Csimpánz ismert az intelligenciájáról!

Csimpánz ismert az intelligenciájáról!

A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el. A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is. Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).  A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.

Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 esztendős kort is megélhetik. A legidősebb ismert csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita volt. 1932-ben született, és 2011. december 24-én veseelégtelenségben hunyt el. 32 foga van (gumós), a relatív agytérfogata nagy, nincs farka. Érzelmei vannak, ki tudja fejezni magát, van éntudata. Eszközt használ, melyet például élelemszerzésre (hangyavadászat) fordít. A kurkászást szeretetből csinálja. A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző. A csimpánzok nagyon értelmes állatok, laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak. A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről. A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon. A közönséges csimpánz (a köztudatban egyszerűen csak csimpánz) a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom. Magyarországon jelenleg három állatkertben él közönséges csimpánz: a Veszprémi Állatkertben, a Győri Állatkertben és a Pécsi Állatkertben.

A bonobó (Pan paniscus) az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj. 1929-ben bukkant maradványaikra egy német kutató egy belga múzeumban. Eleinte a közönséges csimpánz (Pan troglodytes) alfajának gondolták, és ezért törpe csimpánznak nevezték, de azóta kiderült, hogy ez egy külön csimpánzfaj, amely mintegy 2,5 millió éve vált külön a közönséges csimpánztól. Főként szaporodási viselkedésük hasonlít az emberéhez. A bonobók nem pusztán a szaporodás érdekében élnek szexuális életet: az örömszerzés és a társas kötelék erősítése is fontos hajtóerő. A nőstények folyamatosan készek a párzásra, szemben például a csimpánzzal, ahol a nőstény erre csak termékeny napjain hajlandó. Párosodás előtt a bonobó hím megkörnyékezi a nőstényt – de nem agresszíven, erejét fitogtatva, hanem ajándékot (például ételt) kínál neki. A nőstény elutasíthatja a közeledést. Ha két bonobócsapat találkozik, nem kezdenek el harcolni, hanem üdvözlik egymást, ételt cserélnek, és szexuálisan is közelednek egymáshoz.A bonobók konfliktusaikat nem agresszíven, hanem szexszel oldják fel. Ezzel függhet össze az, hogy a nőstény bonobók genitáliája nem csak havonta egyszer duzzad meg, hanem a szoptatás néhány évét kivéve állandóan duzzadt. A csapatba felvételét kérő nőstény kiválaszt egy domináns nőstényt, éjjel-nappal követi őt, és gyakran összedörgölik genitáliáikat. Pár hét után a többiek teljes értékű csapattagnak fogadják el a jövevényt, aki 1–2 évvel a csatlakozás után szüli első utódját. A szülő és a kölyök kapcsolata az első 3–4 évben nagyon szoros, ez alatt a nőstény nem is szül újabb utódokat.A csimpánz ( Pan troglodytes ), más néven közönséges csimpánz , robusztus csimpánz , vagy egyszerűen csak csimpánz , a majomfaj, amely a trópusi Afrika erdőjében és szavannájában honos . Négy megerősített alfaj és ötödik javasolt alfaj van. A csimpánz és a vele szorosan rokon bonobó (néha “pigmeus csimpánznak” hívják) a Pan nemzetségbe tartozik . Az ősmaradványok és a DNS-szekvenálás bizonyítékai azt mutatják, hogy Pan egy testvér taxon az emberi nemhez, és az ember legközelebbi élő rokona.A csimpánzot durva fekete haj borítja, de csupasz arca, ujjai, ujjai, tenyere és talpa van. Nagyobb és robusztusabb, mint a bonobo, 40–70 kg (88–154 lb) a hímeknél és 27–50 kg (60–110 lb) a nőknél, 150 cm-es (4 ft 11 in). A vemhességi idő nyolc hónap. A csecsemőt körülbelül hároméves korban választják el, de általában még több évig szoros kapcsolatot ápol anyjával. A csimpánz 15 és 150 tag közötti csoportokban él, bár az egyének napközben sokkal kisebb csoportokban utaznak és etetnek. A faj szigorúan a férfiak által uralt hierarchiában él, ahol a vitákat általában erőszak nélkül rendezik. Szinte az összes csimpánspopulációt szerszámokkal rögzítették , módosítva a botokat, sziklákat, füvet és leveleket, valamint vadászatra és méz, termeszek, hangyák, diófélék és víz megszerzésére. A fajról kiderült, hogy élesített botokat hoz létre a kisemlősök lándzsájához.A csimpánz szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján , mint veszélyeztetett faj. Becslések szerint 170 000 és 300 000 között van az egész tartományban. A csimpánz legnagyobb fenyegetését az élőhelyek elvesztése, orvvadászat és betegségek jelentik. A csimpánzok a nyugati népi kultúrában sztereotipizált bohócfigurákként jelennek meg, és olyan szórakoztató programokban is szerepeltek, mint a csimpánzok teázása , cirkuszi fellépések és színpadi show-k. Néha háziállatként tartják őket, bár erejük és agresszivitásuk veszélyessé teszi őket ebben a szerepben. A csimpánzok öregedésével több hajat veszítenek, kopasz foltok keletkeznek. A csimpánz haja általában fekete, de lehet barna vagy gyömbér. Idősödésekor fehér vagy szürke foltok jelenhetnek meg, különösen az állon és az alsó részen. A bőr sápadtól sötétig terjedhet, a nőstények ivarzáskor rózsaszínű bőrt fejlesztenek ki. A csimpánzok egyaránt alkalmasak arborealis és szárazföldi mozgásra . Az arborealis mozgás függőleges mászásból és brachiációból áll . A földön a csimpánzok négylábúak és kétlábúak is, amelyek hasonló energiaköltségekkel járnak. Csakúgy, mint a bonobóknál és a gorilláknál, a csimpánzok is négyszeresen mozognak a csülök járásával , amely valószínűleg Pan és Gorilla esetében önállóan alakult ki . A csimpánzok fizikai ereje körülbelül 1,5-szer nagyobb, mint az embereknél, a gyors rángatózó izomrostok nagyobb mennyiségének köszönhetően , ami a csimpánz egyik adaptációja mászásra és lengésre.