{"version":"1.0","provider_name":"Az \u00e9let sz\u00e9ps\u00e9gei","provider_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu","author_name":"Marika1966","author_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/author\/marika1966\/","title":"Egy zseni \u00e9lete: Albert Einstein!","html":"

Egy zseni \u00e9lete: Albert Einstein!<\/p>\r\n

Sz\u00fcletett: 1879<\/a>. m\u00e1rcius 14.<\/a> Ulm<\/a>, N\u00e9metorsz\u00e1g Elhunyt:<\/a>1955<\/a>. <\/a>\u00e1prilis 18.<\/a> (76\u00a0\u00e9vesen)<\/a> Princeton<\/a>, <\/a>New Jersey\u00a0Ismeretes mint:<\/b><\/a> elm\u00e9leti fizikus, tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fus, feltal\u00e1l\u00f3, elm\u00e9leti fizikus, tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fus, feltal\u00e1l\u00f3,\u00a0 tudom\u00e1nyos \u00edr\u00f3, nevel\u00e9stud\u00f3s<\/a>, egyetemi oktat\u00f3, fizikus<\/a>, szak\u00edr\u00f3, filoz\u00f3fus, \u00edr\u00f3<\/a>, tan\u00e1r, tud\u00f3s<\/a>, matematikus<\/a>. Jelent\u0151s munk\u00e1i: \u00c1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let,\u00a0<\/a>Speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9let,\u00a0<\/a>Fotoelektromos effektus, Brown-f\u00e9le mozg\u00e1s,Anyag-energia ekvivalenci\u00e1ja,
Einstein-f\u00e9le t\u00e9regyenletek, Egyes\u00edtett t\u00e9relm\u00e9let, Bose-Einstein statisztika, Gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m. Szakmai kit\u00fcntet\u00e9sek<\/b>:<\/a>\u00a0 Fizikai Nobel-d\u00edj<\/a> (1921),\u00a0<\/a>Copley-\u00e9rem<\/a> (1925)<\/a>, Max Planck-\u00e9rem<\/a> (1929).\u00a0\"1921-ben\"Albert Einstein<\/b> (<\/a>Ulm<\/a>, <\/a>1879<\/a>. <\/a>m\u00e1rcius 14.<\/a> \u2013 <\/a>Princeton<\/a>, <\/a>1955<\/a>. <\/a>\u00e1prilis 18.<\/a>) zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9met <\/a>Nobel-d\u00edjas<\/a> elm\u00e9leti <\/a>fizikus<\/a>; egyes tudom\u00e1nyos \u00e9s laikus k\u00f6r\u00f6kben a legnagyobb <\/a>20. sz\u00e1zadi<\/a> tud\u00f3snak tartj\u00e1k. \u0150 dolgozta ki a <\/a>relativit\u00e1selm\u00e9letet<\/a> \u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a <\/a>kvantummechanika<\/a>, a <\/a>statisztikus mechanika<\/a> \u00e9s a <\/a>kozmol\u00f3gia<\/a> fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. <\/a>1921<\/a>-ben <\/a>fizikai Nobel-d\u00edjjal<\/a> jutalmazt\u00e1k \u201eaz <\/a>elm\u00e9leti fizika<\/a> ter\u00fclet\u00e9n szerzett eredm\u00e9nyei\u00e9rt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a <\/a>f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9g<\/a> t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geinek felismer\u00e9s\u00e9\u00e9rt\u201d. Zsenialit\u00e1s\u00e1ra jellemz\u0151, hogy el\u0151re tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a gyakorlatban is bizony\u00edtottak. 