A Csattanó maszlag Datura stramonium) virága egyszerűen káprázatos! A némileg ismertebb gyilkos növények közé tartozik a maszlag (Datura stramonium), más nevein csattanó maszlag, vagy datura. A csattanó maszlagnak egyébként rokona a szintén mérgező angyaltrombita, sőt, ezt a két növényt régebben ugyanabba a nemzetségbe is sorolták, azonban az angyaltrombita saját nemzetséget kapott, újabban már a Brugmansia csoportba sorolják, ám ez a legtöbbünk számára jelentéktelen információ, az már sokkal érdekesebb, hogy mindkét durván toxikus növény a burgonya nem is olyan távoli rokonai. A maszlag minden része erősen mérgező, magjaiból már 20-30 szem is végzetes lehet, az orvostudományban viszont régóta ismert gyógyszer alapanyag, a növényből nyert kivonatokat többek közt asztma, köhögés, és a Parkinson-kór kezelésére használják. A csattanó maszlag fő mérge a szkopolamin, melynek túladagolása hallucinációkat, bénulást, és adott esetben halált is okozhat. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy kisgyermekes háztartásokban még véletlenül se tartsunk csattanó maszlagot, de jobb, ha tinédzserek sem férnek hozzá.Talán nem kell hangsúlyozni, hogy kisgyermekes háztartásokban még véletlenül se tartsunk csattanó maszlagot, de jobb, ha tinédzserek sem férnek hozzá.Míg régebben a népgyógyászat gyakran alkalmazta ezt a gyógynövényt, ma már csak egyes gyógyszertári készítmények alkotóelemeként található meg, viszont még ilyen formában is egyre ritkábban használják és hasznosítják ezt a gyógynövényt. Napjainkban az olyan készítményekben lelhető fel ez a mérgező növény, amelyet a Parkinson-kór vagy az asztma ellenszereként állítanak elő. Éppen ezért nem ajánlatos a gyógynövénnyel otthoni körülmények között kísérletezgetni, mivel már kisebb adagban is súlyos mérgezést képes okozni. A tünetek közé sorolható a lázas állapot, a remegés, a szájszárazság, a pupillatágulás, illetve a heves szívdobogás. A szimptómák olyannyira felerősödhetnek, hogy egy idő után a beteg erős izgalmi állapotba is kerülhet, amely a beteget háborgó őrültté változtathatja.... Tovább »
A Csattanó maszlag Datura stramonium) virága egyszerűen káprázatos!
A Csattanó maszlag Datura stramonium) virága egyszerűen káprázatos! A némileg ismertebb gyilkos növények közé tartozik a maszlag (Datura stramonium), más nevein csattanó maszlag, vagy datura. A csattanó maszlagnak egyébként rokona a szintén mérgező angyaltrombita, sőt, ezt a két növényt régebben ugyanabba a nemzetségbe is sorolták, azonban az angyaltrombita saját nemzetséget kapott, újabban már a Brugmansia csoportba sorolják, ám ez a legtöbbünk számára jelentéktelen információ, az már sokkal érdekesebb, hogy mindkét durván toxikus növény a burgonya nem is olyan távoli rokonai. A maszlag minden része erősen mérgező, magjaiból már 20-30 szem is végzetes lehet, az orvostudományban viszont régóta ismert gyógyszer alapanyag, a növényből nyert kivonatokat többek közt asztma, köhögés, és a Parkinson-kór kezelésére használják. A csattanó maszlag fő mérge a szkopolamin, melynek túladagolása hallucinációkat, bénulást, és adott esetben halált is okozhat. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy kisgyermekes háztartásokban még véletlenül se tartsunk csattanó maszlagot, de jobb, ha tinédzserek sem férnek hozzá.Talán nem kell hangsúlyozni, hogy kisgyermekes háztartásokban még véletlenül se tartsunk csattanó maszlagot, de jobb, ha tinédzserek sem férnek hozzá.Míg régebben a népgyógyászat gyakran alkalmazta ezt a gyógynövényt, ma már csak egyes gyógyszertári készítmények alkotóelemeként található meg, viszont még ilyen formában is egyre ritkábban használják és hasznosítják ezt a gyógynövényt. Napjainkban az olyan készítményekben lelhető fel ez a mérgező növény, amelyet a Parkinson-kór vagy az asztma ellenszereként állítanak elő. Éppen ezért nem ajánlatos a gyógynövénnyel otthoni körülmények között kísérletezgetni, mivel már kisebb adagban is súlyos mérgezést képes okozni. A tünetek közé sorolható a lázas állapot, a remegés, a szájszárazság, a pupillatágulás, illetve a heves szívdobogás. A szimptómák olyannyira felerősödhetnek, hogy egy idő után a beteg erős izgalmi állapotba is kerülhet, amely a beteget háborgó őrültté változtathatja.... Tovább »
A ricinus vonzó termései halálos veszélyt rejtenek! A ricinus (Ricinus communis) szintén távolról érkezett hozzánk, eredeti, trópusi élőhelyén termetes növény, akár tíz méter magasra is megnő, nálunk kiültetve azonban csupán másfél-három méteres lesz, ráadásul a honi klímán egyéves növény, vagyis egy év alatt elpusztul, így akinek megtetszett, mint kerti dísz, minden évben kénytelen lesz utánpótlásról gondoskodni (vagy hagyni, hogy az elszórt magok kihajtsanak). A ricinus is a látványos, egzotikus dísznövények közé tartozik, beszerzése nem ütközik nehézségekbe, de aki a kertben tartaná, különös óvatossággal járjon el, és lehetőleg a virágzási időben a virágos hajtásokat metssze le, és semmisítse meg! ... 
Sisakvirág, a mérgek királynője! Mivel az egész bejegyzés apropójául szolgál, kezdjük a sisakvirággal. A sisakvirág egy roppant nagylétszámú család tagja, összesen körülbelül 350 fajtát tartunk számon belőlük, és ahogy már említettem, ezek közül négy nálunk is előfordul a természetben (méregölő sisakvirág (A. anthora L.), farkasölő sisakvirág (A. vulparia Rchb.), moldvai vagy kárpáti sisakvirág (A. moldavicum), és a karcsú sisakvirág (A. variegatum L. subsp. gracile (Rchb), sőt van, amelyiket meg is vásárolhatjuk kerti növényként. A sisakvirág hatóanyaga az akonitin nevű alkaloida, mely emberekre és állatokra egyaránt rendkívül veszélyes, így a sisakvirág bármely fajtájának az érintése nagy odafigyelést igényel, ültetése pedig kizárólag háziállat és kisgyermek nélküli kertekbe ajánlott. Aki élőben szeretne találkozni ezzel a csodaszép, de halálos növénnyel, az látogasson el a Nagykovácsi és Telki határában futó Sisakvirág tanösvényre, ahol farkasölő sisakvirágokat nézegethet!... 
Nem csupán a ragadozó állatoktól vagy gátlástalan emberektől kell óvakodnod: néhány növény is csendes, de halálos veszélyt hordoz! Az olvasóbokor terméseit nem nehéz felismerni. Ez a növény első sorban trópusi területeken fordul elő, és Indiában illetve Indonéziában előszeretettel használják magvait ékszerekként. A népszerű ékszer-alapanyag azonban rendkívül mérgező abrint tartalmaz. A héj fel szakadásával az abrin kiszabadul a magból. Elfogyasztása végzetes elváltozásokat okoz a szervezeten belül. Az abrin ellehetetleníti a sejtek fehérje termelését, amik így lassan elhalnak. Az abrin mérgezés légzési problémákat, hányást, hasmenést, kiszáradást és szem fájdalmakat okoz. Nagy mennyiségben való fogyasztása 72 órán belül halált okoz.... 
A papagájok királya az ara papagáj! A papagáj faj királya az ara papagáj, aki egy csodaszép, intelligens és játékos óriás, aki rengeteg öröm forrása lesz.Korunkban a házi állattartók körében egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a szárnyasok, azon belül pedig a papagáj félék. Ezek a szép és kedves állatok nagyon meghálálják a megfelelő tartást, odafigyelést. Az óriás papagáj számára ez elég nagy kihívás is, mert a lakásban össze kell szednie a bátorságát, hogy bele merjen vágni. Az ara papagájjal történő mindenfajta kereskedelmi tevékenység engedélyhez kötött és bejelentésköteles. Az esetleges szaporulat, az elhullást illetve a tulajdonosváltás mind bejelentendő a Mezőgazdasági Minisztérium helyileg illetékes (megyei) szervezete felé. Mindegyik ara papagáj-faj CITES (Washingtoni egyezmény, Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) védelem alatt áll.... 
A tengerek rettegett csúcs ragadozója kihalófélben de a rák ellenszerét termeli a szervezete! A fehér cápa (Carcharodon carcharias) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó Carcharodon porcos halnem egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is. Az embereket ért támadásai miatt ragadványneve a „fehér halál”. A fehér cápa genomja több mint másfélszer annyi információt hordoz, mint az emberé – 4,63 Gbp (azaz milliárd bázispár) építi fel, míg az emberi genombot 3 Gbp –, ezzel együtt olyan genetikai változások jellemzik, amelyek valóságos evolúciós siker történetté alakították a faj sorsát. Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közlő kutatók több olyan, molekuláris alkalmazkodásra képes gént találtak, amelyek fontos szerepet játszanak a genom stabilitásának fenntartásában.Ezeket a genetikai változásokat olyan génekben is kimutatták, amelyek a DNS-javításhoz, a DNS-károsodásra adott válaszhoz és a DNS-hiba toleranciájához köthetők. Az ezzel ellentétes jelenséget genominstabilitásnak nevezik, ami a DNS-károsodások felhalmozódásának következménye, és ami az embereknél is jellemző oka a rák és az öregedéshez köthető betegségek kialakulásának.... 
Magyarország egyik legkedveltebb és legmérgezőbb növénye: ennek a gyönyörű virágnak már egy levele is halálos! A leander az egyik legkedveltebb dísznövény, de vigyázz vele! A leander – Nerium oliander – vagy babérrózsa a balkonok és teraszok közkedvelt dísznövénye, ami korántsem véletlen, hiszen gyönyörű, színes virágaival mediterrán hangulatot teremt, gyorsan képes növekedni, és jól tűri a nyári szárazságot is. Ha vannak kicsi gyerekeink és házi kedvenceink, vigyázzunk, hogy tartsák távol magukat a leandertől. A leander metszése! Nagyon egyszerű, a megfelelő metszés jutalma pedig egy erős, egészséges és bőségesen virágzó fa lesz. A metszésre legalkalmasabb időszak a szeptember és az október eleje.... 
Manchineel-fa – a világ egyik legmérgezőbb növénye! A manchineel-fa, vagy manszanilyafa (Hippomane Mancinella) a kutyatejfélék családjába tartozik. Az Egyesült Államokban, a Karib-térségben és a Bahama-szigeteken honos, itthon nem fordul elő. A világ egyik legmérgezőbb növényének tartják. Minden része erősen toxikus. A fa által termelt mérgek összes fajtáját máig sem sikerül azonosítani. Az ilyen fáknál táblákat helyeznek el, hogy figyelmeztessék az embereket a veszélyre.A fa termése leginkább almára hasonlít. Állítólag Kolumbusz “halál almának” nevezte a kis zöld termést. Azok, akik megkóstolták a fa gyümölcsét először bizsergést éreztek a nyelvükön, majd egyre nagyobb lett a fájdalom, sőt a torkukban fojtogató érzés alakult ki. Két óra elteltével már nyelni sem tudtak és rendkívül erős fájdalom volt érezhető a torkukban.A fa tejszerű nedvet termel, amelyből elég ha csak egy csepp kerül az emberi bőrre és égési sérülést, bőrgyulladást vagy duzzanatot okoz. Azok, akik az eső elöl a fa alá menekülte, saját bőrükön tapasztalták meg a fa mérgező hatásait. A manchineel-fát nem szabad meggyújtani, mert a füstje vakságot okoz. Emellett a fa leveleivel sem árt óvatosan bánni, mivel azok is toxikus anyagokat tartalmaznak. A manchineel-fa úgy került be a Guinness Rekordok könyvébe, mint a világ legveszélyesebb fája. A spanyol hódítók túlzás nélkül “a halál kicsi almájának” nevezték.... 
