![\"\"](\"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/350px-YellowTerror.jpg\")
A s\u00e1rga veszedelem<\/b> (m\u00e1s n\u00e9ven s\u00e1rga terror<\/b> vagy s\u00e1rga fantom<\/b>) egy olyan rasszista sz\u00edn-metafora, amely integr\u00e1ns r\u00e9sze a koloniz\u00e1ci\u00f3 idegengy\u0171l\u00f6l\u0151 gondolatrendszer\u00e9nek. E szerint Kelet-\u00c1zsia<\/a> n\u00e9pei vesz\u00e9lyt jelentenek a nyugati vil\u00e1gra. A keletr\u0151l j\u00f6v\u0151 fenyeget\u00e9s pszichokultur\u00e1lis vet\u00fcletek\u00e9nt a s\u00e1rga veszedelemt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem ink\u00e1bb faji, mint nemzeti alap\u00fa volt. Ez azt jelenti, hogy nem egy konkr\u00e9t orsz\u00e1g vagy n\u00e9p \u00e1ltal okozott fenyeget\u00e9sre adott v\u00e1laszk\u00e9nt sz\u00fcletett, hanem ink\u00e1bb egy megfoghatatlan, egzisztenci\u00e1lis f\u00e9lelemk\u00e9nt \u00edrhat\u00f3 le a n\u00e9vtelen \u00e9s arctalan \u201es\u00e1rga hord\u00e1t\u00f3l\u201d, mely szemben \u00e1ll a nyugati vil\u00e1ggal.<\/b> A xenof\u00f3bia<\/a> egy fajt\u00e1jak\u00e9nt a s\u00e1rga terror a feh\u00e9r faj f\u00e9lelm\u00e9t fejezi ki a keletr\u0151l j\u00f6v\u0151 emberek egyre nagyobb befoly\u00e1sszerz\u00e9s\u00e9t\u0151l. A 19. sz\u00e1zad<\/a> v\u00e9g\u00e9n a s\u00e1rga veszedelem kifejez\u00e9st Jakov Novikov<\/a> orosz szociol\u00f3gus alkotta meg Le p\u00e9ril jaune<\/i> (1897) c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben. K\u00e9s\u0151bb II. Vilmos n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1r<\/a>, N\u00e9metorsz\u00e1g uralkod\u00f3ja haszn\u00e1lta a fogalom \u00e1ltal kijel\u00f6lt rasszista attit\u0171d\u00f6t arra, hogy K\u00edna koloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra b\u00e1tor\u00edtsa az eur\u00f3pai hatalmakat. A cs\u00e1sz\u00e1r Jap\u00e1n gy\u0151zelm\u00e9t az 1905-ben v\u00e9get \u00e9rt orosz\u2013jap\u00e1n h\u00e1bor\u00faban<\/a> Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ra leselked\u0151 rasszista vesz\u00e9lynek \u00e1ll\u00edtotta be, K\u00edn\u00e1t \u00e9s Jap\u00e1nt pedig a nyugati vil\u00e1g leig\u00e1z\u00e1s\u00e1ra<\/a> ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00f6vetkez\u00e9ssel v\u00e1dolta. Gina Marchetti, a t\u00e9ma kutat\u00f3ja szerint az \u00e1zsiaiakt\u00f3l val\u00f3 pszichokultur\u00e1lis f\u00e9lelem m\u00e9g \u201ea k\u00f6z\u00e9pkorban megtapasztalt retteg\u00e9sben gy\u00f6kerezik, amit Dzsingisz k\u00e1n<\/a> \u00e9s a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s<\/a> okozott. Ebben a f\u00e9lelemben egyszerre van jelen az idegen kult\u00far\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 rasszista fenyegetetts\u00e9g, a szexu\u00e1lis kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9se, \u00e9s az abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l ered\u0151 vesz\u00e9ly \u00e9rzete, hogy a kelet legy\u0151zhetetlen, s\u00f6t\u00e9t, okkult er\u0151i a nyugat f\u00f6l\u00e9 kerekednek\u201d, \u00edgy a nyugati vil\u00e1g a jap\u00e1nokat