{"version":"1.0","provider_name":"Az \u00e9let sz\u00e9ps\u00e9gei","provider_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu","author_name":"Marika1966","author_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/author\/marika1966\/","title":"Egy zseni \u00e9lete: Szent-Gy\u00f6rgyi Albert!","html":"

Egy zseni \u00e9lete: Szent-Gy\u00f6rgyi Albert!<\/p>\r\n

Sz\u00fcletett: 1893<\/a>. szeptember 16.<\/a> Budapest Elhunyt:\u00a0<\/a>1986<\/a>. <\/a>okt\u00f3ber 22.<\/a> (93\u00a0\u00e9vesen)<\/a> Woods Hole<\/a>, <\/a>Massachusetts. Ismeretes mint:\u00a0a <\/a>C-vitamin<\/a> felfedez\u0151je, a <\/a>citr\u00e1tk\u00f6r<\/a> kutat\u00f3ja.\u00a0Nemzetis\u00e9g: magyar. \u00c1llampolg\u00e1rs\u00e1g:\u00a0osztr\u00e1k\u2013magyar, magyar, sv\u00e9d, amerika.Nagyr\u00e1polti Szent-Gy\u00f6rgyi Albert<\/b> (anyak\u00f6nyvezve: Szentgy\u00f6rgyi Albert Imre<\/i>) (<\/a>Budapest<\/a>, <\/a>1893<\/a>. <\/a>szeptember 16.<\/a> \u2013 <\/a>Woods Hole<\/a>, <\/a>Massachusetts<\/a>, <\/a>1986<\/a>. <\/a>okt\u00f3ber 22.<\/a>) <\/a>Nobel-d\u00edjas<\/a> magyar orvos, <\/a>biok\u00e9mikus<\/a>, a magyar, a szovjet \u00e9s az amerikai tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia tagja \u00e9s 1945\u20131947 k\u00f6z\u00f6tt <\/a>nemzetgy\u0171l\u00e9si<\/a> k\u00e9pvisel\u0151 volt. \u0150 a <\/a>Szent-Gy\u00f6rgyi Albert-d\u00edj<\/a> n\u00e9vad\u00f3ja.\u00a0<\/a>Anyai \u00e1gon a neves Lenhoss\u00e9k<\/i> orvosprofesszori dinasztia lesz\u00e1rmazottja (Szent-Gy\u00f6rgyi Albert d\u00e9dapja Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly Ign\u00e1c<\/a> (1773\u20131840) orvos, fiziol\u00f3gus, nagyapja Lenhoss\u00e9k J\u00f3zsef<\/a> (1818\u20131888) orvos, anat\u00f3mus, antropol\u00f3gus, nagyb\u00e1tyja Lenhoss\u00e9k J\u00f3zsef<\/a> (1818\u20131888) orvos, anat\u00f3mus, antropol\u00f3gus). A Budapesti Tudom\u00e1nyegyetemen<\/a> szerzett orvosi diplom\u00e1t 1917-ben, majd az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/a> ut\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1gban<\/a> \u00e9s Hollandi\u00e1ban<\/a> dolgozott kutat\u00f3k\u00e9nt. 1927-ben a mell\u00e9kves\u00e9ben<\/a> felfedezett egy reduk\u00e1l\u00f3 hat\u00e1st mutat\u00f3 anyagot, amit hexuronsavnak<\/a> nevezett el \u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra elnyert egy \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat a Cambridge-i Egyetemre<\/a>. Az 1930-as \u00e9vek<\/a> elej\u00e9n Szegeden<\/a> izol\u00e1lta a C-vitamint<\/a>, majd az \u00e9vtized k\u00f6zep\u00e9n felfedezte a citr\u00e1tciklus<\/a> h\u00e1rom tagj\u00e1t, a bioflavonoidokat<\/a> (P-vitamin) \u00e9s munkat\u00e1rsaival egy\u00fctt \u00e1tt\u00f6r\u00e9st \u00e9rt el az izomm\u0171k\u00f6d\u00e9s biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, amelyben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt tan\u00edtv\u00e1nya, Straub F. Brun\u00f3<\/a> is. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t 1937<\/a>-ben orvosi \u00e9s \u00e9lettani Nobel-d\u00edjjal<\/a> ismert\u00e9k el. 1940\u201341-ben a Horthy Mikl\u00f3s Tudom\u00e1nyegyetem (a mai Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem<\/a>) els\u0151 rektora lett. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban<\/a> r\u00e9szt vett az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomban, csoportja a Szent-Gy\u00f6rgyi Szervezet nevet kapta.<\/span> A kiugr\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re szervez\u0151d\u0151 \u201eTizenegyek\u201d csoportj\u00e1nak vezet\u0151je volt. K\u00e1llay Mikl\u00f3s<\/a> minisztereln\u00f6k tudt\u00e1val, a magyar demokratikus er\u0151k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Magyarorsz\u00e1g \u00e1t\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l t\u00e1rgyalt a sz\u00f6vets\u00e9gesek k\u00e9pvisel\u0151ivel. Emiatt a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s<\/a> ut\u00e1n bujk\u00e1lnia kellett. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n akt\u00edv k\u00f6z\u00e9leti szerepet v\u00e1llalt egy \u00faj demokratikus Magyarorsz\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban b\u00edzva. Budapesten, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem<\/a> biok\u00e9miai tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je lett, 1945\u201347 k\u00f6z\u00f6tt a nemzetgy\u0171l\u00e9s tagja, az Orsz\u00e1gos K\u00f6znevel\u00e9si Tan\u00e1cs eln\u00f6ke, megalap\u00edtotta a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1t, majd a k\u00e9t akad\u00e9mia \u00f6sszevon\u00e1sa ut\u00e1n az MTA<\/a> m\u00e1sodeln\u00f6ke volt. Az orsz\u00e1gban bek\u00f6vetkezett politikai fordulat \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei miatt 1947-ben Amerik\u00e1ba emigr\u00e1lt, a massachusettsi Woods Hole<\/a>-ban telepedett le. Itt l\u00e9trehozott egy alap\u00edtv\u00e1nyt, amelynek keretei k\u00f6z\u00f6tt eleinte az izomm\u0171k\u00f6d\u00e9s biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1t, majd a r\u00e1k<\/a> kialakul\u00e1s\u00e1t kutatta. 1955-ben kapott amerikai \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, 1956-ban az Amerikai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (NAS), majd 1957-ben az 1780-ban alap\u00edtott amerikai Amerikai M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia<\/a>(wd)<\/span><\/a> tagja lett. Emigr\u00e1ci\u00f3ja alatt \u00f6sszesen csak k\u00e9t alkalommal l\u00e1togatott Magyarorsz\u00e1gra,<\/span> 1973-ban a Szegedi Biol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont<\/a> \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koron\u00e1t<\/a> visszaszolg\u00e1ltat\u00f3 k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gnek. \"\"Szent-Gy\u00f6rgyi Albert f\u00e9nyk\u00e9pei gyermek- \u00e9s ifj\u00fakor\u00e1b\u00f3l. Szent-Gy\u00f6rgyi Albert Budapesten sz\u00fcletett 1893. szeptember 16-\u00e1n, Szentgy\u00f6rgyi Mikl\u00f3s \u00e9s Lenhoss\u00e9k Jozefina gyermekek\u00e9nt. Apai \u00e1gon a 16\u201317. sz\u00e1zadig lehet visszavezetni nemess\u00e9g\u00e9t.<\/span> Albert d\u00e9dapja, Szentgy\u00f6rgyi Imre az erd\u00e9lyi udvari kancell\u00e1ria tan\u00e1csosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil<\/a> igazs\u00e1g\u00fcgyminiszter \u00e1llamtitk\u00e1ra, majd k\u00fariai tan\u00e1cseln\u00f6k volt. Apja, Szentgy\u00f6rgyi Mikl\u00f3s 800 hekt\u00e1ros n\u00f3gr\u00e1di f\u00f6ldbirtokos, majd j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3 a Ter\u00e9nyhez<\/a> tartoz\u00f3 Kisk\u00e9r-puszt\u00e1n. Sz\u00fclei h\u00e1zass\u00e1ga megromlott, az anya a h\u00e1rom fi\u00faval (P\u00e1l, Imre \u00e9s Albert) a pesti (Baross utcai, illetve k\u00e9s\u0151bb K\u00e1lvin t\u00e9ri) lak\u00e1sukban \u00e9lt, ahol testv\u00e9re, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly seg\u00edtett a nevel\u00e9s\u00fckben; a f\u00e9rj pedig a vid\u00e9ki birtokot igazgatta, ahov\u00e1 a csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja ny\u00e1ron k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt le. Albert 1904\u201311 k\u00f6z\u00f6tt a L\u00f3nyay utcai reform\u00e1tus gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t. Sok\u00e1ig rossz tanul\u00f3 volt, \u00edgy amikor Ram\u00f3n y Cajal<\/a> sz\u00f6vettani k\u00f6nyv\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra bejelentette, hogy kutat\u00f3orvos akar lenni, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly megtiltotta neki, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen, mert att\u00f3l tartott, hogy sz\u00e9gyent hoz