{"version":"1.0","provider_name":"Az \u00e9let sz\u00e9ps\u00e9gei","provider_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu","author_name":"Marika1966","author_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/author\/marika1966\/","title":"Hogyan lett a h\u00edres Nobel-d\u00edj!","html":"

Hogyan lett a h\u00edres Nobel-d\u00edj!<\/p>\r\n

D\u00edjazott: a fizika<\/a>, k\u00e9mia<\/a>, irodalom<\/a> \u00e9s az orvostudom\u00e1nyok<\/a> \u00e9s a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan<\/a> kiemelked\u0151 m\u0171vel\u0151i, a b\u00e9ke<\/a> elhivatott terjeszt\u0151i. Szervezet neve: Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia! N\u00e9v ad\u00f3: Alfred Bernhard Nobel, Alap\u00edt\u00e1s \u00e9ve: 1895,\u00a0 Orsz\u00e1g: Sv\u00e9dorsz\u00e1g, Sz\u00e9khely: Oslo. A Nobel-d\u00edjat<\/b> a sv\u00e9d<\/a> k\u00e9mikus \u00e9s feltal\u00e1l\u00f3 Alfred Nobel<\/a>\u00a0 \u00a0 alap\u00edtotta. Nobel 1895<\/a>. november 27-\u00e9n<\/a> kelt v\u00e9grendelet\u00e9ben rendelkezett \u00fagy, hogy vagyon\u00e1nak kamataib\u00f3l \u00e9vr\u0151l \u00e9vre r\u00e9szesedjenek a fizika, k\u00e9mia, fiziol\u00f3gia \u00e9s orvostudom\u00e1ny, tov\u00e1bb\u00e1 az irodalom legjobbjai \u00e9s az a szem\u00e9ly, aki a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9seivel a d\u00edjat \u2013 \u00e9s a vele j\u00e1r\u00f3, jelenleg kilencmilli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1t (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 305 milli\u00f3 forintot, vagy 0,94 milli\u00f3 eur\u00f3t) \u2013 ki\u00e9rdemli. Nobel nem egy-egy tudom\u00e1nyos p\u00e1lya vagy \u00e9letm\u0171 elismer\u00e9s\u00e9re sz\u00e1nta a d\u00edjat: v\u00e9grendelete \u00e9rtelm\u00e9ben konkr\u00e9t teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9rt, eredm\u00e9ny\u00e9rt adhat\u00f3 az \u00e9rem \u2013 amit a d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek indokl\u00e1s\u00e1ban mindig le is \u00edrnak. Nobel-d\u00edjat a jel\u00f6lt csak \u00e9let\u00e9ben kaphat, \u00edgy a tudom\u00e1nyos \u00e9let \u00e9s az irodalom jelesei k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mos szem\u00e9ly v\u00e9g\u00fcl nem \u00e9rhette meg, hogy r\u00e1 ker\u00fclj\u00f6n a sor, holott munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9rdemess\u00e9 tette volna az elismer\u00e9sre. A Nobel-b\u00e9ked\u00edj az egyetlen, amit nem term\u00e9szetes szem\u00e9ly is megkaphat: nem is egy p\u00e9lda volt arra, hogy szervezetek kapt\u00e1k a b\u00e9ked\u00edjat. A tudom\u00e1nyok \u00e9s az irodalom d\u00edjazottjai azonban csak mag\u00e1nszem\u00e9lyek lehetnek. A Nobel-d\u00edjakat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia<\/a> \u00edt\u00e9li oda, az egyetlen kiv\u00e9tel a Nobel-b\u00e9ked\u00edj. A Nobel-b\u00e9ked\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 bizotts\u00e1got Nobel v\u00e9gakarata szerint a norv\u00e9g parlament (Storting<\/a>)<\/i> v\u00e1lasztja a soraib\u00f3l. Az ut\u00f3bbi 70 \u00e9vben azonban elt\u00e9rnek az eredeti gyakorlatt\u00f3l, 1936 \u00f3ta korm\u00e1nytag nem lehet a Norv\u00e9g Nobel Bizotts\u00e1g tagja, 1977 \u00f3ta pedig a Storting<\/i> tagjai sem lehetnek azok, \u0151k csak kinevezik a bizotts\u00e1got.\u00a0 <\/span>A v\u00e9grendelet! <\/span>Kivonat a v\u00e9grendelet\u00e9b\u0151l:\" H\u00e1tramarad\u00f3 vagyonom eg\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen kell kezelni: a v\u00e9grendeleti v\u00e9grehajt\u00f3im \u00e1ltal biztos \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrokba fektetett p\u00e9nz k\u00e9pez egy alapot, amelynek kamatait \u00e9vente azok k\u00f6z\u00f6tt ossz\u00e1k ki d\u00edjk\u00e9nt, akik a megel\u0151z\u0151 \u00e9vben a legnagyobb szolg\u00e1latot tett\u00e9k az emberis\u00e9gnek. A jelzett kamatokat \u00f6t egyenl\u0151 r\u00e9szre kell felosztani, amelyeket azut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen kell megosztani: egy r\u00e9szt annak a szem\u00e9lynek, aki a legjelent\u0151sebb felfedez\u00e9st tette a fizika ter\u00fclet\u00e9n; egy r\u00e9szt annak a szem\u00e9lynek, aki a legjelent\u0151sebb felfedez\u00e9st tette a k\u00e9mia ter\u00fclet\u00e9n; egy r\u00e9szt annak a szem\u00e9lynek, aki a legjelent\u0151sebb felfedez\u00e9st tette az \u00e9lettan, illetve az orvostudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n; egy r\u00e9szt annak a szem\u00e9lynek, aki az irodalom ter\u00fclet\u00e9hez a legkiv\u00e1l\u00f3bb idealisztikus be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa alkot\u00e1ssal j\u00e1rult hozz\u00e1; egy r\u00e9szt pedig annak a szem\u00e9lynek, aki a legt\u00f6bbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek k\u00f6z\u00f6tti bar\u00e1ts\u00e1g \u00fcgy\u00e9\u00e9rt, az \u00e1lland\u00f3 hadseregek megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt, illetve cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9\u00e9rt, a b\u00e9kekongresszusok megrendez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s\u00a0 el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.\"-P\u00e1rizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel! A Nobel-d\u00edjra jel\u00f6l\u00e9s \u00e9vr\u0151l \u00e9vre a szakmai szervezetek vezet\u0151i, akad\u00e9mikusok, tud\u00f3sok felk\u00e9r\u00e9se alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik. Irodalmi Nobel-d\u00edjra p\u00e9ld\u00e1ul nem szervezetek, hanem szem\u00e9lyek: akad\u00e9mikusok, egyetemi professzorok, szerz\u0151i szervezetek eln\u00f6kei jel\u00f6lhetik p\u00e1lyat\u00e1rsaikat. Nem csak az egyes jel\u00f6ltek szem\u00e9ly\u00e9t illet\u0151en van titoktart\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck a jel\u00f6l\u0151knek, hanem azt sem \u00e1rulhatj\u00e1k el, hogy \u0151ket megkereste a d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l d\u00f6nt\u0151 bizotts\u00e1g. A Nobel-d\u00edjak jel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel \u00e9s oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos dokumentumok arch\u00edvuma kereken \u00f6tven \u00e9vig nem kutathat\u00f3. Teh\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul 2014<\/a>-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1964<\/a> el\u0151tt kik voltak a jel\u00f6ltek \u00e9s a jel\u00f6l\u0151k. Minden m\u00e1s olyan h\u00edr, ami p\u00e9ld\u00e1ul a Nobel-d\u00edjat el nem nyert kort\u00e1rs tud\u00f3sok vagy \u00edr\u00f3k jel\u00f6l\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, ellen\u0151rizhetetlen. <\/span>Magyar vagy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa d\u00edjazottak:\u00a0 <\/span>A Nobel-d\u00edj jelenleg a legnagyobb nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9se a kiv\u00e9teles szellemi teljes\u00edtm\u00e9nynek, \u00e9s a d\u00edj vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 