is egyre ink\u00e1bb a s\u00e1rga veszedelem r\u00e9sz\u00e9nek tekintette a Jap\u00e1n Birodalom<\/a> militarista t\u00f6rekv\u00e9sei f\u00e9ny\u00e9ben. 1870-t\u0151l kezdve, az imperialista<\/a> gyarmatos\u00edt\u00e1s gyakorlata konkr\u00e9t form\u00e1ba \u00f6nt\u00f6tte a s\u00e1rga veszedelem ideol\u00f3gi\u00e1ja \u00e1ltal fel\u00f6lelt sztereot\u00edpi\u00e1kat, amelyek anti-\u00e1zsiai rasszizmusa \u00c9szak-Amerika \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3pa vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9ben kultur\u00e1lis \u00e1ramlat szintj\u00e9n eredend\u0151en jelen voltak. Eur\u00f3pa k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n az orientalistak\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 diplomata, Max von Brandt II. Vilmos cs\u00e1sz\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra kiemelte, hogy a N\u00e9met Birodalomnak K\u00edn\u00e1ban gyarmati \u00e9rdekei vannak, amelyeket realiz\u00e1lni kell A cs\u00e1sz\u00e1r \u00edgy kifejezetten a N\u00e9met Birodalom \u00e9rdekeinek \u00e9s az eur\u00f3pai kolonializmus k\u00ednai t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9nek igazol\u00e1sak\u00e9nt haszn\u00e1lta a \u201edie Gelbe Gefahr\u201d (A s\u00e1rga veszedelem) kifejez\u00e9st. 1895-ben N\u00e9metorsz\u00e1g, Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Oroszorsz\u00e1g az els\u0151 k\u00ednai\u2013jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fat<\/a> (1894\u20131895) lez\u00e1r\u00f3 simonoszeki b\u00e9ke<\/a> (1895. \u00e1prilis 17.) z\u00e1rad\u00e9k\u00e1ban, az \u00fagynevezett h\u00e1rmas intervenci\u00f3<\/i>-ban, Jap\u00e1nt arra k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy mondjon le k\u00ednai gyarmatair\u00f3l az eur\u00f3pai hatalmak jav\u00e1ra. Ez a geopolitikai szerencsej\u00e1t\u00e9k azt\u00e1n az orosz\u2013jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fat<\/a> (1904\u20131905) megalapoz\u00f3 egyik casus belliv\u00e9 v\u00e1lt. A n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1r a h\u00e1rmas intervenci\u00f3t rasszista alapokon nyugv\u00f3 \u201efegyverbe h\u00edv\u00e1sk\u00e9nt\u201d igazolta, a \u201es\u00e1rga faj\u201d \u00e1ltal Nyugat Eur\u00f3pa \u201efeh\u00e9r faj\u00e1ra\u201d jelentett nem l\u00e9tez\u0151 geopolitikai fenyeget\u00e9sre adott v\u00e1laszul. Az eur\u00f3pai kultur\u00e1lis hegem\u00f3nia igazol\u00e1sak\u00e9nt \u00e9s geopolitikai c\u00e9ljainak bemutat\u00e1sak\u00e9nt m\u00e1s uralkod\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a cs\u00e1sz\u00e1r Hermann Knackfu\u00df allegorikus litogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lta fel, amely az \u201eEur\u00f3pa n\u00e9pei, v\u00e9dj\u00e9tek meg legszentebb tulajdonotokat!