Gyilkos csigák és más idegenek-Európa biológiai sokfélesége !

Gyilkos csigák és más idegenek-Európa biológiai sokfélesége !

A spanyol csiga mintegy 30 évvel ezelőtt kezdett elterjedni Európában, a cserepes növények földjében megbújó peték révén. Ez még ma is a fő fertőzési forrás.A spanyol csiga csak egyetlen kiragadott példa az Európa biológiai sokszínűségét fenyegető számos idegen vagy nem őshonos faj közül,melyek az emberi tevékenység nyomán élőhelyüktől távol megtelepednek,majd elterjednek az egész kontinensen. Legtöbbjük potyautasként érkezik, és mit sem sejtő hordozója révén akár a Föld másik felére is eljuthat. A Biológiai sokféleségről szóló ENSZ Egyezmény a behatolóidegen fajok (özönfajok) képviselte fenyegetést nevezi meg a biológiai sokféleséget világszerte csökkentő egyik legnagyobb veszélyként.  Mióta az emberek utaznak és kereskednek, számos idegen fajt hurcolnak be távoli helyekről. Az egyre bővülő kereskedelem, az új földrészek feltárása és gyarmatosítása következtében az 1600-as években megindult az idegen fajok elterjedése is: az egyik első, Ázsiából a hajókon behurcolt idegen faj volt például a barna patkány.Európában mintegy 10000 idegen fajt tartanak nyilván. Egyes fajokat,mint például a burgonya és a paradicsom, kifejezett céllal honosítottak, és a mai napig fontos gazdasági szerepet játszanak.Mások, az ún. „behatoló idegen fajok” avagy „özönfajok” súlyos problémákat okoznak a kertészet, a mezőgazdaság, az erdő gazdaságok kártevőiként, betegségek közvetítőiként, vagy építmények, például házak vagy gátak károsítóiként. Idegen fajok ma már minden európai ökoszisztémában jelen vannak. A globalizáció, különösen pedig a bővülő kereskedelem és a növekvő idegenforgalom következményeként ugrásszerűen megnőtt az Európába érkező különféle idegen fajok száma.A tengeri és tengerparti területek esetében az egyre nagyobb hajó forgalom és a korábban elszigetelt tengerek közti csatornák kiépítése következtében fokozottan érvényesülnek a káros hatások — a Szuezi-csatorna még mindig az egyik fő útvonala a Földközi tengerbeérkező új fajoknak. A hajók leengedett ballaszt vizével olyan jelentős számú új organizmus érkezik, hogy a káros vízi organizmusok és kórokozók ily módon való behurcolásának megelőzése, visszaszorítása és kiküszöbölése céljából nemzetközi egyezmény jött létre a „Hajók ballaszt vizének és üledékének ellenőrzéséről és kezeléséről”. Rendkívül szemléletes példa e téren az Európába a 19. században dísznövényként behozott óriás medvetalp, latin nevén Heracleum mantegazzianum. A legelőkön, vasútvonalak mentén és folyópartokon is nagy tömegben megtalálható növény továbbterjedésének megakadályozására komoly helyi erőfeszítéseket tesznek. A sűrű, tömött bokorcsoportokban növekvő medvetalp kiszorítja az őshonos növényeket. Ugyanakkor mérgező is, és ha az ember bőréhez ér, súlyos bőrgyulladást okozhat. Mára már annyira elterjedt Európában, hogy kiirtása reménytelen, ugyanakkor ha idejében (még az 1950-es évek előtt) megtették volna a megfelelő intézkedéseket, nagy valószínűséggel sikerrel jártak volna. Ennek megfelelően az Európai Bizottság egy, a biológiai sokféleségről közelmúltban kiadott közleményében hangsúlyozta az idegen özönfajok elleni védekezés célját szolgáló „korai figyelmeztető” mechanizmus szükségességét. Erre válaszul az EEA, tagállamai és az együttműködő országok hálózatának segítségével, olyan európai szintű információs rendszer létrehozását tervezi, amely az újonnan megjelenő, illetve már terjedő behatoló idegen fajok azonosítására, felkutatására, értékelésére és az ellenük teendő lépések kidolgozására szolgál. Az idegen fajok végtelenül sokfélék lehetnek. Egyeseket szándékosan hoznak be, és gazdasági szempontból fontos szereppel bírnak, mások hatása szinte észre sem vehető. Vannak azonban olyanok, amelyeknek térhódítása katasztrofális következményekkel jár. Ezért az ellenőrzésre és védekezésre irányuló intézkedések terén az első lépés a legnagyobb kárt okozó fajok azonosítása annak érdekében, hogy a végrehajtandó intézkedések ezekre a fajokra összpontosítsanak. A behatoló idegen fajok és az európai biológiai sokféleségre gyakorolt hatásuk alaposabb megértése céljából az EEA, egy sor szakértő támogatásával, összeállította az európai biodiverzitást leginkább fenyegető özönfajok listáját. A listán jelenleg 163 faj vagy fajcsoport szerepel. Egy faj akkor kerül fel a listára, ha igen elterjedt, és/vagy a biológiai sokféleség és új élőhelye ökoszisztémájának szempontjából súlyos problémákat okoz. 1992 és 2002 között 40 millió eurót biztosítottak idegen özön fajok térhódításának megakadályozására irányuló projektek végrehajtására, és ez az összeg folyamatosan nő. Az EU ugyanakkor a kutatási és technológiai fejlesztési program keretében e fajok vizsgálatára irányuló tanulmányokat is finanszíroz.A behatoló idegen fajok jelentette probléma továbbra is fennáll. A globalizáció és az éghajlatváltozás (fajok elvándorlása természetes élőhelyük megváltozása miatt) következtében egyre többen kerülünk közvetlen kapcsolatba e fajokkal. Arra van tehát szükség, hogy mind a nagyközönség, mind a politikusok fokozottabb figyelmet fordítsanak e problémára, és megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre az idegenfajok bejutásának megakadályozására, a veszélyeztetett területek korai felderítés érdekében való megfigyelésére, és a nem kívánatos fajok kiirtását célzó azonnali intézkedések megtételére.