Érdekes, izgalmas, esetenként meghökkentő tények delfinekről! Világ minden táján delfinrajongók milliói rohangálnak. Ez nem is meglepő, hiszen mosolygósak, okosak, szépek, barátságosak, elbűvölőek. Legnépszerűbbek a palackorrú delfinek, akiknek a hangja akár a nevetés és kivételes intelligenciájuk leveszi az embert a lábáról. Rengeteg regény- és forgatókönyvírót ihlettek meg az elmúlt évszázadokban. De azt tudtad róluk, hogy megismerik magukat a tükörben? Hála a sok éves kutatásnak a párhuzamos evolúció elmélete is igazolódni látszik, mely szerint teljesen más körülmények között is kifejlődhet két hasonlóan értelmes lény. A tükörteszten eddig az emberek kívül csak a főemlősöknek és a delfineknek sikerült átmennie, ami azt jelenti, hogy van öntudatuk, kialakult énképük, mivel képesek arra, hogy a tükörben látottakat saját testükkel azonosítsák be. Hihetetlen memóriájuknak köszönhetően akár 20 év távlatából is képesek felismerni egy régi jó barátot, ismerőst. A delfinek intelligenciáját az ember régóta használja arra, hogy munkára fogja őket. Bizonyos tengeri munkákat végeztetnek velük. Ez lehet például terepfelmérés, mely során világháborús aknákat keresnek a vizek mélyén, amelyeket aztán búvárok hatástalanítanak. Akár 20 évig is elválaszthatják őket egymástól, a delfinek mégis felismerik korábbi barátaikat – derült ki egy friss kutatásból. Ezek szerint az ember után a delfinek azok, akik legtovább emlékeznek a társas kapcsolataikra, de magában a felismerésben a delfinek akár jobbak is lehetnek az embereknél. Míg ugyanis mi az azonosításra leginkább a másik arcát használjuk, ez pedig az évek alatt nagyon sokat változik, a delfinek egy bizonyos hangjelzés alapján azonosítják egymást és magukat, ez a jel pedig egész életükben azonos marad, így sokkal könnyebben ismerik fel régi barátaikat...
Tovább »
Paranormális jelenségek: miért látjuk azt, ami nincs is ott? Kiss Judit • 2011. május 13., 09:30Kísértetkastélyok, szellemidézés, telepátia, jövendőmondás, testen kívüli élmények: olyan jelenségek, amelyeket nem lehet megmagyarázni, akár hisz valaki bennük, akár nem. Egy, a közelmúltban megjelent könyvben mégis megtalálható e rejtélyek kulcsa. A kutató szerint minden paranormális jelenségre létezik tudományosan megalapozott magyarázat. „Telepatikus képességű embereket kerestem fel, álmatlan éjszakákat töltöttem kísértetkastélyokban, és megkíséreltem halottakkal beszélni. Minden bizonynyal szép számmal akadnak olyanok is, akiket egyáltalán nem győzött meg Wiseman érvelése. A leírtak egy dologra azonban mindenképpen rávilágítanak: agyunk és érzékszerveink néha furcsa tréfát űzhetnek velünk.... Tovább »
William Shakespeare hatása az irodalomra! William Shakespeare [ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə] (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Püthagorasz szerint a költők lelke haláluk után hattyútestbe költözik, talán ezért nevezte Benjamin Jonson drámaíró a kortársát „Avon édes hattyújának”. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. 1582. november 28-án, 18 éves korában feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt, aki ekkor már három hónapos terhes volt. A Shakespeare házasságkötését követő esztendőkről hasonlóképpen kevés dokumentummal rendelkezünk. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsőszülött lányát, Susannát, 1585 februárjában pedig az ikreket: fiát, Hamnetet és lányát, Judithot. Hamnet 11 éves korában, ismeretlen okból meghalt; 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források feltételezik, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában. Az ikrek születése utáni időszak látszólag eseménytelenül zajlott Shakespeare életében. Neve 1592-ben bukkan fel először a londoni színházi körökben. A kihagyás miatt az irodalomszakértők az 1585 és 1592 közötti időszakot „elveszett évek”-nek nevezik, és életrajzírói ennek az időszaknak tulajdonítják kétes szerzői eredetű munkáit is. Ezekben az években különböző legendák keringtek róla. Nicholas Rowe, első életrajzírója szerint Shakespeare Stratford-upon-Avonból Londonba menekült, hogy elkerülje az ellene indított bűnvádi eljárást, melyben őzek orvvadászatával vádolták. Egy másik történet szerint Shakespeare Londonban a színházpatrónusok lovai ellátásával kezdte színházi karrierjét, és beszélték, hogy vidéki tanító is volt egy darabig – mind megannyi hallomásból származó mendemonda.... 
