Egy zseni élete: Albert Einstein!

1.0Az élet szépségeihttps://marika66.cafeblog.huMarika1966https://marika66.cafeblog.hu/author/marika1966/Egy zseni élete: Albert Einstein!Egy zseni élete: Albert Einstein! Született: <a title="1879" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1879" target="_blank" rel="noopener">1879</a>. <a title="Március 14." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_14." target="_blank" rel="noopener">március 14.</a> <a title="Ulm" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ulm" target="_blank" rel="noopener">Ulm</a>, <a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">Németország Elhunyt:</a><a title="1955" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1955" target="_blank" rel="noopener">1955</a><a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">. </a><a title="Április 18." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_18." target="_blank" rel="noopener">április 18.</a><a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener"> (76 évesen)</a> <a title="Princeton (New Jersey) (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Princeton_(New_Jersey)&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Princeton</a><a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">, </a><a title="New Jersey" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/New_Jersey" target="_blank" rel="noopener">New Jersey Ismeretes mint:</a> elméleti fizikus, tudományfilozófus, feltaláló, elméleti fizikus, tudományfilozófus, feltaláló, tudományos író, <a title="Pedagógus" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pedag%C3%B3gus" target="_blank" rel="noopener">neveléstudós</a>, egyetemi oktató, <a title="Fizikus" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikus" target="_blank" rel="noopener">fizikus</a>, szakíró, filozófus, <a title="Író" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dr%C3%B3" target="_blank" rel="noopener">író</a>, tanár, <a title="Tudós (fogalom)" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tud%C3%B3s_(fogalom)" target="_blank" rel="noopener">tudós</a>, <a title="Matematikus" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Matematikus" target="_blank" rel="noopener">matematikus</a>. Jelentős munkái: <a title="Általános relativitáselmélet" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" target="_blank" rel="noopener">Általános relativitáselmélet, </a><a title="Speciális relativitáselmélet" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" target="_blank" rel="noopener">Speciális relativitáselmélet, </a>Fotoelektromos effektus, Brown-féle mozgás,Anyag-energia ekvivalenciája, Einstein-féle téregyenletek, Egyesített térelmélet, Bose-Einstein statisztika, <a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">Gravitációs hullám. Szakmai kitüntetések:</a><a title="Fizikai Nobel-díj" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_Nobel-d%C3%ADj" target="_blank" rel="noopener"> Fizikai Nobel-díj</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> (1921), </a><a title="Copley-érem" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Copley-%C3%A9rem" target="_blank" rel="noopener">Copley-érem</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> (1925)</a>, <a title="Max Planck-érem (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Max_Planck-%C3%A9rem&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Max Planck-érem</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> (1929). <img src="https://marika66.cafeblog.hu/files/2020/12/250px-Einstein_1921_by_F_Schmutzer_-_restoration.jpg" alt="1921-ben" width="100" height="131" />Albert Einstein (</a><a title="Ulm" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ulm" target="_blank" rel="noopener">Ulm</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">, </a><a title="1879" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1879" target="_blank" rel="noopener">1879</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">. </a><a title="Március 14." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_14." target="_blank" rel="noopener">március 14.</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> – </a><a title="Princeton (New Jersey) (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Princeton_(New_Jersey)&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Princeton</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">, </a><a title="1955" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1955" target="_blank" rel="noopener">1955</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">. </a><a title="Április 18." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_18." target="_blank" rel="noopener">április 18.