Gyilkos csigák és más idegenek-Európa biológiai sokfélesége ! A spanyol csiga mintegy 30 évvel ezelőtt kezdett elterjedniEurópában, a cserepes növények földjében megbújó peték révén. Ez még mais a fő fertőzési forrás.A spanyol csiga csak egyetlen kiragadott példa az Európa biológiaisokszínűségét fenyegető számos idegen vagy nem őshonos faj közül,melyek az emberi tevékenység nyomán élőhelyüktől távol megtelepednek,majd elterjednek az egész kontinensen. Egyes fajokat,mint például a burgonya és a paradicsom, kifejezett céllalhonosítottak, és a mai napig fontos gazdasági szerepet játszanak.Mások, az ún. „behatoló idegen fajok” avagy „özönfajok” súlyosproblémákat okoznak a kertészet, a mezőgazdaság, az erdőgazdaságokkártevőiként, betegségek közvetítőiként, vagy építmények, például házakvagy gátak károsítóiként. Vannak azonban olyanok, amelyeknek térhódítása katasztrofális következményekkel jár. Ezért az ellenőrzésre és védekezésre irányuló intézkedések terén az első lépés a legnagyobb kárt okozó fajok azonosítása annak érdekében, hogy a végrehajtandó intézkedések ezekre a fajokra összpontosítsanak. A behatoló idegen fajok és az európai biológiai sokféleségre gyakorolt hatásuk alaposabb megértése céljából az EEA, egy sor szakértő támogatásával, összeállította az európai biodiverzitást leginkább fenyegető özönfajok listáját. A listán jelenleg 163 faj vagy fajcsoport szerepel....
Tovább »
Miért bomlott fel egykor híres Neoton Família! Hamarosan két Neoton nevű együttes lesz, ugyanis a Neoton Família egykori tagjai szóba sem állnak egymással, viszont valamennyien a régi zenekarra hivatkozva szeretnének zenélni. Pál Éva néhány hónapja tért vissza a színpadra, most pedig azt tervezi, hogy a dobos Bardóczi Gyulával és ifjabb Jakab Györggyel újra alapítja a Neoton együttest. Az énekesnő úgy érzi, Csepregi Éváék kisajátították a Neoton nevet. Ritkán fordul elő Csepregi Évával, hogy tavaszi fáradtság gyötörné, az énekesnő imádja ezt az évszakot. Ráadásul elárulta: hamarosan különleges kihívás elé néz.... Tovább »
A méhek védelmében ökológiailag intenzívebbé kellene tenni a földművelést! A méhféléknek csaknem kétezer faja ismert. Az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is nekik köszönhetjük. Gazdasági értéküket uniós szinten több tízmilliárd euróra taksálják. Biológusok 10 és 100 millió közé becsülik a Földön élő fajok számát, közülük mintegy 1 milliónak adtak már nevet és százezernek még csak a rendszertani besorolása folyik. A múltban sokkal több faj született, mint amennyi kihalt. Ma azonban ennek az ellenkezője az igaz.... 
A brazil vándorpók mérge fájdalmas és hosszú erekciót okoz! A legtöbb ember kicsit izgatottá válik, mikor meglát egy nagy pókot, de azok számára, akiket megmar a brazil vándorpók, ez az “izgalom” új jelentést nyer: a pók méreganyaga erekciót vált ki ugyanis a férfiaknál. A brazil vándorpók mérge számos molekula tömény elegye – állítja Kenia Nunes, a Georgiai Orvosi Főiskola pszichológusa, aki a pókméreg szokatlan mellékhatását vizsgálja. Az erős toxinokat tartalmazó pókméreg különféle tüneteket produkál a pók áldozatának szervezetében. Az egyik ilyen szimptóma a priapizmus, ami a pénisz állandó merevedésének állapotát jelenti. Brazil vándorpók lapult a Tesco gyümölcsös pultjában; a fiatal vásárló csak otthon vette észre az életveszélyes vendéget a banán csomagban. Bár időnként előfordul, hogy veszélyes ízeltlábúak kapaszkodnak fel a trópusokról érkező zöldség-gyümölcs szállítmányokra, azonban ennél akad jóval nagyobb probléma is a távolról érkező árukkal. Ismét banánok között utazó trópusi mérges pókok borzolják az európai fogyasztók idegrendszerét.Az egri szakértő elárulta melyik póktól meneküljön, ha meglátja a gyümölcsök között !... 
A barna kiszorítja a fekete özvegyet! A barna özvegyek viszonylag újnak számítanak Észak-Amerikában, először 1935-ben Floridában észlelték a pókfaj egyedeit. Dél-Kaliforniában 2003-ban jelentek meg, de az utóbbi évtizedben oly sikeresen terjeszkedtek, hogy hamarosan kiszoríthatják az őshonos fekete özvegyeket. A fekete özvegy pókokat (Latrodectus) a barna özvegyek (Latrodectus geometricus) szorítják ki Kalifornia déli részén. A pókfaj terjedését a Kaliforniai Egyetem riverside-i intézményének kutatói vizsgálták. A barna özvegyek nagyon gyorsan terjedtek el, és olyan helyeken is megtaláltuk őket, ahol a fekete özvegyekre számítottunk”... 