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője! Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”. 2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága A világ emlékezete program részének nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait. Egyetemi tanulmányait 1837 őszén a Bécsi Egyetem jogi fakultásán kezdte, majd még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. Az első évet ott végezte el, majd 1839 és 1841 között a Mária Terézia által megszüntetett jezsuiták kolostorába telepített – (Neue Weltgasse, később Újvilág, ma Semmelweis utca) pesti egyetem másod-harmad éves hallgatója. A 4–5. évfolyamot ismét Bécsben végezte. Már korán magára vonta tanárainak – különösen Karl von Rokitansky és Josef von Škoda – figyelmét. Az előbbi engedélyével éveken át, szinte naponta látogatta az anatómiarészleget, és végzett számtalan boncolást. Az előbbi engedélyével éveken át, szinte naponta látogatta az anatómiarészleget, és végzett számtalan boncolást. 1844. május 21-én Bécsben kapta meg orvosdoktori diplomáját, botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum. Még ebben az évben, augusztus 4-én szülészmesteri oklevelét is átvehette, és egy évvel később 1845. november 30-án sebészdoktorrá avatták.... 
Hátborzongató képesség: elárulta titkát a 100 éves fejszámoló zseni Pataki Ferenc! 1921. január 20-án született Dombóváron. 1939-ben érettségizett a Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban. Két és fél évig munkaszolgálatos volt a második világháború idején. A háború után három évig orosz hadifogságban volt, ahol fakitermeléseken dolgozott. Fejben többjegyű számok összeszorzását végezte közönség előtt, olyan előadóművészként volt közismert, aki a tudást humorral ötvözve adta elő. Megjegyzendő, hogy a szorzásnak nincs térben végezhető műveleti formája, vissza kell vezetni összeadásra, ami hosszadalmas, ezért a szorzótáblát kívülről kell megtanulni, legalább az egyjegyű számok szintjén. Emellett vannak nevezetes, könnyen memorizálható szorzatok is, amelyeket szintén fel lehet ilyen célra használni. Budapest — Közel a százhoz is szellemileg friss Pataki Ferenc, aki különleges képességgel született a múlt század elején: fejben számol ki pillanatok alatt akár milliós nagyságrendű tételeket is. A híres fejszámoló meghódította a világot, Budapesten él, de nyarait a Balaton partján tölti. Ennek ellenére Pataki úrnak is akadnak néha kellemetlen pillanatai, amikor szembesülni kénytelen a nagy magyar valósággal. , , Nemrég a hentesnél háromféle felvágottat vásároltam. Az eladó 30 forinttal többet blokkolt. Amikor reklamáltam, még neki állt följebb: ‘Papa, én megtanultam számolni. Jó lenne, ha maga is venne számtanleckéket!’ Azóta is töprengek, kettőnk közül ki az igazi művész.”Egy másik jellemző történet: , , Tankoltam egy benzinkútnál, tele kértem a tankot, ami 43 literes. Meglepetésemre a kút kijelzője 49 litert mutatott. ‘Ez lehetetlen, ennyi nem fér bele’ – jegyeztem meg. ‘Matematika ez, uram!’– nyugtatott meg a kutas. Azóta sem tudtam megnyugodni…”... 
Vajon mi történhetett a Rosenberg házaspárral? A Rosenberg házaspár, Julius Rosenberg (1918. május 12. – 1953. június 19.) és Ethel Rosenberg, született Ethel Greenglass (1915. szeptember 25. – 1953. június 19.) a 20. század egyik legnagyobb port felvert amerikai atomkémkedéshez kapcsolódó ügyének kulcsfigurái voltak, akiket azzal vádoltak meg, hogy a hidegháború idején atomtitkokat adtak át a Szovjetuniónak. Bűnösségüket közvetlen bizonyítékok híján nem lehetett egyértelműen megállapítani, de végül – sokak tiltakozása ellenére és egyesek szerint az akkori közhangulat miatt is – halálra ítélték, majd 1953. június 19-én kivégezték őket. 1995-ben nyilvánosságra került információk szerint Julius Rosenberg valóban szovjet kém volt, de Ethel valószínűleg nem. Julius és Ethel Rosenberg volt az első két olyan amerikai civil, akiket kémkedésért végeztek ki. A békeidőben kémkedést az amerikai Kongresszus 1954-ben főbenjáró bűnnek minősítette, és ez Rosenbergék esete után Rosenberg-törvényként került a jogalkotásba. Klaus Fuchs 9 év börtönt kapott. 1959-ben szabadult, és az NDK-ba távozott. Harry Goldot 30 év börtönre ítélték 1951-ben, végül 14 évvel később, 1965-ben szabadult. Morton Sobell (elhunyt 2018-ban) is 30 év börtönbüntetést kapott, amiből 17 év 9 hónap után, 1969-ben szabadult. David Greenglasst a vádalku értelmében 15 év börtönre ítélték, és 9 év után, 1960-ban szabadult. Szabadulása után új névvel élt tovább. 2014-ben, 92 évesen halt meg. A kivégzés után Anne és Abel Meeropol fogadta örökbe a fiúkat, akik fel is vették a Meeropol nevet. Michael közgazdász, Robert pedig villamosmérnök lett, és mindmáig biztosak szüleik ártatlanságában. A szocialista érzületű Robert még egy alapítványt is létrehozott azon emberek és gyerekeik védelmére, akiket, illetve akik szüleit az állam nézeteik miatt diszkriminálta.... 