</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">) zsidó származású német </a><a title="Nobel-díj" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Nobel-d%C3%ADj" target="_blank" rel="noopener">Nobel-díjas</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> elméleti </a><a title="Fizikus" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikus" target="_blank" rel="noopener">fizikus</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb </a><a title="20. század" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" target="_blank" rel="noopener">20. századi</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a </a><a title="Relativitáselmélet" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Relativit%C3%A1selm%C3%A9let" target="_blank" rel="noopener">relativitáselméletet</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> és nagymértékben hozzájárult a </a><a title="Kvantummechanika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika" target="_blank" rel="noopener">kvantummechanika</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">, a </a><a title="Statisztikus mechanika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Statisztikus_mechanika" target="_blank" rel="noopener">statisztikus mechanika</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> és a </a><a title="Kozmológia" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmol%C3%B3gia" target="_blank" rel="noopener">kozmológia</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> fejlődéséhez. </a><a title="1921" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1921" target="_blank" rel="noopener">1921</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">-ben </a><a title="Fizikai Nobel-díj" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_Nobel-d%C3%ADj" target="_blank" rel="noopener">fizikai Nobel-díjjal</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> jutalmazták „az </a><a title="Elméleti fizika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Elm%C3%A9leti_fizika" target="_blank" rel="noopener">elméleti fizika</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a </a><a title="Fényelektromos jelenség" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyelektromos_jelens%C3%A9g" target="_blank" rel="noopener">fényelektromos jelenség</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy </a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">gravitációs hullámokkal</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.Einstein </a><a title="1879" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1879" target="_blank" rel="noopener">1879</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">. </a><a title="Március 14." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_14." target="_blank" rel="noopener">március 14-én</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> született a </a><a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">németországi</a><a title="Ulm" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ulm" target="_blank" rel="noopener">Ulmban</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener">, amely jelenleg </a><a title="Baden-Württemberg" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Baden-W%C3%BCrttemberg" target="_blank" rel="noopener">Baden-Württemberg</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> tartományhoz tartozik, és </a><a title="Stuttgart" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Stuttgart" target="_blank" rel="noopener">Stuttgarttól</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> nagyjából 100 km-re keletre fekszik. Apja, Hermann Einstein eleinte ágytollkereskedéssel foglalkozott, majd nyitott egy elektrokémiai műhelyt. Anyjával, Pauline Kochhal Stuttgart-Bad Cannstadtban házasodtak össze. A család </a><a title="Zsidók" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3k" target="_blank" rel="noopener">zsidó</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> volt, de Albert szülei nem követték a vallási hagyományokat; a fiú katolikus általános iskolába járt, ahol egyedüli zsidó volt az osztályban (származása miatt ott semmilyen atrocitás nem érte). A fiú csak meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el beszélni. Hatéves korától szülei </a><a title="Hegedű" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C5%B1" target="_blank" rel="noopener">hegedűórákra</a><a title="Gravitációs hullám" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" target="_blank" rel="noopener"> járatták. </a>Szellemi fejlődésére gyermekkorában és korai kamaszkorában két nagybátyja volt hatással, akik tudományos könyveket ajánlottak neki, valamint egy Max Talmey nevű orvostanhallgató. Talmey-t rossz anyagi helyzete miatt a zsidó hitközség úgy támogatta, hogy közel hat éven át (1889 és 1894 között) minden csütörtökön Einsteinéknél ebédelhetett. A 10 éves Einsteinnek ő mutatta meg <a title="Eukleidész (matematikus)" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Eukleid%C3%A9sz_(matematikus)" target="_blank" rel="noopener">Eukleidész</a> <a