Medve tépett szét egy kutyáit sétáltató nőt! Feketemedve ölt meg egy nőt az Egyesült Államok Colorado államában, amire 1960 óta mindössze négy alkalommal volt példa – tudatták a helyi hatóságok szombaton.Az áldozat nevét nem hozták nyilvánosságra. Holttestére élettársa talált rá, aki hazaérve azt látta, hogy a 39 éves nő nincs sehol, de a kutyák a kertben voltak.Ekkor elindult azon az útvonalon, ahol rendszeresen sétáltatják a kutyákat, és így talált rá barátnője holttestére.A helyi hatóságok medveszőrt, ürüléket és harapásnyomokat találtak, ezért valószínűsítik, hogy egy feketemedve lehetett a gyilkos.Keresőkutyákkal egy anyamedvére és két kölykére találtak, amelyeket elővigyázatosságból megöltek. Ki kell derítenünk azt is, hogy az agresszió mennyiben kapcsolódik a közelben zajlott vadászathoz – tette hozzá az ügyész. A francia vadászszövetség helyi szervezete egyelőre elhárítja a gyanúsítást. Közleményükben azt írták, semmi sem bizonyítja, hogy „betanított vadászkutyáik okozták volna a nő halálát”.... 
Csak néhány kiválasztott tudja, hol áll a világ legidősebb fája! Mennyi mindent mesélhetnének a fák! A legidősebbek oly sokszor látták felemelkedni és elbukni az emberiséget, hogy már talán unják is. Ők búcsúztatták a kihaló vagy elvándorló állatokat, a pusztuló növényeket, az évszakok változásait, de ők köszöntik mégis mindig új erővel, évezredes kitartással az új napfelkeltét. Mert a Pando és a Tjikko viszonylag új klónhajtások egy nagyon régi gyökérzetről, míg a simatűjű szálkásfenyő minden része valóban 4850 éves. Ugyanezzel a módszerrel marad életben immár közel tízezer éve (a legutóbbi jégkorszak után hajthatott ki) a svéd Fulufjället hegységben az Öreg Tjikko elnevezésű fa. A norvég lucfenyőt nem is olyan régen, 2004-ben fedezte fel Leif Kullmann, az Umeåi Egyetem földrajz professzora. Évgyűrűi megszámlálása után kiderült, hogy az ősi gyökérzetből nagyjából hatszáz évenként nő ki egy új fa, egyedülálló látványt nyújtva, 910 méter magasan, a kietlen, sziklás pusztaság közepén. A fa nevét Leif Kullmann husky kutyája után kapta.... 
Magyarországra is betörhetnek az erőszakos mókusok! Néhány évtizeden belül hozzánk is megérkezhetnek az intenzíven terjedő amerikai szürke mókusok, és rövid időn belül kiszoríthatják a vörös mókusokat. Az őshonos mókusoknál nagyobb és erőszakosabb állatok könnyen etetőgépnek nézhetik az embert, ha a parkokban rászoktatják őket az etetésre. A vörös mókus hazai állományai jelenleg stabilak, de hosszú távon veszélyeztetettek a szürke mókus európai terjedése és élőhelyeinek pusztulása miatt. “A legfontosabb a szürke mókus megtelepedésének megakadályozása volna, senki se tartsa háziállatként, mert akár egyetlen megszökő állat is komoly járványt okozhat a vörös mókusok között”... 
Veszélyes sokkoló ólálkodik a zavaros felszín alatt! (Elektromos angolna) A szakemberek eddig úgy gondolták, hogy az elektromos angolnák nem tudnak akkora áramütést mérni áldozataikra, amellyel nagyobb testű állatokat elkábíthatnának, illetve elpusztítanának. Egy amerikai kutató azonban véletlenül felfedezte, hogy az angolnák képesek a vízből kiemelkedve, szinte kiugorva jóval erősebb áramütéssel sokkolni a támadókat. Ez az elektromosság a vízben szétterjed, és hatása a nagyobb állatokra vagy az emberre nézve fájdalmas, de nem életveszélyes. Ezért tartották túlzásnak a híres 19. századi természetbúvár, Alexander von Humboldt drámai leírását az elektromos angolnák lovak ellen intézett támadásáról. Humboldt beszámolója szerint az első öt percben két ló is vízbe fulladt az áramütések okozta sokktól. A természetbúvár meg volt győződve, hogy mind ott fog pusztulni, de az angolnák kimerültek a sok leadott kisüléstől és a lovak is megnyugodtak. Catania korábbi tanulmányában már megállapította, hogy az angolnák a kisebb vezető anyagokat zsákmánynak értelmezik. Most kiderült, hogy a vízből kiálló nagy vezetőt (ez esetben a fémkeretes hálót) viszont potenciális ragadozónak tartják, és rátámadnak. A kutató az angolna védekező viselkedését szó szerint és képletesen is sokkolónak írta le.... 
Magyar feltalálók akikre méltán büszkék lehetünk! (CSONKA JÁNOS) Csonka János (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.) magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára. Az 1900-as évek második felétől 1912-ig a Röck István (1812–1882) által alapított Röck István Gépgyára számára készítette a csomagszállító kocsikat. A Bánki-Csonka motorok az akkori idők legtökéletesebb, leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb motorjai voltak és fél évszázadon át (!) teljesítettek szolgálatot az ország különböző üzemeiben, elsősorban a mezőgazdaság területén. A motor legnevezetesebb alkatrésze a világon elsőként készített és szabadalmaztatott találmány: a porlasztó volt.... 