\u201d<\/i> (Volker Europas, wahrt, eure Heilgesten Guter) (1895) c\u00edmet viseli. A k\u00e9pen N\u00e9metorsz\u00e1g Eur\u00f3pa vezet\u0151jek\u00e9nt van bemutatva, egy \u201et\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti harcos istenn\u0151k\u00e9nt, akit Mih\u00e1ly arkangyal vezet a keletr\u0151l \u00e9rkez\u0151 \u201es\u00e1rga veszedelem\u201d ellen, amelyet Buddha<\/a> sziluettje jelk\u00e9pez. Politikai szinten a litogr\u00e1fia II. Vilmos sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy azt higgye: megj\u00f3solta a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 faji h\u00e1bor\u00fat, amely eld\u00f6nti a 20. sz\u00e1zad eg\u00e9sz vil\u00e1gra kiterjed\u0151 hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.\"A k\u00ednaiak minden k\u00e9pzeletet fel\u00fclm\u00fal\u00f3an civiliz\u00e1latlanok, tiszt\u00e1tlanok \u00e9s mocskosak, ak\u00e1rmilyen magasabb rend\u0171 csal\u00e1di vagy t\u00e1rsadalmi kapcsolat n\u00e9lk\u00fcl. Term\u00e9szet\u00fcket tekintve k\u00e9jv\u00e1gy\u00f3ak \u00e9s \u00e9rz\u00e9kiek: alapvet\u0151en minden n\u0151 prostitu\u00e1lt k\u00f6z\u00fcl\u00fck.\"![\"\"](\"https:\/\/marika66.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/300px-BoxerSoldiers.jpg\")
A s\u00e1rga veszedelem idegengy\u0171l\u00f6lete lend\u00fcletet kapott a bokszerek c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l, mely szerint az eur\u00f3pai gyarmatos\u00edt\u00f3kat ki kell \u0171zni K\u00edn\u00e1b\u00f3l.\u00a0 A bokszerl\u00e1zad\u00e1s<\/a> \u00e1ldozatainak nagy r\u00e9sze k\u00ednai kereszt\u00e9ny volt, azonban a nyugati hatalmak ezzel nem kifejezetten foglalkoztak: \u00e1zsiai v\u00e9rt k\u00f6veteltek a l\u00e1zad\u00f3 k\u00ednai bennsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e1ltal kiontott nyugati v\u00e9r\u00e9rt cser\u00e9be. Megalakult a nyolc nemzet sz\u00f6vets\u00e9ge Nagy Britannia, az USA, Jap\u00e1n, Franciaorsz\u00e1g, az Orosz Birodalom, a N\u00e9met Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia \u00e9s Olaszorsz\u00e1g r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. A sz\u00f6vets\u00e9g \u00e1llamai exped\u00edci\u00f3s hadsereget ind\u00edtottak K\u00edn\u00e1ba, hogy v\u00e9get vessenek a k\u00f6vets\u00e9gek ostrom\u00e1nak. Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az USA-ban a l\u00e1zad\u00e1s h\u00edre felfokozta az \u00e1zsiai ellenes \u00e9rz\u00e9seket. A gyarmatos\u00edt\u00e1s ellen szervez\u0151d\u00f6tt felkel\u00e9s a feh\u00e9r \u00e9s a s\u00e1rga faj k\u00f6zti faji h\u00e1bor\u00fak\u00e9nt lett \u00e9rtelmezve. T\u00f6rt\u00e9neti perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l tekintve a s\u00e1rga veszedelem gondolatk\u00f6re annak hamis bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt haszn\u00e1lta \u00fajra a bokszerl\u00e1zad\u00e1s sor\u00e1n elk\u00f6vetett atrocit\u00e1sokat, hogy a \u201ebokszerizmus\u201d, azaz a nyugat velesz\u00fcletett, gyilkos gy\u0171l\u00f6lete, a k\u00ednai kult\u00fara r\u00e9sze. Ebben a szellemben figyelmeztette olvas\u00f3it 1905-ben az Economistban megjelent \u201eIgaz \u00f6k\u00f6l\u201d c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s is, amely szerint. \"Ha az ellens\u00e9g el\u00e9 \u00e9rtek, azt meg kell verni. Kegyelem nincs! Aki