Vörös kódot kaptak Óriáspandák! Elnevezése!A fajt 1869-ben Père Armand David francia misszionárius írta le először, aki a fekete-fehér medve, azaz Ursus melanoleucus nevet adta neki. 1870-ben csak csontok alapján Alphonse Milne-Edwards megállapította, hogy a faj közelebb áll az Ailurus fulgus (vörös macskamedve) fajhoz, ezért átkeresztelte Ailuropoda melanoleuca névre. Ma már tudjuk, hogy közelinek tűnő rokonsága kis termetű pandafélékkel csak konvergencia.A panda a vörös macskamedve másik neve. A szó feltehetően az óriáspandánál jóval kisebb termetű állat nepáli nevéből származik (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből). Az óriáspandát a zoológusok csak később ismerték meg, és mivel a két fajt közeli rokonnak tartották, az óriás panda és kis panda névvel különböztették meg őket. A magyar szakirodalomban a bambuszmedve nevet kapta az Ailuropoda nem, de ezt a nevet a köznyelvi, de pontatlan panda név elterjedtsége és a távoli rokonság felismerése miatt az óriáspanda név váltotta fel. A vörös macskamedvét ma is nevezik kis pandának vagy vörös pandának.A kínai nyelvben az óriáspanda neve da xiong mao (kínai: 大熊猫, magyar népszerű átírás: ta hsziung-mao), ami „nagy medvemacskát” jelent. A „nagy” jelző itt is a kis pandától való megkülönböztetésre szolgál (kínaiul xiao xiong mao, hsziao hsziung-mao, azaz „kis medvemacska”). A „medvemacska” nevet az állat valószínűleg annak köszönheti, hogy a többi medvefélével ellentétben kitűnően mászik fára, és a pupillája a többi medvéével ellentétben nem kerek, hanem a macskáéhoz hasonlóan rés alakú. A felnőtt állat testtömege 70 és 125 kilogramm között változik. Az óriáspanda testfelépítése megegyezik a többi medvéével, csupán a kontrasztos fekete-fehér színében tér el tőlük. Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. Az óriáspanda meg roggyantott hátsó lábán is meg tud állni, de hamar elfárad, minden alkalmat kihasznál a pihenésre. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambusz bozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhely vel összekösse. A CITES-egyezményben az I. függelék foglalkozik a fajjal, az IUCN pedig végveszélyben levőnek sorolta be. A számuk a legutóbbi években növekedni látszik, ami a faj védelmében tett erőfeszítések sikerét támasztja alá.... 
Koalák végveszélyben! Tűzvész pusztított az ausztrál természetvédelmi területen!A Sydneytől 200 kilométerre északra fekvő területen tucatnyi tűzoltóegység dolgozott a 80 hektáron tomboló lángok megfékezésén, hogy megóvják az épületeket és az itt élő vadállatokat.Az erőfeszítések ellenére azonban a koalák egyik fontos élőhelyének számító Mambo Wetlands természetvédelmi terület nagyjából 16 hektárnyi része a lángok martalékává vált. A terület a koalák fontos tenyész populációjának ad otthont, és bár az erdőtüzet mostanra sikerült megfékezni, a hosszú távú hatásai még jó ideig pusztítóan fognak hatni a helyi populációra. Kipusztulhat az egész koala populáció! Rengeteg állatfajt, köztük több mint 60 ezer koalát sújtottak a 2019-2020 nyarán Ausztrália-szerte pusztító bozóttüzek – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) hétfőn közzétett jelentése. A WWF Ausztrália a koala populáció megerősítése érdekében drónokról szétszórt eukaliptusz magok segítségével koala folyosók létrehozásával próbálkozik, emellett felállít egy alapot, amellyel arra ösztönzi a földtulajdonosokat, hogy létesítsenek biztonságos menedékeket a koaláknak.... 