2016. febru\u00e1r 11-\u00e9n amerikai kutat\u00f3k bejelentett\u00e9k, hogy <\/a>gravit\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mokkal<\/a> kapcsolatos elm\u00e9lete igazol\u00f3dott, ezzel a felfedez\u00e9ssel egy \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g sz\u00fcletett, a gravit\u00e1ci\u00f3shull\u00e1m-csillag\u00e1szat.Einstein <\/a>1879<\/a>. <\/a>m\u00e1rcius 14-\u00e9n<\/a> sz\u00fcletett a <\/a>n\u00e9metorsz\u00e1gi<\/a>Ulmban<\/a>, amely jelenleg <\/a>Baden-W\u00fcrttemberg<\/a> tartom\u00e1nyhoz tartozik, \u00e9s <\/a>Stuttgartt\u00f3l<\/a> nagyj\u00e1b\u00f3l 100\u00a0km-re keletre fekszik. Apja, Hermann Einstein eleinte \u00e1gytollkeresked\u00e9ssel foglalkozott,\u00a0 majd nyitott egy elektrok\u00e9miai m\u0171helyt. Anyj\u00e1val, Pauline Kochhal Stuttgart-Bad Cannstadtban h\u00e1zasodtak \u00f6ssze. A csal\u00e1d <\/a>zsid\u00f3<\/a> volt, de Albert sz\u00fclei nem k\u00f6vett\u00e9k a vall\u00e1si hagyom\u00e1nyokat; a fi\u00fa katolikus \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba j\u00e1rt, ahol egyed\u00fcli zsid\u00f3 volt az oszt\u00e1lyban (sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt ott semmilyen atrocit\u00e1s nem \u00e9rte). A fi\u00fa csak meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151n, n\u00e9gy\u00e9ves kora ut\u00e1n kezdett el besz\u00e9lni. Hat\u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l sz\u00fclei <\/a>heged\u0171\u00f3r\u00e1kra<\/a> j\u00e1ratt\u00e1k.\u00a0<\/a>Szellemi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re gyermekkor\u00e1ban \u00e9s korai kamaszkor\u00e1ban k\u00e9t nagyb\u00e1tyja volt hat\u00e1ssal, akik tudom\u00e1nyos k\u00f6nyveket aj\u00e1nlottak neki, valamint egy Max Talmey nev\u0171 orvostanhallgat\u00f3. Talmey-t rossz anyagi helyzete miatt a zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g \u00fagy t\u00e1mogatta, hogy k\u00f6zel hat \u00e9ven \u00e1t (1889 \u00e9s 1894 k\u00f6z\u00f6tt) minden cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n Einstein\u00e9kn\u00e9l eb\u00e9delhetett. A 10 \u00e9ves Einsteinnek \u0151 mutatta meg Eukleid\u00e9sz<\/a> Elemek<\/a><\/i>, \u00e9s Immanuel Kant<\/a> A tiszta \u00e9sz kritik\u00e1ja<\/a><\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t. Einstein matematik\u00e1t<\/a> 12 \u00e9ves kora k\u00f6r\u00fcl kezdett tanulni. Egy id\u0151nk\u00e9nt felbukkan\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net szerint megbukott matematik\u00e1b\u00f3l, de ez nem igaz. Matematik\u00e1t N\u00e9metorsz\u00e1gban<\/a> kezdett tanulni, ahol a legjobb oszt\u00e1lyzat az 1-es, Einstein pedig mindig 1-es vagy 2-es oszt\u00e1lyzatot kapott. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait viszont Sv\u00e1jcban<\/a> fejezte be, ahol a 6-os a legjobb oszt\u00e1lyzat. \u00c9retts\u00e9gi bizony\u00edtv\u00e1nya szerint a sv\u00e1jci Aargau kantonban<\/a> tette le az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1t, matematik\u00e1b\u00f3l pedig 6-os oszt\u00e1lyzatot \u00e9rt el.\u00a01898<\/a>-ban Einstein beleszeretett Mileva Mari\u0107<\/a> szerb oszt\u00e1lyt\u00e1rsn\u0151j\u00e9be. 1900<\/a>-ban megkapta tan\u00e1ri diplom\u00e1j\u00e1t az Eidgen\u00f6ssische Technische Hochschul\u00e9<\/i>t\u00f3l, \u00e9s a sv\u00e1jci korm\u00e1nyt\u00f3l 1901<\/a>-ben \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got. Ezekben az id\u0151kben olyan bar\u00e1ti k\u00f6rben mozgott, ahol megvitathatta tudom\u00e1nyos probl\u00e9m\u00e1it; ehhez a k\u00f6rh\u00f6z a matematikus Mileva is hozz\u00e1tartozott. 