a professzor dinaszti\u00e1ra. Albert v\u00e9g\u00fcl kit\u0171n\u0151re \u00e9retts\u00e9gizett, \u00e9s szigor\u00fa nagyb\u00e1tyja is megenyh\u00fclt, de egyfajta pr\u00f3bak\u00e9nt felt\u00e9tel\u00fcl szabta, hogy az egyetemen els\u0151 kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja a v\u00e9gb\u00e9l<\/a> legyen. <\/span><\/span>1911 szeptember\u00e9ben beiratkozott a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem<\/a> Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra, \u00e9s hamarosan elkezdte \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00f6vettani megfigyel\u00e9seit is nagyb\u00e1tyja laborat\u00f3rium\u00e1ban, az Anat\u00f3miai Int\u00e9zetben. Els\u0151, n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00f6zlem\u00e9nye h\u00fasz\u00e9ves kor\u00e1ban jelent meg (a v\u00e9gb\u00e9lh\u00e1mr\u00f3l), k\u00e9s\u0151bb pedig figyelemre m\u00e9lt\u00f3 cikkeket k\u00f6z\u00f6lt a szem fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1913-ra megunta az anat\u00f3mi\u00e1t, holt tudom\u00e1nynak tartotta, \u0151t pedig az \u00e9let mibenl\u00e9te \u00e9rdekelte; \u00edgy \u00e1tment az \u00c9lettani Int\u00e9zetbe.<\/p>\r\n

<\/span>Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban<\/span><\/h3>\r\n
\"\"<\/a><\/div>\r\n
\r\n
\r\n
1917-ben<\/div>\r\n<\/div>\r\n<\/div>\r\n

Szent-Gy\u00f6rgyi 1914 nyar\u00e1n a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151 h\u00e1rom h\u00f3napos katonai szolg\u00e1lat\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte, amikor kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/a>, \u0151 pedig a 65. miskolci<\/a> gyalogezred \u00f6nk\u00e9ntesek\u00e9nt kiker\u00fclt a keleti frontra. Katonaorvosk\u00e9nt szolg\u00e1lt eg\u00e9szen 1916-ig; ekkor a Bruszilov-offenz\u00edva<\/a> sor\u00e1n egys\u00e9g\u00e9nek alig siker\u00fclt elmenek\u00fclnie a Dnyeszteren<\/a> \u00e1tt\u00f6r\u0151 orosz hadsereg el\u0151l. Mivel \u00e9let\u00e9t kock\u00e1ztatva mentette a sebes\u00fclteket, Ez\u00fcst Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9remmel<\/a> t\u00fcntett\u00e9k ki. A l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rokharc borzalmai miatt elege lett a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nappal a visszavonul\u00e1s ut\u00e1n belel\u0151tt a bal karj\u00e1ba, hogy k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclhessen.<\/span> L\u00e1badoz\u00e1sa alatt folytatta egyetemi tanulm\u00e1nyait, \u00e9s 1917-ben gyors\u00edtott k\u00e9pz\u00e9ssel megkapta orvosi diplom\u00e1j\u00e1t.1918 \u0151sz\u00e9n a parancsnoks\u00e1gn\u00e1l feljelentette felettes\u00e9t, aki az olasz hadifoglyokon k\u00eds\u00e9rletezett, ez\u00e9rt \u00e1thelyezt\u00e9k egy mal\u00e1riafert\u0151z\u00f6tt<\/a> ter\u00fcletre.<\/span> \u00daj \u00e1llom\u00e1shely\u00e9re azonban nem jutott el, mert 1918. okt\u00f3ber 3-\u00e1n megsz\u00fcletett kisl\u00e1nya, Nelli. Gyermeke sz\u00fclet\u00e9se miatt rendk\u00edv\u00fcli szabads\u00e1got kapott, \u00e9s mire elt\u00e1voz\u00e1sa lej\u00e1rt, v\u00e9ge lett a h\u00e1bor\u00fanak. A Pozsonyi Egyetem<\/a> Farmakol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9ben, Mansfeld G\u00e9z\u00e1n\u00e1l<\/a> tal\u00e1lt egy asszisztensi \u00e1ll\u00e1st, ahov\u00e1 els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9dd\u00e9 nevezt\u00e9k ki k\u00e9t \u00e9v id\u0151tartamra az 1918. szeptember 1-t\u0151l 1920. augusztus 31-ig terjed\u0151 id\u0151szakra. Itt ismerkedett meg \u00e9s k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1got a vele k\u00f6zel egykor\u00fa osztr\u00e1k Carl Corival<\/a>, aki k\u00e9s\u0151bb szint\u00e9n kiv\u00e1ndorolt az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, \u00e9s kutat\u00e1sai\u00e9rt \u00e9lettani