A ricinus vonzó termései halálos veszélyt rejtenek!

A ricinus vonzó termései halálos veszélyt rejtenek!

A ricinus (Ricinus communis) szintén távolról érkezett hozzánk, eredeti, trópusi élőhelyén termetes növény, akár tíz méter magasra is megnő, nálunk kiültetve azonban csupán másfél-három méteres lesz, ráadásul a honi klímán egyéves növény, vagyis egy év alatt elpusztul, így akinek megtetszett, mint kerti dísz, minden évben kénytelen lesz utánpótlásról gondoskodni (vagy hagyni, hogy az elszórt magok kihajtsanak). Ezekben a látványos toktermésekben ülnek a súlyosan mérgező magok, amikből a ricin nevű extrém módon mérgező fehérje vonható ki. A ricin halálos dózisa 500 mikro grammtól kezdődik, veszélyességére jellemző, hogy biológiai fegyverek alkotó elemekként is használt. A ricinus magjából hideg sajtolással ricinusolaj állítható elő, ami némi utókezelést követően már nem méregként, hanem gyógyszerként használatos, mégpedig elsősorban kíméletes hashajtóként, vagy éppen hajnövekedés serkentőként, de még ipari kenőanyag is készül belőle. A ricinus is a látványos, egzotikus dísznövények közé tartozik, beszerzése nem ütközik nehézségekbe, de aki a kertben tartaná, különös óvatossággal járjon el, és lehetőleg a virágzási időben a virágos hajtásokat metssze le, és semmisítse meg!  A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. A trópusi Afrikából származó (i. e. 4000 környéki egyiptomi sírokban már megtalálható a magja), a Földközi-tenger mellékén meghonosodott gyógy- és dísznövény. Magyarországon is ültetik dísznövényként. Népies nevei! csodafa, csodafű, Jónáska bab, Jónás fája, kikajon, krisztuskeze, krisztustenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny, kerti ricinus, kiki, nagysárfű, török-mag, vakondokfa, vakondfű, vakondbab (a Szigetközben). A bibliai Jónás könyvében fontos szerepet játszik egy gyors növekedésű növény, ami Jónás prófétának árnyékot adott ninivei küldetése idején. A történet szerepel a héber Bibliában, és az Újtestamentum is hivatkozik rá (Jézus szavai, két helyen is), továbbá szerepel a Koránban is. Gyors növekedésű, örökzöld, lágy szárú növény. Eredeti élőhelyén, a trópusokon 10-12 méter magasságot is elérő évelő, Magyarországon csak egyéves növény, így csak mintegy 50 cm – 3 m magasra nő meg. Akár 5 cm vastagságú szára hengeres, üreges, tejnedvet nem tartalmaz. Hosszú nyelű levelei tenyeresen 5–12 részre hasogatottak, váltakozó állásúak, durván fűrészes szélűek, átmérőjük a 30–40 cm-t is elérheti. A levelek a mélyzöld különböző árnyalataiban pompáznak, néha vöröses vagy lilás beütéssel. Szélbeporzású, nem önmeddő. Bogas virágzatán belül az élénkpiros, bibés nőivarú virágok felül, a sárga porzós virágok az alsó részen helyezkednek el. A termés három részre hasadó toktermés, melyet száraz tüskék borítanak. A sötétbarna magok szürkésfehéren erezettek, méretük kb. babszemnyi. A növény zsíros olajokat tartalmaz a ricinolsav trigliceridjeivel, a mag pedig az erősen mérgező ricin fehérjét és a kevésbé mérgező ricinin piridin-alkaloidot. Felhasználása: Gyógyászati alkalmazásra a babszerű, mérgező magjából hideg sajtolással készült ricinusolajat (oleum ricini) hashajtó szerként használták. A sajtolás után közvetlenül még nem használható gyógyszerként, mert az így nyert olaj még tartalmazza a mérgező ricint, amit forró vízzel történő ismételt felfőzéssel távolítanak el. A ricinusolaj majdnem színtelen, sűrű, rosszul felszívódó, benne a bél belső falát izgató anyag (ricinolsav) található, melynek nátriumsója fokozza a bélmozgásokat, miközben vérbőséget nem okoz. E tulajdonsága miatt hamar a vastagbélbe jut, ahol a bélsarat sikamlóssá teszi, és azzal együtt kiürül. Gyermekeknek adni szigorúan tilos! A gyógyszertárakban kapható ricinusolajat hajpakolás formájában hajhullás csökkentésére, hajnövekedés serkentésére és a hajvégek töredezettségének helyreállításásra is használják. Legnagyobb részben műszaki kenőcsök adalékanyagául, de világítóolajnak, és szappannak is használják. Levelével Asszámban selyemhernyót táplálnak. Mérgezési tünetek: A fogyasztás után néhány órával (2-24 óra) jelentkezik égő érzés a szájban, torokban és a gyomorban, majd hányinger, hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök, homályos látás, görcsrohamok, nehézlégzés, heveny máj- és veseelégtelenség (sárgaság, vérvizelés), bénulás és halál következhet be. A halál beállhat néhány órán belül, de akár napok múlva is; oka légzési vagy szívelégtelenség.  Toxicitás mértéke: Gyermekeknél már 1-2 mag is halálos lehet, felnőtteknél ez a mennyiség nagyobb. A letális dózist felnőtt embereknél 2,5–20 mag tartalmazza, ez az érték nyulaknál 4, juhoknál 5, szarvasmarháknál és lovaknál 6, disznóknál 7, kutyáknál 11, kacsák és tyúkok akár 80 mag elfogyasztását is túlélhetik. Elsősegély: Ismert ellenszere nincs, a kezelés elsősorban fenntartó és tüneti. A gyomorfelület bevonása céljából bizmut-szubkarbamáttal, vagy magnézium-trifoszfáttal azonnali gyomormosás javallott. A folyadék- és elektrolit-háztartást folyamatosan ellenőrizni kell. Aktív szén beadása sikeres lehet, mivel a ricint jól köti.