title="Elemek" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Elemek" target="_blank" rel="noopener">Elemek</a>, és <a title="Immanuel Kant" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Immanuel_Kant" target="_blank" rel="noopener">Immanuel Kant</a> <a title="A tiszta ész kritikája" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_tiszta_%C3%A9sz_kritik%C3%A1ja" target="_blank" rel="noopener">A tiszta ész kritikája</a> című művét. Einstein <a title="Matematika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Matematika" target="_blank" rel="noopener">matematikát</a> 12 éves kora körül kezdett tanulni. Egy időnként felbukkanó történet szerint megbukott matematikából, de ez nem igaz. Matematikát <a title="Németország" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" target="_blank" rel="noopener">Németországban</a> kezdett tanulni, ahol a legjobb osztályzat az 1-es, Einstein pedig mindig 1-es vagy 2-es osztályzatot kapott. Középiskolai tanulmányait viszont <a title="Svájc" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jc" target="_blank" rel="noopener">Svájcban</a> fejezte be, ahol a 6-os a legjobb osztályzat. Érettségi bizonyítványa szerint a svájci <a title="Aargau kanton" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Aargau_kanton" target="_blank" rel="noopener">Aargau kantonban</a> tette le az érettségi vizsgát, matematikából pedig 6-os osztályzatot ért el. <a title="1898" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1898" target="_blank" rel="noopener">1898</a>-ban Einstein beleszeretett <a title="Mileva Marić" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Mileva_Mari%C4%87" target="_blank" rel="noopener">Mileva Marić</a> szerb osztálytársnőjébe. <a title="1900" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1900" target="_blank" rel="noopener">1900</a>-ban megkapta tanári diplomáját az Eidgenössische Technische Hochschulétól, és a svájci kormánytól <a title="1901" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1901" target="_blank" rel="noopener">1901</a>-ben állampolgárságot. Ezekben az időkben olyan baráti körben mozgott, ahol megvitathatta tudományos problémáit; ehhez a körhöz a matematikus Mileva is hozzátartozott. 1902-ben, viszonyukból fakadóan Mileva terhes lett. Anyagi nehézségeik miatt a lány hazautazott szüleihez <a title="Újvidék" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajvid%C3%A9k" target="_blank" rel="noopener">Újvidékre</a>, ott szülte meg gyermeküket, Liserlt, akinek további sorsa ismeretlen. Egy be nem bizonyított hír szerint újszülöttkorában meghalt. Egyes tudománytörténészek szerint pedig nevelőszülőkhöz adták. Diploma kézhezvétele után Einstein nem talált tanári állást. Végül <a title="Grossmann Gyula (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grossmann_Gyula&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Grossmann Gyula</a> (akinek a fiával, <a title="Grossmann Marcell" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Grossmann_Marcell" target="_blank" rel="noopener">Grossmann Marcell</a>-lel csoporttársak voltak az egyetemen) segítette munkához a Svájci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsgálót, <a title="1902" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1902" target="_blank" rel="noopener">1902</a>-ben. Einstein itt azokat a szabadalmakat bírálta, melyek megértéséhez fizikai ismeretekre volt szükség. Megtanulta, hogyan vegye észre az alkalmazás lényegét a gyakran szegényes leírás ellenére, és igazgatója jóvoltából hozzászokott ahhoz is, hogyan fejezze ki magát a lehető legpontosabban. Alkalomadtán kiigazította a tervezési hibákat, figyelembe véve a munkák praktikus kivitelezését. <a title="1904" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1904" target="_blank" rel="noopener">1904</a>. <a title="Május 14." href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_14." target="_blank" rel="noopener">május 14-én</a> <a title="Bern" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Bern" target="_blank" rel="noopener">Bernben</a> megszületett Einsteinék első (törvényes) fia, Hans Albert Einstein, majd Einstein édesapja halála után, 1910-ben, <a title="München" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCnchen" target="_blank" rel="noopener">Münchenben</a> a második fiú, Eduard, aki <a title="Skizofrénia" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Skizofr%C3%A9nia" target="_blank" rel="noopener">skizofréniára</a> hajlamos volt, és elmegyógyintézetben halt meg. Hans, aki hidraulikamérnök lett a <a title="Kaliforniai Egyetem (Berkeley) (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaliforniai_Egyetem_(Berkeley)&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Kaliforniai Egyetemen</a> <a title="Berkeley (Kalifornia)" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Berkeley_(Kalifornia)" target="_blank" rel="noopener">Berkeley</a>-ben, nem