tudom\u00e1nyos elismer\u00e9st jelent nemcsak a d\u00edjazott, hanem nemzete sz\u00e1m\u00e1ra is. Az orsz\u00e1g kis m\u00e9ret\u00e9hez k\u00e9pest kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tszottak magyar vagy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa tud\u00f3sok a vil\u00e1g term\u00e9szettudom\u00e1nyi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. A magyar tud\u00f3sok z\u00f6me haz\u00e1j\u00e1b\u00f3l elv\u00e1ndorolva \u00e9rte el vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 eredm\u00e9nyeit. Voltak, akik politikai okokb\u00f3l t\u00e1voztak, a nem politikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa elv\u00e1ndorl\u00e1st pedig legink\u00e1bb a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s megfelel\u0151 hazai felt\u00e9teleinek hi\u00e1nya motiv\u00e1lta. Nem egyszer\u0171 annak meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, hogy ki a magyar, a sz\u00e1rmaz\u00e1s vagy kult\u00fara alapj\u00e1n, illetve hogy mennyire tartja magyarnak mag\u00e1t. B\u00e1r a felsoroltak k\u00f6z\u00fcl a felt\u00e9telek nem egyforma m\u00e9rt\u00e9kben teljes\u00fclnek, \u0151ket joggal tarthatjuk legal\u00e1bb magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faaknak. Ez\u00e9rt szerepel Carleton D. Gajdusek \u00e9s Milton Friedman is, b\u00e1r \u0151ket nem szok\u00e1s a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Nobel-d\u00edjasok k\u00f6z\u00e9 sorolni. A Nobel-d\u00edj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben k\u00e9t olyan d\u00edjazott volt, akik Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l utaztak ki az \u00e1tad\u00e1si cerem\u00f3ni\u00e1ra: Szent-Gy\u00f6rgyi Albert<\/a> (orvosi, 1937<\/a>) \u00e9s Kert\u00e9sz Imre<\/a> (irodalmi, 2002<\/a>). Szent-Gy\u00f6rgyi el\u0151bb Szegedre<\/a> vitte az \u00e9rm\u00e9t, majd a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/a> kezdet\u00e9n a Magyar Nemzeti M\u00fazeum<\/a> megv\u00e1s\u00e1rolta t\u0151le: a plakett a mai napig ott l\u00e1that\u00f3. Szent-Gy\u00f6rgyi a m\u00fazeumt\u00f3l kapott \u00f6sszeget az akkoriban kit\u00f6rt finn\u2013szovjet h\u00e1bor\u00fa<\/a> finnorsz\u00e1gi szenved\u0151inek aj\u00e1nlotta fel. Sz\u00e1mok \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9gek a Nobel-d\u00edj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l! Alfred Bernhard Nobel (1833\u20131896) \u00e9s az al\u00e1\u00edr\u00e1sa. 355 szabadalma volt.\"AlfredAkimagasl\u00f3 szellemi teljes\u00edtm\u00e9ny legnagyobb nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9se a Nobel-d\u00edj. A d\u00edj megalap\u00edt\u00f3ja, Alfred Nobel soha nem n\u0151s\u00fclt meg, gyermeke nem sz\u00fcletett, \u00edgy vagyon\u00e1t a v\u00e9grendelete alapj\u00e1n 1900-ban megalap\u00edtott Nobel Alap\u00edtv\u00e1nyra hagyta. Gazdags\u00e1g\u00e1t Nobel a biztons\u00e1gosan sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3 robban\u00f3szernek, a dinamit feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhette. Tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t 1867-ben szabadalmaztatta, amelyet a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vek sor\u00e1n sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en haszn\u00e1ltak \u00fat- \u00e9s alag\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sekhez, ipari robbant\u00e1sokra. Nobel-d\u00edjakat els\u0151 alkalommal 1901-ben, csak \u00f6t \u00e9vvel Nobel hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en osztottak. Ez a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jogi vit\u00e1kkal magyar\u00e1zhat\u00f3, de azzal is, hogy az akad\u00e9mi\u00e1k nem akart\u00e1k felv\u00e1llalni a d\u00edjoszt\u00f3 szerepk\u00f6rt. A legrangosabb elismer\u00e9ss\u00e9 v\u00e1l\u00e1s egyik fontos t\u00e9nyez\u0151je volt a v\u00e9grendelet azon, a kezdetekben m\u00e9g a kir\u00e1ly nemtetsz\u00e9s\u00e9t is kiv\u00e1lt\u00f3 kik\u00f6t\u00e9se, amely szerint az elismer\u00e9sben nemcsak sv\u00e9dek, vagy skandin\u00e1vok r\u00e9szes\u00fclhetnek, hanem a d\u00edjaz\u00e1s teljesen nemzetk\u00f6zi jelleg\u0171. Ez a felfog\u00e1s a sv\u00e9d\u00fcl, oroszul, franci\u00e1ul, angolul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl is besz\u00e9l\u0151, \u00e9lete sor\u00e1n Szenp\u00e9terv\u00e1rott, P\u00e1rizsban \u00e9s San Rem\u00f3ban is \u00e9l\u0151 Nobel vil\u00e1gpolg\u00e1r szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi. Az el\u0151zetesen kiv\u00e1lasztott jel\u00f6ltek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t k\u00fcl\u00f6n erre a c\u00e9lra felk\u00e9rt szak\u00e9rt\u0151k \u00e9rt\u00e9kelik, majd a v\u00e9gs\u0151 jel\u00f6ltek list\u00e1j\u00e1t szeptemberben k\u00fcldik meg a bizotts\u00e1gok a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 test\u00fcleteknek. A Nobel-d\u00edjasokat okt\u00f3ber elej\u00e9n v\u00e1lasztj\u00e1k ki, egyszer\u0171 szavazatt\u00f6bbs\u00e9ggel. A v\u00e9grendeletben foglaltak szerint a d\u00edjakat nem \u00e9letm\u0171\u00e9rt, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e9rt, hanem az elm\u00falt egy \u00e9v sor\u00e1n l\u00e9trehozott munk\u00e1k\u00e9rt adj\u00e1k, b\u00e1r ez az alapelv a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n m\u00f3dosult \u00e9s napjainkban ink\u00e1bb az \u201eid\u0151t\u00e1ll\u00f3\u201d felfedez\u00e9seket, tal\u00e1lm\u00e1nyokat d\u00edjazz\u00e1k. A kiv\u00e1laszt\u00e1si folyamathoz tartozik, hogy a javasl\u00f3k \u00e9s a jel\u00f6ltek neveit, valamint ez ut\u00f3bbiakkal kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat az aj\u00e1nl\u00e1st\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott \u00f6tven \u00e9vig titokban kell tartani.A stockholmi d\u00edj\u00e1tad\u00e1s helysz\u00edne a Koncertterem, ahol a d\u00edjazottak a sv\u00e9d kir\u00e1lyt\u00f3l, XVI. K\u00e1roly Guszt\u00e1vt\u00f3l vehetik \u00e1t az oklevelet, a mintegy 200 gramm s\u00faly\u00fa, 66 millim\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 arany eml\u00e9k\u00e9rmet, valamint a p\u00e9nzd\u00edjat tan\u00fas\u00edt\u00f3 okiratot. A 23\u00d735 centim\u00e9ter nagys\u00e1g\u00fa diploma tartalmazza a d\u00edjazott szem\u00e9ly, vagy szem\u00e9lyek nev\u00e9t \u00e9s \u2013 a b\u00e9ke-d\u00edjat lesz\u00e1m\u00edtva \u2013 egy indokl\u00e1st arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt r\u00e9szes\u00fclt az elismer\u00e9sben.