1902-ben, viszonyukb\u00f3l fakad\u00f3an Mileva terhes lett. Anyagi neh\u00e9zs\u00e9geik miatt a l\u00e1ny hazautazott sz\u00fcleihez \u00dajvid\u00e9kre<\/a>, ott sz\u00fclte meg gyermek\u00fcket, Liserlt, akinek tov\u00e1bbi sorsa ismeretlen. Egy be nem bizony\u00edtott h\u00edr szerint \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttkor\u00e1ban meghalt. Egyes tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint pedig nevel\u0151sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z adt\u00e1k. Diploma k\u00e9zhezv\u00e9tele ut\u00e1n Einstein nem tal\u00e1lt tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1st. V\u00e9g\u00fcl Grossmann Gyula<\/a> (akinek a fi\u00e1val, Grossmann Marcell<\/a>-lel csoportt\u00e1rsak voltak az egyetemen) seg\u00edtette munk\u00e1hoz a Sv\u00e1jci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsg\u00e1l\u00f3t, 1902<\/a>-ben. Einstein itt azokat a szabadalmakat b\u00edr\u00e1lta, melyek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez fizikai ismeretekre volt sz\u00fcks\u00e9g. Megtanulta, hogyan vegye \u00e9szre az alkalmaz\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t a gyakran szeg\u00e9nyes le\u00edr\u00e1s ellen\u00e9re, \u00e9s igazgat\u00f3ja j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l hozz\u00e1szokott ahhoz is, hogyan fejezze ki mag\u00e1t a lehet\u0151 legpontosabban. Alkalomadt\u00e1n kiigaz\u00edtotta a tervez\u00e9si hib\u00e1kat, figyelembe v\u00e9ve a munk\u00e1k praktikus kivitelez\u00e9s\u00e9t. 1904<\/a>. m\u00e1jus 14-\u00e9n<\/a> Bernben<\/a> megsz\u00fcletett Einstein\u00e9k els\u0151 (t\u00f6rv\u00e9nyes) fia, Hans Albert Einstein, majd Einstein \u00e9desapja hal\u00e1la ut\u00e1n, 1910-ben, M\u00fcnchenben<\/a> a m\u00e1sodik fi\u00fa, Eduard, aki skizofr\u00e9ni\u00e1ra<\/a> hajlamos volt, \u00e9s elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben halt meg. Hans, aki hidraulikam\u00e9rn\u00f6k lett a Kaliforniai Egyetemen<\/a> Berkeley<\/a>-ben, nem sokat tal\u00e1lkozott apj\u00e1val. A h\u00e1zasp\u00e1r v\u00e1l\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en \u2013 amit 1919. febru\u00e1r 14-\u00e9n mondtak ki \u2013 m\u00e1r \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00e9lt. Einstein \u00edg\u00e9ret\u00e9hez h\u00edven \u00e1tadta Milev\u00e1nak a Nobel-d\u00edj \u00f6sszeg\u00e9t, hogy abb\u00f3l nevelje fel a fi\u00fakat. Miut\u00e1n Mileva hazautazott sz\u00fcleihez, a gyermekeket a szerb ortodox egyh\u00e1z<\/a> r\u00edtusa szerint megkeresztelt\u00e9k. M\u00e9g az \u00e9v j\u00fanius 2-\u00e1n, Einstein feles\u00e9g\u00fcl vette Elsa L\u00f6wenthalt<\/a>, h\u0171s\u00e9ges \u00e1pol\u00f3j\u00e1t r\u00e9szleges ideg\u00f6sszeoml\u00e1sa \u00e9s gyomorb\u00e1ntalmai idej\u00e9n. Elsa Albert els\u0151 unokatestv\u00e9re volt anyai, \u00e9s m\u00e1sod-unokatestv\u00e9re apai \u00e1gon.\u00a01904-ben Einstein \u00e1ll\u00e1s\u00e1t v\u00e9gleges\u00edtett\u00e9k a szabadalmi hivatalban. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben megkapta doktori c\u00edm\u00e9t<\/a> \u201eA molekuladimenzi\u00f3k \u00fajfajta meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 szakdolgozat\u00e1ra. 1905<\/a>-ben meg\u00edrt n\u00e9gy cikket, amelyekkel megalapozta a modern fizik\u00e1t<\/a>. Nem volt benn\u00fck szakirodalom-jegyz\u00e9k, ami olyan munkat\u00e1rsakra utalt volna, akikkel az ilyen \u00e9s hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat a tud\u00f3sok \u00e1ltal\u00e1ban megvitatt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. A legt\u00f6bb fizikus egyet\u00e9rt abban, hogy a n\u00e9gy k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom (a Brown-mozg\u00e1sr\u00f3l<\/a>, a f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9gr\u0151l<\/a> \u00e9s a speci\u00e1lis relativit\u00e1selm\u00e9letr\u0151l<\/a> sz\u00f3l\u00f3) olyan, amelyek\u00e9rt egyenk\u00e9nt is meg\u00e9rdemelte volna a Nobel-d\u00edjat<\/a>. Azt v\u00e9g\u00fcl a f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9g\u00e9rt kapta, ami nemcsak az\u00e9rt szokatlan, mert Einstein a relativit\u00e1selm\u00e9lettel kapcsolatban sokkal ismertebb, hanem az\u00e9rt is, mert a fotoelektromos jelens\u00e9g kvantumjelens\u00e9g, \u00e9s Einstein nem tudta elfogadni azt a kvantumelm\u00e9letet<\/a>, amely szerint a kezdeti \u00e1llapotb\u00f3l nem j\u00f3solhat\u00f3 meg a rendszer pontos fejl\u0151d\u00e9se, csak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9geket lehet mondani az egyes esem\u00e9nyek bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9re.Az 1905-ben \u00edrt els\u0151 cikk\u00e9nek c\u00edme \u201eAz \u00e1ll\u00f3 folyad\u00e9kbeli kis r\u00e9szecsk\u00e9k mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l, melyet a h\u0151 molekulamozg\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9lete megk\u00f6vetel\u201d.<\/i> Ebben \u00edrta le a Brown-mozg\u00e1ssal<\/a> kapcsolatos tanulm\u00e1nyait. Felhaszn\u00e1lva az akkor vitatott kinetikus folyad\u00e9kelm\u00e9letet meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ez a jelens\u00e9g \u2013 amelyet a megfigyel\u00e9se ut\u00e1n \u00e9vtizedekkel is kiel\u00e9g\u00edt\u0151 magyar\u00e1zatra v\u00e1r \u2013, k\u00eds\u00e9rleti bizony\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltat az atomok<\/a> l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re. Ez hitelt adott a statisztikus mechanik\u00e1nak is, melynek jogoss\u00e1ga akkoriban vitatott volt.\u00a0 A m\u00e1sodik tanulm\u00e1ny\u00e1ban (\u201eEgy, a f\u00e9ny keletkez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val kapcsolatos heurisztikus n\u00e9z\u0151pontr\u00f3l\u201d)<\/i>, vetette fel \u201ef\u00e9nykvantum\u201d \u00f6tlet\u00e9t (amit most fotonnak<\/a> h\u00edvnak), \u00e9s mutatta meg, hogyan lehet haszn\u00e1lni ezt az elm\u00e9letet a f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9g<\/a> (vagy fotoeffektus) magyar\u00e1zat\u00e1ra. A f\u00e9nykvantum \u00f6tlet\u00e9t Max Planck<\/a> n\u00e9met fizikus munk\u00e1ja adta, amelyben levezette a feketetest-sug\u00e1rz\u00e1s<\/a> t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t azzal a felt\u00e9telez\u00e9ssel, hogy a f\u00e9nyenergia csak diszkr\u00e9t mennyis\u00e9gekben, \u00fan. \u201ekvantumokban\u201d tud elnyel\u0151dni \u00e9s kibocs\u00e1t\u00f3dni. Einstein megmutatta, ha felt\u00e9telezi, hogy a f\u00e9ny val\u00f3ban csak diszkr\u00e9t csomagokban terjed, akkor meg tudja magyar\u00e1zni a f\u00e9nyelektromos jelens\u00e9g furcsa tulajdons\u00e1gait.<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/alberte-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}