Ki volt Alzheimer és Down? Emberek akiről betegséget neveztek el! Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. Ki ne ismerné az Alzheimer, a Down, a Crohn vagy éppen a Tourette neveket? Léteznek olyan betegségek és rendellenességek, melyek nevei ugyan széles körben ismertek, a mögöttük álló felfedezőről viszont csak ritkán esik szó.A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el. Mindenki csak a betegséget ismeri, amit róluk neveztek el, pedig ezeknek az embereknek sokat köszönhet az orvoslás. A következő orvosok, kutatók rendkívüli ismereteket alapoztak meg munkásságukkal, az utókor pedig tiszteletükre az általuk felfedezett kórképet róluk nevezte el. Alois Alzheimer német ideggyógyász 42 éves korában, 1906-ban Auguste Deter nevű páciensét diagnosztizálta a felejtés betegségével. A szakma akkoriban nem vette komolyan, hogy álláspontja szerint nem az idősödés velejárója, hanem az agykéreg változásai okozzák a betegséget. John Langdon Down angol orvos 1866-ban, 34 éves korában írta le először a kromoszómaeltérésen alapuló tünetegyüttest, de a külső megjelenés miatt ekkor még helytelenül a mongoloid rassz etnikai jellemzőire vezette vissza. Később otthont is létrehozott a betegek számára. Az Alzheimer-kór demenciával, a kognitív funkciók leépülésével járó betegség. Kezdetben emlékezetzavarok és személyiségváltozás jelentkezik, majd a beteg állapota fokozatosan hanyatlik, önálló életvitelre alkalmatlanná válik, végül testileg is leépül. Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, így a 65 év fölöttiek körében kb. 5%-ban jelenik meg, míg 80 év fölött már mintegy 20%-ban. A Down-szindrómások körében azonban már korábban, akár 50-60 éves kortól, és jóval nagyobb arányban, becslések szerint 50%-ban előfordulhat. Kialakulásának okai még nem teljesen tisztázottak, de úgy látszik, a genetikai tényezők mellett szerepet játszhatnak környezeti hatások is. Mivel az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, így a környezeti tényezők feltárása különösen fontos lehet a kialakulás késleltetésében vagy elkerülésében....
Tovább »
Aradi vértanúk! Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.Az 1890. október 6-i aradi megemlékező ünnepségre a turini száműzetésében, fonográfhengerre is rögzítették Kossuth Lajos ünnepi beszédét, a hengert elvittek Aradra is és ekkor hallották először az emigrációban élő Kossuth hangját az aradi megemlékezők: „…nem borúlhatok le a magyar Golgota porába…”.A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik. …a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.... Tovább »
1848–49-es forradalom és szabadságharc! Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa. Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett, ahol az ifjak összegyűltek. Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát találta ott, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzetes megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 pontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt. Csak délfelé oszlott szét a forrongó tömeg, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.... 
Magyarok, akikre az egész világ büszke lehet!Balogh Levente – Szentkirályi ásványvíz! Balogh Levente 1969. március 28-án született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait 1987-ben fejezte be a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, amelyet 1990-ben a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítés megszerzése követett. Egy hosszabb lélegzetvételű szünet után 2006-ban vette át az Econovum Akadémián (Professzorok Vezetőképző Központja Kft.) üzemgazdászi oklevelét. Fiatal Korában még a Budapesti Honvéd profi cselgáncsozója ként volt ismert a magyar ásványvíz király, Balogh Levente, aki most a Karlovarské minerální vody cseh céggel együtt a PepsiCo üdítők és élelmiszerek forgalmazójaként regionális élelmiszer-birodalom élére került. Ekkor még túlzással sem lehetett aranybányának nevezni a helyet. Sőt, a céget sem, amelyben kereskedelmi és marketing igazgatói tisztségig jutott el Balogh Levente, mielőtt 2000 környékén felajánlotta volna édesapjának, hogy átveszi tőle a boltot.... 