A méhek védelmében ökológiailag intenzívebbé kellene tenni a földművelést!
A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Mit lehet tenni a védelmükben? Erre válaszolnak a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa. Az ökoszisztémák ilyen jellegű átalakítása és kihasználása világszerte a beporzó rovarok számára fontos táplálékforrások és fészkelőterületek csökkenését, eltűnését okozza. Ennek következményeként sérülnek a növénybeporzó közösségek, az állati beporzású növények pedig kevesebb termést, magot hoznak. A beporzók és a beporzás helyzetéről, vagyis a pollinációról szóló első átfogó nemzetközi jelentést 2016 februárjában hozta nyilvánosságra az IPBES (Intergovernmental Platform for Biodiversity and Ecosystem Services) nemzetközi kormányközi testület. A dokumentum szerint egyes vad beporzó fajok populációi és a házi méhek száma is jelentősen csökkenőben van a világ számos táján, holott szerepük ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt nélkülözhetetlen. A zárvatermőknek több mint 80, a globálisan száz legfontosabb termesztett növényfajnak pedig 75 százaléka igényli a beporzók közreműködését a sikeres beporzáshoz. A termesztett növények körében ez az igény az elmúlt évtizedekben egy nagyságrenddel nőtt.
Mit jelent az ökológiai intenzifikáció?
Többek között olyan művelési és tájhasználati intézkedéseket, megoldásokat, mint például a vegyes vetésszerkezet, a vetésforgó, a kistáblás művelés, a mozaikos vetésszerkezet, a gazdag és változatos virágforrások biztosítása a táblaszegélyek mentén és a művelt területek között, visszafogott vegyszerhasználat, a gyepterületek megfelelő intenzitású és ütemezésű legeltetése, kaszálása. Mindez megfelelő intézményi és technikai hátteret, a kutatók, agronómusok, mezőgazdaságban dolgozók, döntéshozatali szervek és civilszervezetek együttműködését igényli, és nem utolsósorban közös tudásbázist feltételez. A cél a beporzó közösségek változatosságának és gazdagságának védelme és fenntartása, ami segíti a terméshozamok növelését, a hatékonyabb gyümölcs- és magtermesztést, tágabb értelemben pedig a globális fenntartható fejlődési célok elérését az élelmiszer-biztonság, a tájhasználat és a biodiverzitás megóvása terén.
Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl!
Számos más fajhoz hasonlóan, világszerte tömegesen csökken a méhek száma. Einstein egyszer azt mondta, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. Városi legenda vagy sem, egy biztos: ha a méhek eltűnnek, akkor nem csak a méznek, hanem a kávénak és csokoládénak is búcsút inthetünk. Biológusok 10 és 100 millió közé becsülik a Földön élő fajok számát, közülük mintegy 1 milliónak adtak már nevet és százezernek még csak a rendszertani besorolása folyik. A múltban sokkal több faj született, mint amennyi kihalt. Ma azonban ennek az ellenkezője az igaz.
Ha kihalnak a méhek, kihal az emberiség?Forrás: ThinkstockTudósok elképesztő számokról beszélnek: Edward Osborn Wilson Pulitzer-díjas biológus évente közel 30 ezerre becsüli a kihalásra ítélt fajok számát, óránként háromtól vehetünk búcsút. Összegezve a drámai adatokat: az összes faj 20 százaléka halhat ki a következő 30 évben.
A méhállomány az utóbbi években, világviszonylatban átlagosan 20 százalékkal csökkent, országonként 1,8 és 53 százalék közötti mértékben. Szuper! – kiáltanak fel néhányan, akik eddig keserű szájízzel gondoltak a méhekre, mint a kellemetlen csípések gazdáira. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek a kis rovarok igen fontos részei a táplálékláncnak.
A méhféléknek csaknem kétezer faja ismert. Az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is nekik köszönhetjük. Gazdasági értéküket uniós szinten több tízmilliárd euróra taksálják.
Teljes kolóniák tűnnek el!
A már ismert veszteségek lesújtóak. Csak Amerikában például a kolóniák egyharmada elpusztult. A rejtélyes folyamatot a kutatók alig pár éve ismerték fel, és a kaptárelhagyás, azaz Colony Collapse Disorder (CCD) névvel látták el. Nem mellékesen ez a tendencia figyelhető meg több olyan vadon élő virágbeporzónál is, mint a darazsak, lepkék vagy a molyok.
Az Egyesült Államokban már a méhállomány harmada elpusztultForrás: AFP/Ed JonesEmellett számos más, általánosabb tényező játszik szerepet abban, hogy változik a méhek természetvédelmi státusza: ilyen a sokat emlegetett globális felmelegedés, a vegyszerek, a méhek ellenálló képességének gyengülése, helytelen technológia, a jól ismert és kevésbé beazonosított paraziták, a vulkáni tevékenység, a legeltetési szokások, a rejtélyes és általános betegségek és az egyre kisebb élőhelyek. A tragikus méhállomány pusztulások Magyarországon azonban szerencsére nem jellemzőek. A méhcsaládok száma soha nem látott rekordmennyiséget ért el: megközelíti az 1,1 milliót, a húsz évvel ezelőtti 600 ezerrel szemben.
Idehaza még kiváló a helyzetForrás: Kovásznai-Szász Réka– A mézelő méhek családja nagyon érzékeny és veszélyeztetett faj, az ember nélkül ma ezek a méhek már nem lennének életképesek. A méhészek ezért valamilyen szinten kompenzálják a vesztségeket – mondja Egyed Árpád az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kft. ügyvezető igazgatója. – Rendkívül sok ember áramlik a méhészetekbe, és ha nem vándorolnának, akkor Magyarországon nem lehetne gazdaságosan ekkora méhtömeget eltartani.
A szakember szerint meglehet, hogy az ország eltartó képességéhez talán túl sok is a méhcsaládok száma. Ezt gazdasági okokkal magyarázza. – Ha a világtendencia méhfogyásról beszél, az nálunk nem értelmezhető – teszi hozzá. – Egy-egy méhcsalád élettartama gyakorlatilag folyamatos, de mindig új egyedek alkotják. Akkor beszélünk méhelhullásról, ha a család minden egyede elpusztul.
Ha egy méhész ügyes, akkor ez soha nem fordul elő. Egy kaptárban télen 20-25 ezer, nyáron 60 ezer egyed él. A legtöbben június elején vannak. A méhek élettartama az év során változó: nyár és főidényben 42-60 napig terjed, de a telelő méhek 4-6 hónapig is élhetnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: