A legtöbbször, három alkalommal a Vöröskereszt nyerte el a rangos kitüntetést, amelyen kívül a szervezet megalapítója, Henry Dunant volt az első békedíjas, még 1901-ben. Az egyetlen személy, aki két osztatlan díjat kapott, az egyesült államokbeli Linus Pauling volt, aki 1954-ben kémiai, nyolc évvel később pedig béke Nobel-díjat kapott. Néhány évben, mindenekelőtt a világháborúk alatt, nem osztottak ki díjakat, 1940 és ’42 között például egyetlen területen sem. Ez a Nobel Alapítvány szabályzata alapján alakulhatott így, amely kimondja, hogy a díjat nem szabad kiadni abban az esetben, ha a bizottságok úgy ítélik meg, hogy a jelöltek alkotása nem olyan fontosságú, amely alapján az elismerésre rászolgálna. A díjak közül egyedül a közgazdaságtudományi emlékdíj az, amelyet minden évben kiosztottak, bár ennek története alig több mint négy évtizedre tekint visszaA legsikeresebb Nobel-díjas famíliát a Curie-ék jelentik. Marie Curie és férje, Pierre Curie, valamint Henri Becquerel 1903-ban megosztva kaptak fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás területén végzett munkájukért. A Skłodowska néven Lengyelországban született tudós az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott, és az 1911-es kémiai díja révén a férfimezőnyt tekintve is az első kétszeres díjazottá vált, ami rajta kívül idáig egyetlen nőnek sem sikerült. Huszonnégy évvel később aztán szintén a kémia területén lett díjazott Marie és Pierre lánya, Irène, megosztva a díjat férjével, Frédéric-kel. A házastársi kategóriában összesen négy pár akad, s közülük egyedül a svéd Myrdal házaspár esetében nem közös tevékenységet díjaztak. Hat esetet ismer a Nobel-díj történelme, amikor apa és fia is díjazottá vált. Közülük egyetlen, a legelső esetben adódott úgy, hogy apa és fia, a brit William és Lawrence Bragg az elismerést közös tevékenységért kapta, még 1915-ben a fizika területén. A fiú, Lawrence máig a legfiatalabban, 25 évesen lett Nobel-díjas. A legidősebben kitüntetett ugyanakkor a közgazdaságtudomány területéről kerül ki: Leonyid Hurwicz a 2007. évi elismerés odaítélésekor 90 éves volt. richhttps://marika66.cafeblog.hu/files/2020/12/nobel-dij-150x150.jpg150150