Ki volt és miért olyan híres Szent-Györgyi Albert! Anyai ágon a neves Lenhossék orvosprofesszori dinasztia leszármazottja (Szent-Györgyi Albert dédapja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, nagyapja Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus, nagybátyja Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus). A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brunó is. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940–41-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektora lett. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.... 
Csimpánz ismert az intelligenciájáról! A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el. A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél. A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző. A csimpánzok nagyon értelmes állatok, laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak. A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon. A közönséges csimpánz (a köztudatban egyszerűen csak csimpánz) a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom.... 
A szarvasmarhák intelligensebbek, mint azt gondolnád! A Huffington Post beszámolója szerint Alexandra Green, a Sydney-i Egyetem 21 éves hallgatója kidolgozott egy tesztet, mely bizonyítja a tehenek kifinomult kognitív képességeit. A kísérlet során azt tapasztalta, hogy a tehenek képesek egy labirintusban egy adott hangot követni azért, hogy ételhez jussnak, ami magasabb rendű döntéshozó képességre utal – valójában ezen a képességen meg sem kéne lepődnünk. Daniel Wearly nyilatkozata szerint: “Rendkívül fejlett emlősök, akik hosszú-hosszú ideje oldanak meg problémákat. Rossz fényt vet ránk, hogy meglepődünk azon, hogy ezen állatok okosak. Természetes, hogy okosak.” A kísérlet során Green hat tehenet (melyeket egyébként tejadás céljából tartanak) tanított be arra, hogy a nagy, T alakú labirintusban kövessenek egy hangot. E kísérletet egyébként korábban tesztelték egereken és patkányokon, ez csak a „felnagyított” változata volt. Az is elérhető, hogy egyes tehenek más és más hangokra reagáljanak, így a farmerek tetszés szerint hívhatják magukhoz az állataikat.... 
A méhek testesítik meg a klasszikus „raj-intelligenciát”! A méhtánc kifejezést a méhészetben és az etológiában használják, a háziméh (Apis mellifera) egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kaptárba visszatérő felderítő méh a tánc segítségével tudatja fajtársaival az általa talált táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Tehát a méhtánc kommunikatív aktus, és mint ilyen, a társas viselkedésformák egyike. Habár már Arisztotelész is leírta, csak Spitzner német pap magyarázta meg 1788-ban, miután üvegfalú kaptár segítségével tanulmányozta a méhek viselkedését. A méhtánc jelenségét Karl von Frisch osztrák etológus fejtette meg újra több évtizedes munkával, és részletes, döntő fontosságú kísérleteket végzett, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és Niko Tinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel-díjban részesült. Kezdetben azt feltételezték, hogy a méhek két eltérő táncformát – a kerektáncot („körkörös”) és a rezgőtáncot („potrohrázó”) – használnak, amelyek a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. További kutatások kiderítették, hogy a körtánc megegyezik a rezgőtánccal. A méhek kommunikációja egy különös jelrendszer, mely táncmozdulatok sorából áll. Táncukkal fontos információkat közölnek társaikkal. A méhtánc jelenségét – vagyis a méhek kommunikációját – Kalr von Fisher osztrák etológus fejtette meg több évtizedes munkával, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és NikoTinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel díjban részesült. Ha dús táplálékforrásról tér vissza a kasba a méh s ott eljárván jellemző táncát, ismét a felfedezett gazdagon terített asztalhoz repül, akkor repülése alkalmával az ais és d közti hangok hallatszanak, ellenben ha csak sovány és szegényes táplálékforrás felé vezet útja, akkor repülésekor a gis és cis közti hangok hallhatók.... 