Nobel-d\u00edjat kapott. R\u00f6viddel k\u00e9s\u0151bb, 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban Csehszlov\u00e1kia megsz\u00e1llta Pozsonyt, \u00e9s Szent-Gy\u00f6rgyi csak illeg\u00e1lisan, a t\u00e9li Dun\u00e1n \u00e1tkelve tudta megl\u00e1togatni csal\u00e1dj\u00e1t. Emiatt t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1ssal hosszabb id\u0151re k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt. Michaelis kiv\u00e1l\u00f3 biok\u00e9mikus volt, nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az enzimm\u0171k\u00f6d\u00e9s Michaelis\u2013Menten-f\u00e9le kinetik\u00e1j\u00e1nak elnevez\u00e9se. A fizet\u00e9sb\u0151l azonban k\u00e9ptelen volt eltartani mag\u00e1t \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t, \u00e9s mivel Michaelis is a k\u00fclf\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sen gondolkodott (1922-ben el\u0151bb Jap\u00e1nba, majd az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba v\u00e1ndorolt ki), Hamburgba<\/a> k\u00f6lt\u00f6ztek, ahol a Tenger\u00e9szeti \u00e9s Tr\u00f3pusi Int\u00e9zetben gyarmati orvosnak k\u00e9pezte tov\u00e1bb mag\u00e1t. A h\u00e1zasp\u00e1r itt rendk\u00edv\u00fcl szer\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt, Szent-Gy\u00f6rgyi gyakorlatilag \u00e9hezett, m\u00e9g \u00e9hs\u00e9g\u00f6d\u00e9m\u00e1ja is kialakult. Itt 1922\u201323-ban gy\u00f3gyszer\u00e9szeti kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett (h\u00e9t cikket publik\u00e1lt), k\u00f6zben angolul \u00e9s hollandul tanult.<\/span><\/p>\r\n

\r\n
\"\"<\/a>Addison-k\u00f3ros beteg elsz\u00ednez\u0151d\u00f6tt b\u0151re. Groningenben<\/a> akarta letenni a holland tr\u00f3pusi orvosi vizsg\u00e1t, annak a gyakorlati r\u00e9sz\u00e9n viszont megbukott. A helyi egyetem professzora, Hartog Jacob Hamburger alkalmazta tan\u00e1rseg\u00e9dnek, Szent-Gy\u00f6rgyi a kutyak\u00eds\u00e9rletek sipolym\u0171t\u00e9tein\u00e9l<\/a> seg\u00e9dkezett neki. Emellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (biok\u00e9miai, mikrobiol\u00f3giai, \u00e9lettani) k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9gzett; 1922 \u00e9s 1925 k\u00f6z\u00f6tt 33 cikket \u00edrt. Felkeltette figyelm\u00e9t, hogy a mell\u00e9kvese<\/a> rendellenes m\u0171k\u00f6d\u00e9se miatt kialakul\u00f3 Addison-k\u00f3rban<\/a> a betegek b\u0151re megbarnul, \u00e9s ezt hasonl\u00f3 folyamatnak v\u00e9lte, mint amikor egyes n\u00f6v\u00e9nyek (burgonya, alma) v\u00e1gott fel\u00fclete barna lesz (val\u00f3j\u00e1ban a k\u00e9t folyamatnak nincs k\u00f6ze egym\u00e1shoz). Ut\u00f3bbir\u00f3l ismert volt, hogy az oxid\u00e1ci\u00f3s folyamatok term\u00e9ke, ez\u00e9rt a mell\u00e9kvese kivonat\u00e1t kezdte vizsg\u00e1lni.\u00a0Mivel a mell\u00e9kves\u00e9ben ismeretlen anyaga csak nagyon kis mennyis\u00e9gben volt tal\u00e1lhat\u00f3, m\u00e1s forr\u00e1sokkal is k\u00eds\u00e9rletezett, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl k\u00e1poszt\u00e1b\u00f3l \u00e9s narancsb\u00f3l siker\u00fclt annyit izol\u00e1lnia, hogy meghat\u00e1rozhatta \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t: C6<\/sub>H8<\/sub>O6<\/sub>, vagyis valamilyen sz\u00e9nhidr\u00e1tr\u00f3l lehetett sz\u00f3. Cikk\u00e9ben az ign\u00f3z (nemtudomcukor) nevet adta ismeretlen anyag\u00e1nak, amit a tudom\u00e1nyos lap szerkeszt\u0151je nem tal\u00e1lt megfelel\u0151nek, \u00e9s a hexuronsav elnevez\u00e9st javasolta. 1927-ben az egyetemen megv\u00e9dte a hexuronsav felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edrt doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s a k\u00e9miai tudom\u00e1nyok doktora lett. <\/div>\r\n<\/div>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/szentgyorgy-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}