Magyarországra is betörhetnek az erőszakos mókusok!

Néhány évtizeden belül hozzánk is megérkezhetnek az intenzíven terjedő amerikai szürke mókusok, és rövid időn belül kiszoríthatják a vörös mókusokat. Az őshonos mókusoknál nagyobb és erőszakosabb állatok könnyen etetőgépnek nézhetik az embert, ha a parkokban rászoktatják őket az etetésre. “Békésen etettük a mókusokat egy washingtoni parkban direkt erre a célra vásárolt mogyoróval. Eleinte vicces volt, jöttek, eszegettek, jöttek többen, tovább eszegettek, aztán egyszer csak nagyon sokan lettek” – írta egy olvasónk. “Hirtelen harminc-negyvenen voltak, és egyre erőszakosabban jöttek, elkezdtek ugrálni a lábunkra, és már nem volt annyira vicces a helyzet. Amikor elfogyott a mogyoró, nagyon nem örültek, és inkább elfutottunk előlük” – számolt be mókusos kalandjáról a levélíró. “Megfelelő táplálékkal, például dióval, mogyoróval, makkal nyugodtan meg lehet etetni őket, és hirtelen mozdulattal el is lehet őket ijeszteni, ha zavaróvá válik a jelenlétük” – mondta a mókusok városiasodását kutató biológus. Az etetés hátránya, hogy a mókusok egy idő után etetőgépnek nézik az embert, és félelmet nem mutatva próbálják kierőszakolni a táplálékot, ahogy az olvasónk leveléből is kiderül. Agresszívvá azonban csak akkor válnak, ha fenyegetve érzik magukat, és nem tudnak elmenekülni a leselkedő veszély elől. “Ilyesmi leginkább akkor fordulhat elő, ha megfogják vagy sarokba szorítják őket” – mondta Péntek Attila.  Az Európában élő szürke mókusok tenyészetekből kiszabadult példányok leszármazottai. Ahol felbukkantak, ott a vörös mókusok eltűntek, ennek több oka is van. Egyrészt hatékonyabban megemésztik a makkokat, mint vörös bundás társaik, ezért több zsírt halmoznak fel télire, és nagyobb a túlélési esélyük. (A vörös mókusok 75-80 százaléka nem éli túl az első telet.) A szürke mókus továbbá közel másfélszer olyan nagy, agresszívebb és jobban is alkalmazkodik. Ráadásképpen pedig egy olyan vírust is terjeszt (parapox vírus), amely halálos az őshonos mókusokra nézve. Péntek Attila elmondta, hogy a vörös mókus csak a nagyobb összefüggő fenyvesekben van előnyben a szürke mókussal szemben, ugyanis Amerikában, az eredeti élőhelyén a faj a lomberdőkhöz alkalmazkodott.

Szürke mókus

“Néhány évtizeden belül Magyarországon is fel fognak bukkanni a szürke mókusok” – mondta a biológus. Hazánkba várhatóan Olaszország felől érkeznek majd, ahol az Elő-Alpok kiterjedt erdőségei hatalmas területen biztosítanak alkalmas élőhelyet a szürke mókus számára. Miután földrajzi akadály nem áll az intenzíven terjedő, invazív faj útjába, így csak idő kérdése, hogy Magyarországon is megjelenjen.  

A vörös mókus az Alföld nagyobb fátlan területeit leszámítva az egész országban gyakori. Fákkal sűrűn beültetett kertvárosokban, üdülőterületeken és nagyobb városi parkokban egyaránt előfordul. Budapest parkjai közül a legtöbb mókussal a Népliget és a Margitsziget büszkélkedhet, de élnek mókusok az Orczy-kertben, a Kerepesi temetőben és a Városligetben is. A budapesti mókusvizsgálatok egyik érdekes kérdése, hogyan juthattak át a mókusok a Margitszigetre. Péntek Attila szerint betelepítették őket, vagy a Duna uszadékfáin érkezhettek egy nagyobb áradás alkalmával, de a pontos magyarázathoz genetikai vizsgálatokra volna szükség.

Vörös mókus

A vörös mókus hazai állományai jelenleg stabilak, de hosszú távon veszélyeztetettek a szürke mókus európai terjedése  és élőhelyeinek pusztulása miatt. “A legfontosabb a szürke mókus megtelepedésének megakadályozása volna, senki se tartsa háziállatként, mert akár egyetlen megszökő állat is komoly járványt okozhat a vörös mókusok között” – mondta Péntek Attila. Az idős fák és az erdőfoltokat összekötő fasorok meghagyása segíti az élőhely és az egyes populációk közti összeköttetés fennmaradását. Az állatok számára természetes táplálékforrást biztosító fák, bokrok (mogyoró, dió, tölgy) ültetésével hosszú távon, késő őszi, téli etetésükkel pedig rövid távon segíthetjük a faj fennmaradását.

 Európában az eurázsiai elterjedésű vörös mókus (Sciurus vulgaris) a gyakori, hazánkban az Alföld egyes fátlan területeit kivéve mindenütt előfordul, természetes és mesterséges környezetben egyaránt. Általában faodvakban vagy a fatörzs és a faág találkozásánál épít fészket, s akár több, különböző célra használt fészke is lehet. Az egyes állományokon belül rangsort alakítanak ki. Territoriális állatok, ennek kiterjedtsége nemtől, kortól, táplálékellátottságtól és a rangsoron belüli pozíciótól is függ. A nőstények évente kétszer ellenek, egy alomban általában 2-7 kölyök van. A fiatal állatok egyéves korukra érik el az ivarérettséget. Átalában 6-7 évig élnek. Nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, de Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 Ft.