sokat találkozott apjával. A házaspár válását megelőzően – amit 1919. február 14-én mondtak ki – már öt éven keresztül különélt. Einstein ígéretéhez híven átadta Milevának a Nobel-díj összegét, hogy abból nevelje fel a fiúkat. Miután Mileva hazautazott szüleihez, a gyermekeket a <a title="Szerb ortodox egyház" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_ortodox_egyh%C3%A1z" target="_blank" rel="noopener">szerb ortodox egyház</a> rítusa szerint megkeresztelték. Még az év június 2-án, Einstein feleségül vette <a title="Elsa Löwenthal (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elsa_L%C3%B6wenthal&action=edit&redlink=1" target="_blank" rel="noopener">Elsa Löwenthalt</a>, hűséges ápolóját részleges idegösszeomlása és gyomorbántalmai idején. Elsa Albert első unokatestvére volt anyai, és másod-unokatestvére apai ágon. 1904-ben Einstein állását véglegesítették a szabadalmi hivatalban. A következő évben megkapta <a title="PhD" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/PhD" target="_blank" rel="noopener">doktori címét</a> „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára. <a title="1905" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1905" target="_blank" rel="noopener">1905</a>-ben megírt négy cikket, amelyekkel megalapozta a <a title="Modern fizika" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Modern_fizika" target="_blank" rel="noopener">modern fizikát</a>. Nem volt bennük szakirodalom-jegyzék, ami olyan munkatársakra utalt volna, akikkel az ilyen és hasonló témákat a tudósok általában megvitatták egymás között. A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három (a <a title="Brown-mozgás" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Brown-mozg%C3%A1s" target="_blank" rel="noopener">Brown-mozgásról</a>, a <a title="Fényelektromos jelenség" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyelektromos_jelens%C3%A9g" target="_blank" rel="noopener">fényelektromos jelenségről</a> és a <a title="Speciális relativitáselmélet" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" target="_blank" rel="noopener">speciális relativitáselméletről</a> szóló) olyan, amelyekért egyenként is megérdemelte volna a <a title="Nobel-díj" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Nobel-d%C3%ADj" target="_blank" rel="noopener">Nobel-díjat</a>. Azt végül a fényelektromos jelenségért kapta, ami nemcsak azért szokatlan, mert Einstein a relativitáselmélettel kapcsolatban sokkal ismertebb, hanem azért is, mert a fotoelektromos jelenség kvantumjelenség, és Einstein nem tudta elfogadni azt a <a title="Kvantumelmélet" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumelm%C3%A9let" target="_blank" rel="noopener">kvantumelméletet</a>, amely szerint a kezdeti állapotból nem jósolható meg a rendszer pontos fejlődése, csak valószínűségeket lehet mondani az egyes események bekövetkezésére.Az 1905-ben írt első cikkének címe „Az álló folyadékbeli kis részecskék mozgásáról, melyet a hő molekulamozgásának elmélete megkövetel”. Ebben írta le a <a title="Brown-mozgás" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Brown-mozg%C3%A1s" target="_blank" rel="noopener">Brown-mozgással</a> kapcsolatos tanulmányait. Felhasználva az akkor vitatott kinetikus folyadékelméletet megállapította, hogy ez a jelenség – amelyet a megfigyelése után évtizedekkel is kielégítő magyarázatra vár –, kísérleti bizonyítékot szolgáltat az <a title="Atom" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Atom" target="_blank" rel="noopener">atomok</a> létezésére. Ez hitelt adott a statisztikus mechanikának is, melynek jogossága akkoriban vitatott volt. A második tanulmányában („Egy, a fény keletkezésével és átalakulásával kapcsolatos heurisztikus nézőpontról”), vetette fel „fénykvantum” ötletét (amit most <a title="Foton" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Foton" target="_blank" rel="noopener">fotonnak</a> hívnak), és mutatta meg, hogyan lehet használni ezt az elméletet a <a title="Fényelektromos jelenség" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyelektromos_jelens%C3%A9g" target="_blank" rel="noopener">fényelektromos jelenség</a> (vagy fotoeffektus) magyarázatára. A fénykvantum ötletét <a title="Max Planck" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck" target="_blank" rel="noopener">Max Planck</a> német fizikus munkája adta, amelyben levezette a <a title="Feketetest-sugárzás" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketetest-sug%C3%A1rz%C3%A1s" target="_blank" rel="noopener">feketetest-sugárzás</a> törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben, ún. „kvantumokban” tud elnyelődni és kibocsátódni. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor meg tudja magyarázni a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait. richhttps://marika66.cafeblog.hu/files/2020/12/alberte-150x150.jpg150150