a kezeitekbe ker\u00fcl, legyen a ti \u00e1ldozatotok. Mik\u00e9nt Atilla. hun kir\u00e1ly \u00f6r\u00f6k nevet szerzett mag\u00e1nak, mely \u0151t hagyom\u00e1nyokban \u00e9s mond\u00e1kban m\u00e9g most is hatalmasnak t\u00fcnteti f\u00f6l, \u00fagy legyen a n\u00e9met n\u00e9v \u00e1lt\u00e1latok Chin\u00e1ban ezer \u00e9vre oly eml\u00e9kezetes, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 chinai m\u00e9g csak sand\u00e1n se mer\u00e9szeljen n\u00e9zni egy n\u00e9metre.\" Barb\u00e1r m\u00f3dszerek!<\/span> A cs\u00e1sz\u00e1r az exped\u00edci\u00f3s csapatok vezet\u0151j\u00e9t, Alfred von Waldersee marsallt arra utas\u00edtotta, hogy barb\u00e1r m\u00f3don j\u00e1rjon el, ugyanis a k\u00ednaiak \u201eterm\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva gy\u00e1v\u00e1k, ak\u00e1r a kutya, azonban \u00e1lnokok is\u201d. Philip von Euenburg herceg, aki ekkor II. Vilmos legjobb bar\u00e1tja volt azt \u00edrta egy level\u00e9ben, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r a f\u00f6lddel egyenl\u0151v\u00e9 akarja tenni Pekinget \u00e9s lem\u00e9sz\u00e1rolni a lakoss\u00e1got, hogy megbosszulja a N\u00e9met Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g k\u00ednai k\u00f6vet\u00e9nek, Clemens von Ketteler b\u00e1r\u00f3nak meggyilkol\u00e1s\u00e1t. Egyed\u00fcl a t\u00f6bbi sz\u00f6vets\u00e9ges hatalom azon \u00e1ll\u00e1spontja, hogy a k\u00f6vets\u00e9gek ostrom al\u00f3l val\u00f3 felszabad\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n elutas\u00edtj\u00e1k a barbarizmust, mentette meg Peking<\/a> k\u00ednai lakoss\u00e1g\u00e1t a N\u00e9met Birodalom \u00e1ltal aj\u00e1nlott m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1st\u00f3l.1900 augusztus\u00e1ban jap\u00e1n, brit, francia \u00e9s orosz csapatok foglalt\u00e1k el Pekinget, m\u00e9g a n\u00e9met egys\u00e9gek meg\u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt. Bossz\u00fa!<\/span> A nyolc nemzet sz\u00f6vets\u00e9ge kifosztotta Pekinget, bossz\u00fak\u00e9nt a bokszerl\u00e1zad\u00e1s\u00e9rt. A nemi er\u0151szak, a rabl\u00e1s \u00e9s a gy\u00fajtogat\u00e1s nagys\u00e1grendje azt az \u201e\u00e9rzetet keltette, hogy a k\u00ednaiak embern\u00e9l kevesebbek\u201d voltak a nyugati csapatok szem\u00e9ben. A v\u00e1ros kifoszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l egy ausztr\u00e1l telepes a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta. \u201eA k\u00ednaiak j\u00f6v\u0151je egy ijeszt\u0151 probl\u00e9ma. Gondoljunk csak a Peking utc\u00e1in el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 borzalmas l\u00e1tv\u00e1nya (\u2026) A rongyos, mocskos g\u00f6nc\u00f6kre, amelyeket maguk k\u00f6r\u00e9 tekernek a lakosok. A szagokra, melyek mikor elhaladnak mellette megcsapj\u00e1k az ember orr\u00e1t. A n\u00e9ven nem nevezhet\u0151 erk\u00f6lcstelens\u00e9gekre. Sz\u00e9gyentelen szem\u00e9rmetlens\u00e9g\u00fck tan\u00fajak\u00e9nt saj\u00e1t honfit\u00e1rsaid k\u00f6zt elk\u00e9pzelve \u0151ket megborzongsz!\u201d<\/p>\r\n\u00a0<\/div>\r\n