\u00a0Marie Curie \u00e9s Linus Pauling a m\u00e1sodik Nobel-d\u00edj\u00e1t az els\u0151t\u0151l elt\u00e9r\u0151 tudom\u00e1nyter\u00fcleten kapta. Miut\u00e1n szem\u00e9ly\u00fcket mindk\u00e9t tudom\u00e1nyter\u00fclet sz\u00e1mai tartalmazz\u00e1k, \u00edgy az \u00f6sszes Nobel-d\u00edjas sz\u00e1ma kett\u0151vel kevesebb, mint az egyes tudom\u00e1nyter\u00fcletek d\u00edjazottjai \u00f6sszesen. N\u00e9h\u00e1ny szem\u00e9lyt, illetve szervezetet t\u00f6bb alkalommal is d\u00edjaztak Nobel-d\u00edjjal. A legt\u00f6bbsz\u00f6r, h\u00e1rom alkalommal a V\u00f6r\u00f6skereszt nyerte el a rangos kit\u00fcntet\u00e9st, amelyen k\u00edv\u00fcl a szervezet megalap\u00edt\u00f3ja, Henry Dunant volt az els\u0151 b\u00e9ked\u00edjas, m\u00e9g 1901-ben. Az egyetlen szem\u00e9ly, aki k\u00e9t osztatlan d\u00edjat kapott, az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Linus Pauling volt, aki 1954-ben k\u00e9miai, nyolc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig b\u00e9ke Nobel-d\u00edjat kapott. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben, mindenekel\u0151tt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fak alatt, nem osztottak ki d\u00edjakat, 1940 \u00e9s \u201942 k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1ul egyetlen ter\u00fcleten sem. Ez a Nobel Alap\u00edtv\u00e1ny szab\u00e1lyzata alapj\u00e1n alakulhatott \u00edgy, amely kimondja, hogy a d\u00edjat nem szabad kiadni abban az esetben, ha a bizotts\u00e1gok \u00fagy \u00edt\u00e9lik meg, hogy a jel\u00f6ltek alkot\u00e1sa nem olyan fontoss\u00e1g\u00fa, amely alapj\u00e1n az elismer\u00e9sre r\u00e1szolg\u00e1lna. A d\u00edjak k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi eml\u00e9kd\u00edj az, amelyet minden \u00e9vben kiosztottak, b\u00e1r ennek t\u00f6rt\u00e9nete alig t\u00f6bb mint n\u00e9gy \u00e9vtizedre tekint visszaA legsikeresebb Nobel-d\u00edjas fam\u00edli\u00e1t a Curie-\u00e9k jelentik. Marie Curie \u00e9s f\u00e9rje, Pierre Curie, valamint Henri Becquerel 1903-ban megosztva kaptak fizikai Nobel-d\u00edjat a radioaktivit\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1juk\u00e9rt. A Sk\u0142odowska n\u00e9ven Lengyelorsz\u00e1gban sz\u00fcletett tud\u00f3s az els\u0151 n\u0151 volt, aki Nobel-d\u00edjat kapott, \u00e9s az 1911-es k\u00e9miai d\u00edja r\u00e9v\u00e9n a f\u00e9rfimez\u0151nyt tekintve is az els\u0151 k\u00e9tszeres d\u00edjazott\u00e1 v\u00e1lt, ami rajta k\u00edv\u00fcl id\u00e1ig egyetlen n\u0151nek sem siker\u00fclt. Huszonn\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n szint\u00e9n a k\u00e9mia ter\u00fclet\u00e9n lett d\u00edjazott Marie \u00e9s Pierre l\u00e1nya, Ir\u00e8ne, megosztva a d\u00edjat f\u00e9rj\u00e9vel, Fr\u00e9d\u00e9ric-kel. A h\u00e1zast\u00e1rsi kateg\u00f3ri\u00e1ban \u00f6sszesen n\u00e9gy p\u00e1r akad, s k\u00f6z\u00fcl\u00fck egyed\u00fcl a sv\u00e9d Myrdal h\u00e1zasp\u00e1r eset\u00e9ben nem k\u00f6z\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9get d\u00edjaztak. Hat esetet ismer a Nobel-d\u00edj t\u00f6rt\u00e9nelme, amikor apa \u00e9s fia is d\u00edjazott\u00e1 v\u00e1lt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck egyetlen, a legels\u0151 esetben ad\u00f3dott \u00fagy, hogy apa \u00e9s fia, a brit William \u00e9s Lawrence Bragg az elismer\u00e9st k\u00f6z\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9rt kapta, m\u00e9g 1915-ben a fizika ter\u00fclet\u00e9n. A fi\u00fa, Lawrence m\u00e1ig a legfiatalabban, 25 \u00e9vesen lett Nobel-d\u00edjas. A legid\u0151sebben kit\u00fcntetett ugyanakkor a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9r\u0151l ker\u00fcl ki: Leonyid Hurwicz a 2007. \u00e9vi elismer\u00e9s oda\u00edt\u00e9l\u00e9sekor 90 \u00e9ves volt.<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/nobel-dij-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}