{"version":"1.0","provider_name":"Az \u00e9let sz\u00e9ps\u00e9gei","provider_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu","author_name":"Marika1966","author_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/author\/marika1966\/","title":"Albert Einstein \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga!","html":"

Albert Einstein \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga!<\/p>\r\n

1879. m\u00e1rcius 14-\u00e9n sz\u00fcletett Albert Einstein<\/a> a vil\u00e1g egyik legh\u00edresebb tud\u00f3sa. Az elm\u00e9leti fizika ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt az 1921-es fizikai Nobel-d\u00edjat kapta.\u00a0A csal\u00e1d M\u00fcnchenbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, itt kezdte meg tanulm\u00e1nyait a Luitpold Gimn\u00e1ziumban. K\u00e9s\u0151bb Olaszorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6ztek, majd a sv\u00e1jci Aarauban folytatta a tanul\u00e1st. 1896-ba felv\u00e9telt nyert a z\u00fcrichi Sv\u00e1jci Sz\u00f6vets\u00e9gi M\u0171szaki Egyetemre.\u00a01905-ben \u00edrta doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, majd t\u00f6bb egyetemen tan\u00edtott professzork\u00e9nt \u00e9s kutatott. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ja, \u00e9s els\u0151sorban a fotoelektromos jelens\u00e9g megmagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1nak elismer\u00e9sek\u00e9nt 1921-ben fizikai Nobel-d\u00edjjal jutalmazz\u00e1k. 1933-ban a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba menek\u00fclt, itt \u00e9lt 1955. \u00e1prilis 18-\u00e1n, Princetonban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.\u00a0Einstein 1905-ben kapta meg doktori c\u00edm\u00e9t \u201eA molekuladimenzi\u00f3k \u00fajfajta meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 szakdolgozat\u00e1ra. M\u00e9g ebben az \u00e9vben n\u00e9gy tov\u00e1bbi cikke is megjelent, amelyek megalapozt\u00e1k a modern fizik\u00e1t: le\u00edrta a Brown-mozg\u00e1s<\/b>t, megmagyar\u00e1zta a f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9g<\/b>et, speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let<\/b>\u00e9ben egy \u00fajfajta t\u00e9rid\u0151szeml\u00e9letet alkot meg, m\u00f3dos\u00edtva ezzel a klasszikus newtoni mechanik\u00e1t. 1916-ban az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let<\/b>ben a relativit\u00e1s elv\u00e9t kiterjesztette a gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151re ill. a gyorsul\u00f3 koordin\u00e1tarendszerekre is. Jelent\u0151s eredm\u00e9ny az 1924-ben Bose<\/i> indiai fizikussal k\u00f6z\u00f6sen publik\u00e1lt Bose-Einstein-eloszl\u00e1s<\/b>, mely a bozonok eloszl\u00e1s\u00e1t \u00edrja le.Utols\u00f3 \u00e9veiben k\u00eds\u00e9rletet tett tov\u00e1bb\u00e1 egy \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e9relm\u00e9let<\/b> kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, amelyben \u00f6sszekapcsolta volna az elektrom\u00e1gneses \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151t, \u00faj \u00e9rtelmez\u00e9st adva a kvantumelm\u00e9letnek, de e k\u00eds\u00e9rlete v\u00e9g\u00fcl kudarcba fulladt. A Brown-mozg\u00e1s le\u00edr\u00e1sa! A Brown-mozg\u00e1s Robert Brown<\/i> angol botanikus \u00e1ltal 1828-ban felfedezett jelens\u00e9g: a g\u00e1zok, folyad\u00e9kok atomjainak, molekul\u00e1inak rendezetlen, v\u00e9letlenszer\u0171 mozg\u00e1sa. Einstein 1905-ben megjelent els\u0151 cikk\u00e9ben (\u201eAz \u00e1ll\u00f3 folyad\u00e9kbeli kis r\u00e9szecsk\u00e9k mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l, melyet a h\u0151 molekulamozg\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9lete megk\u00f6vetel\u201d<\/i> c.) ad