Az élet szépségei

Ki volt Alzheimer és Down? Emberek  akiről betegséget neveztek el!

Ki volt Alzheimer és Down? Emberek  akiről betegséget neveztek el!

Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. Ki ne ismerné az Alzheimer, a Down, a Crohn vagy éppen a Tourette neveket? Léteznek olyan betegségek és rendellenességek, melyek nevei ugyan széles körben ismertek, a mögöttük álló felfedezőről viszont csak ritkán esik szó.A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el.Ki volt Alzheimer és Down? Ki ne ismerné az Alzheimer, a Down, a Crohn vagy éppen a Tourette neveket? Léteznek olyan betegségek és rendellenességek, melyek nevei ugyan széles körben ismertek, a mögöttük álló felfedezőről viszont csak ritkán esik szó. Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el. Alois Alzheimer német ideggyógyász 42 éves korában, 1906-ban Auguste Deter nevű páciensét diagnosztizálta a felejtés betegségével. A szakma akkoriban nem vette komolyan, hogy álláspontja szerint nem az idősödés velejárója, hanem az agykéreg változásai okozzák a betegséget.

John Langdon Down angol orvos 1866-ban, 34 éves korában írta le először a kromoszómaeltérésen alapuló tünetegyüttest, de a külső megjelenés miatt ekkor még helytelenül a mongoloid rassz etnikai jellemzőire vezette vissza. Később otthont is létrehozott a betegek számára.  A Down-szindróma egyik kísérő betegsége lehet a korán megjelenő Alzheimer-kór, amelyet a legújabb kutatások szerint a táplálkozás, leginkább a cukorfogyasztás is befolyásolhat. Az Alzheimer-kór demenciával, a kognitív funkciók leépülésével járó betegség. Kezdetben emlékezetzavarok és személyiségváltozás jelentkezik, majd a beteg állapota fokozatosan hanyatlik, önálló életvitelre alkalmatlanná válik, végül testileg is leépül. Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, így a 65 év fölöttiek körében kb. 5%-ban jelenik meg, míg 80 év fölött már mintegy 20%-ban. A Down-szindrómások körében azonban már korábban, akár 50-60 éves kortól, és jóval nagyobb arányban, becslések szerint 50%-ban előfordulhat.  Kialakulásának okai még nem teljesen tisztázottak, de úgy látszik, a genetikai tényezők mellett szerepet játszhatnak környezeti hatások is. Mivel az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, így a környezeti tényezők feltárása különösen fontos lehet a kialakulás késleltetésében vagy elkerülésében. Ma már tudjuk, hogy a túlzott cukorfogyasztás olyan rizikótényező a 2. típusú cukorbetegség kialakulásában, mint a dohányzás a tüdőrákéban, de az utóbbi években kiderült, hogy az.  Alzheimer-kór kialakulásával is olyan szoros a kapcsolat, hogy egyes kutatók 3. típusú cukorbetegségként kezdtek hivatkozni rá. A demencia és a táplálkozás összefüggései már korábban is hasonló irányba mutattak: nagyobb arányban jelennek meg a kognitív leépülés jelei azoknál, akik elhíztak vagy több kalóriát fogyasztanak. Egy 2012-es vizsgálatban közel ezer embert követtek mintegy 3 és fél éven át és a legtöbb szénhidrátot fogyasztó csoportban jelentkeztek leggyakrabban a kognitív hanyatlás jelei. A demencia előfordulási gyakorisága 2. típusú cukorbetegségnél mintegy kétszeres, de 1. típusnál is gyakoribb. 

Egy friss kutatás azonban arra mutat rá, hogy a cukorfogyasztástól az Alzheimerig nem feltétlenül a cukorbetegségen keresztül vezet az út, hanem már a megemelkedett vércukorszint is rizikófaktort jelent. Vagyis az Alzheimert nem a cukorbetegség “okozza”, hanem a gyökerük közös. Több, mint ötezer ember közel tíz éves megfigyelése azt mutatta, hogy a kognitív hanyatlás gyorsabban bekövetkezik azoknál, akiknek magasabb a vércukor szintje. Az összefüggések magyarázatában még nem született konszenzus, de abban egyetértenek a kutatók, hogy a táplálkozás olyan faktor, amelyet érdemes kézben tartani. Úgy látszik, hogy az odafigyelést már gyerekkortól érdemes elkezdeni, hiszen ezek a folyamatok nagyon lassan indulnak és mire a tünetek megjelennek, már helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Jóllehet egyelőre nincs megállapodás az ideális étrendet illetően sem, az egyik legjobb megoldásnak a “mediterrán étrend” tűnik, amely (szezonális) zöldségekben, salátákban, gyümölcsökben gazdag, viszonylag sok halat, mértékkel szárnyas húsokat és tejterméket tartalmaz, és része a sok testmozgás is (lásd az ábrát). Ami egészen biztosan nem tesz jót, az a cukor, a finomított szénhidrátok és a túlságosan feldolgozott élelmiszerek. “A táplálkozási szokások is befolyásolhatják az Alzheimer-kór kialakulását” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Amikor az agynak több időre van szüksége – Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények. A Down-szindróma hordozhatja az Alzheimer-kór gyógyításának kulcsát Down-szindrómával élő emberek vizsgálatával keresik amerikai kutatók a demenciák, köztük az Alzheimer-kór gyógyításának kulcsát, a most induló, 3 évig tartó tanulmányba tizenkét pácienst vonnak be. A Down-szindrómával élő embereknél fiatalon kialakuló demencia a szakemberek szerint jobban hasonlít az Alzheimer-kór szokásos, 65 év felett megjelenő formájára, mint a bizonyos génmutációk jelenlétével összefüggő, úgynevezett korai Alzheimer-kór. A Down-szindrómás emberek a 21-es kromoszómából három kópiát örökölnek, ezért eggyel többet hordoznak abból a génből is, amely az amyloid prekurzor fehérjét, az APP-t kódolja. Ez az a fehérje, amelynek felszaporodása és kirakódása az agyban kapcsolatban van az Alzheimer-kór kialakulásával. A Down-szindrómával élő embereknél a demencia jóval korábban jelenik meg, már 30 éves korukra kialakulnak agyukban a fehérjeplakkok, 40 éves korukban pedig felbukkannak a demencia tünetei. Down-kóros egereken végzett állatkísérletek azt mutatták, hogy az APP-t kódoló gén egyetlen példányának eltávolítása megóvja az agysejteket a pusztulástól – magyarázta William Mobley, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Down-szindróma Kutatóközpontjának vezetője. Ez a központ folytatja le a Johnson & Johnson gyógyszercég megbízásából azt az előzetes tanulmányt, amely 12 pácienssel hamarosan elindul, és amelynek célja az, hogy bebizonyítsák: van értelme egy nagyobb, 1000 Down-szindrómás páciens bevonásával lefolytatandó, hosszú távú követéses vizsgálatnak. Az előzetes próba sikere esetén a nagyszabású tanulmány támogatásához állami és magánforrásokra is számítanak a kutatók.

| Down-szindróma, Alzheimer-kór, fehérje plakkok, genetika.

 

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!