magyar\u00e1zatot a jelens\u00e9gre. Einstein val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6kkel, a kinetikus g\u00e1z- \u00e9s folyad\u00e9kelm\u00e9let felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00edrja le a jelens\u00e9get, \u00e9rtelmezi a mozg\u00e1st \u00e9s le\u00edrja statisztikus ingadoz\u00e1sainak t\u00f6rv\u00e9nyeit is. Magyar\u00e1zata szerint a Brown-mozg\u00e1s a folyad\u00e9kot (vagy g\u00e1zt) alkot\u00f3 molekul\u00e1k h\u0151mozg\u00e1s\u00e1val kapcsolatos, a moleku\u00acl\u00e1knak a Brown-r\u00e9szecsk\u00e9kkel val\u00f3 sorozatos \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171 \u00fctk\u00f6z\u00e9seinek k\u00f6vetkezm\u00e9nye. A kinetikus g\u00e1zelm\u00e9let alapj\u00e1n a r\u00e9szecske is felveszi a molekul\u00e1k \u00e1tlagos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti energi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a r\u00e9szecske \u00e1tlagos elmoz\u00acdul\u00e1sa az id\u0151 n\u00e9gyzetgy\u00f6k\u00e9vel lesz ar\u00e1nyos. Einstein elm\u00e9let\u00e9b\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy szoros kapcsolat \u00e1ll fenn a Brown-mozg\u00e1s \u00e9s a diff\u00fazi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. A diff\u00fazi\u00f3 egy kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9si folyamat. Irreverzibilis, azaz id\u0151ben megford\u00edthatatlan: egy diff\u00fazi\u00f3val kiegyenl\u00edt\u0151d\u00f6tt eloszl\u00e1s visszaalakul\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l eleny\u00e9sz\u0151en kis val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel k\u00f6vetkezhet be. A term\u00e9\u00acszetben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatok irreverzibilisek. Speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let! Einstein 1905-ben \u00edrt tov\u00e1bbi cikkei (\u201eA mozg\u00f3 testek elektrodinamik\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d<\/i>, \u201eF\u00fcgg-e a test tehetetlens\u00e9ge az energi\u00e1j\u00e1t\u00f3l?\u201d<\/i> c.) a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9letet fogalmazz\u00e1k meg, amely Einstein legk\u00f6zismertebb, \u00e9s legt\u00f6bbet vitatott eredm\u00e9nye.M\u00e1r Galilei<\/i> meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az egym\u00e1shoz k\u00e9pest egyenletesen mozg\u00f3 megfigyel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra a term\u00e9szet t\u00f6rv\u00e9nyei azonosak. Azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy semmilyen mechanikai k\u00eds\u00e9rlettel nem lehet k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a k\u00e9t rendszer k\u00f6z\u00f6tt. Azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy csak a valamihez viszony\u00edtott mozg\u00e1soknak van jelent\u00e9se, nem l\u00e9tezik egy kit\u00fcntetett vonatkoztat\u00e1si rendszer, amelyhez minden m\u00e1st m\u00e9rn\u00fcnk kell. Ezek alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtotta k\u00e9t egym\u00e1shoz k\u00e9pest egyenes vonal\u00fa egyenletes mozg\u00e1st v\u00e9gz\u0151 vonatkoztat\u00e1si rendszer k\u00f6z\u00f6tti transzform\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeit, melyeket ma Galilei-transzform\u00e1ci\u00f3<\/b>nak nevez\u00fcnk. Einstein felt\u00e9telezte, hogy a f\u00e9nysebess\u00e9g \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1nak elve \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1s elve egyszerre \u00e9rv\u00e9nyes, \u00e9s megvizsg\u00e1lta, az ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 modell helyesen \u00edrja-e le a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket. Az \u00e1ltala megfogalmazott axi\u00f3m\u00e1k teh\u00e1t:<\/p>\r\n

    \r\n
  1. Minden fizikai jelens\u00e9gnek, \u00e9s \u00edgy a jelens\u00e9g le\u00edr\u00e1s\u00e1t megad\u00f3 elm\u00e9let matematik\u00e1j\u00e1nak azonosan kell kin\u00e9znie minden inerciarendszerben.<\/b><\/li>\r\n
  2. A v\u00e1kuumbeli f\u00e9nysebess\u00e9g, melyet \u00e1ltal\u00e1ban c-vel jel\u00f6lnek, \u00e1lland\u00f3, b\u00e1rmely inerciarendszerb\u0151l is m\u00e9rj\u00fck meg \u00e9s b\u00e1rmelyik ir\u00e1nyban, f\u00fcggetlen\u00fcl a f\u00e9ny frekvenci\u00e1j\u00e1t\u00f3l, a detektor, illetve a f\u00e9nyforr\u00e1s mozg\u00e1si sebess\u00e9g\u00e9t\u0151l.<\/b><\/li>\r\n<\/ol>\r\n

    Ha a k\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1st \u00f6sszevetj\u00fck, akkor ez egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 azzal az \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal, hogy a f\u00e9ny terjed\u00e9s\u00e9hez semmilyen k\u00f6zegre (a kor\u00e1bban felt\u00e9telezett \u00e9terre) nincs sz\u00fcks\u00e9g. Az elm\u00e9let fontos eleme a t\u00f6meg-energia ekvivalencia<\/b>, mely szerint a test teljes energi\u00e1ja egyenl\u0151 a t\u00f6meg\u00e9nek \u00e9s a f\u00e9nysebess\u00e9g n\u00e9gyzet\u00e9nek a szorzat\u00e1val. (E=mc2<\/sup><\/i>) Tov\u00e1bb\u00e1 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a nyugalmi \u00e9s a relativisztikus t\u00f6meg fogalm\u00e1t: kimondja, hogy a testek sebess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9sekor t\u00f6meg\u00fck is meghat\u00e1rozott m\u00e9rt\u00e9kben n\u0151. Az ekvivalencia alapj\u00e1n a t\u00f6meg az energia egyik form\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151.\u00a0 Nagyon kicsiny m\u00e9retek eset\u00e9n, a Planck-hossz tartom\u00e1ny\u00e1ban \u00e9s alatta, lehets\u00e9ges, hogy a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let nem \u00e9rv\u00e9nyes a kvantumgravit\u00e1ci\u00f3s jelens\u00e9gek miatt. M\u00e9gis a makroszk\u00f3pikus jelens\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra az er\u0151s gravit\u00e1ci\u00f3s terekt\u0151l eltekintve a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9letet a fizikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadta, \u00e9s azokat a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeket, amelyek ellentmondanak neki sz\u00e9les k\u00f6rben megism\u00e9telhetetlen m\u00e9r\u00e9si hib\u00e1nak tartj\u00e1k. A speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let matematikailag \u00f6nkonzisztens, \u00e9s \u00f6sszhangban van a modern fizikai elm\u00e9letekkel, melyek k\u00f6z\u00fcl a jelent\u0151sebbek a kvantumt\u00e9relm\u00e9let, a h\u00farelm\u00e9let \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let (elhanyagolhat\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s t\u00e9r eset\u00e9n). A speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let nincs \u00f6sszhangban t\u00f6bb kor\u00e1bbi elm\u00e9lettel, melyek k\u00f6z\u00fcl legjelent\u0151sebb a Newtoni mechanika. Sok k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9geztek a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let igazol\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s hogy a riv\u00e1lis elm\u00e9letekkel szemben tesztelj\u00e9k, de a mai napig sem tal\u00e1ltak az elm\u00e9letnek ellentmond\u00f3 jelens\u00e9get. \u00c1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let! Einstein 1916-ban tette k\u00f6zz\u00e9 \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let\u00e9t, amely l\u00e9nyegileg a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let kiterjeszt\u00e9se gyorsul\u00f3 \u00e9s gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151ben mozg\u00f3 rendszerekre. Az elm\u00e9let alapja az ekvivalenciaelv, vagyis az a k\u00eds\u00e9rleti megfigyel\u00e9s, hogy a s\u00falyos \u00e9s a tehetetlen t\u00f6meg egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, vagyis hogy egyetlen k\u00eds\u00e9rlet sem tud k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni lok\u00e1lisan a homog\u00e9n gravit\u00e1ci\u00f3s t\u00e9r \u00e9s az egyenletes gyorsul\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az elvb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy lesznek olyan vonatkoztat\u00e1si rendszerek, amelynek nem-euklideszi geometri\u00e1val rendelkeznek: azaz a t\u00e9rid\u0151 megg\u00f6rb\u00fcl a t\u00f6meg hat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3 csup\u00e1n ennek a geometri\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\r\n

    T\u00e9vhitek Albert Einsteinr\u0151l!<\/span><\/span><\/h2>\r\n

    A pletyka m\u00e9g akkor is terjedni kezdett, amikor Albert Einstein \u00e9lt, hogy gyermekkor\u00e1ban megbukott a matematika tanfolyamokon. B\u00e1r igaz, hogy Einstein k\u00e9s\u0151n kezdett el besz\u00e9lni - a saj\u00e1t besz\u00e1mol\u00f3ja szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 4 \u00e9ves kor\u00e1ban - soha nem bukott meg matematik\u00e1ban, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban nem is gyeng\u00e9n teljes\u00edtett az iskol\u00e1ban. Matematikai tanfolyamai sor\u00e1n eg\u00e9sz j\u00f3l teljes\u00edtett, \u00e9s r\u00f6viden fontolgatta, hogy matematikus lesz. M\u00e1r kor\u00e1n felismerte, hogy az \u0151 aj\u00e1nd\u00e9ka nem a tiszta matematik\u00e1ban rejlik, ezt a t\u00e9nyt eg\u00e9sz p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt sajn\u00e1lta, mik\u00f6zben nagyobb teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 matematikusokat keresett, hogy seg\u00edtsenek elm\u00e9leteinek hivatalos le\u00edr\u00e1s\u00e1ban. <\/span><\/p>\r\n

    <\/a><\/h3>\r\n

    \"Albert<\/p>\r\n

     <\/p>\r\n

    <\/a>\u00a0<\/h3>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2021\/01\/alberte-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}