Miért kék az ég? A kérdést valószínűleg a nagyszüleink is ugyanúgy feltették maguknak, mint ahogy unokáink is felteszik majd és a válasz ugyanaz. A kalendárium jellegű ismeretterjesztés mégsem fölösleges, mivel fizika oktatás ide, vagy oda, a választ akkor se, most se tudják sokan. Hogy a jövőben mi lesz, nem tudjuk, de az oktatási trendeket látva jobb, ha inkább most is elmagyarázzuk a választ. A kalendárium jellegű ismeretterjesztés mégsem fölösleges, mivel fizika oktatás ide, vagy oda, a választ akkor se, most se tudják sokan. Hogy a jövőben mi lesz, nem tudjuk, de az oktatási trendeket látva jobb, ha inkább most is elmagyarázzuk a választ.A repülőgép utasai is megfigyelhetik, hogyan változik át emelkedéskor a szóródást létrehozó gázréteg vékonyodásával az ég világoskék színe egy mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s ha űrhajósok lennénk, felszállás közben lehetőségünk lenne rá, hogy megfigyeljük, hogyan változik át fokozatosan az ég színe koromfeketébe.Aki pedig ennek igazán örült volna, Leonardo da Vinci, hiszen egy Alpokban tett kirándulása során már mintegy ötszáz éve megfigyelte, hogy, minél magasabbra ment, annál sötétebb kék lett az égbolt színe. Newton jött rá, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe.... Tovább »
Miért kék az ég?
Miért kék az ég? A kérdést valószínűleg a nagyszüleink is ugyanúgy feltették maguknak, mint ahogy unokáink is felteszik majd és a válasz ugyanaz. A kalendárium jellegű ismeretterjesztés mégsem fölösleges, mivel fizika oktatás ide, vagy oda, a választ akkor se, most se tudják sokan. Hogy a jövőben mi lesz, nem tudjuk, de az oktatási trendeket látva jobb, ha inkább most is elmagyarázzuk a választ. A kalendárium jellegű ismeretterjesztés mégsem fölösleges, mivel fizika oktatás ide, vagy oda, a választ akkor se, most se tudják sokan. Hogy a jövőben mi lesz, nem tudjuk, de az oktatási trendeket látva jobb, ha inkább most is elmagyarázzuk a választ.A repülőgép utasai is megfigyelhetik, hogyan változik át emelkedéskor a szóródást létrehozó gázréteg vékonyodásával az ég világoskék színe egy mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s ha űrhajósok lennénk, felszállás közben lehetőségünk lenne rá, hogy megfigyeljük, hogyan változik át fokozatosan az ég színe koromfeketébe.Aki pedig ennek igazán örült volna, Leonardo da Vinci, hiszen egy Alpokban tett kirándulása során már mintegy ötszáz éve megfigyelte, hogy, minél magasabbra ment, annál sötétebb kék lett az égbolt színe. Newton jött rá, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe.... Tovább »
A cápák tényleg immunisak a rákra? A cápa az egyetlen állat, ami sosem lesz rákos – tartja a közhiedelem, és erre óriási biznisz épül, a különféle cápaporc-kivonatok forgalma évi több tízmillió dollárra rúg. A védő hatás alapja az úgynevezett angiogenezis, az új vérerek képződésének folyamata. Ez a jelenség fontos a test számára: az újonnan termelődő sejteket a frissel létrejövő vérerek látják el tápanyaggal és oxigénnek. A rákos daganatok számára pedig alapvető, hiszen a daganat valójában nem más, mint megállíthatatlanul és nagyon gyorsan burjánzó sejtek halmaza. Innentől már beindul a csodaszer gyártók logikája. 2004-es kutatás összesen 42 olyan esetet sorol fel, amikor különféle cápafajokban rákos daganatokat találtak. Még olyanokat is, ahol magában a csodaszernek kikiáltott porcban fejlődött ki a tumor. Hogy miért alacsony mégis a rák előfordulása a cápáknál? Az a helyzet, hogy valójában még azt sem tudjuk, hogy alacsony-e, ugyanis nemigen készült ennek a felmérésére átfogó kutatás. Az, hogy kevés rákos cápát látunk, annak is betudható lehet, hogy az életmódjuknál fogva keveset érintkeznek rákkeltő szennyezőanyagokkal, a beteg, elhullott állatok tetemei pedig nem kerülnek a kutatók elé. Azt viszont dokumentált esetek bizonyítják, hogy nem immúnisak a betegségre. Megfejtették a ráknak is ellenálló fehér cápa szuper képességeinek titkát! Az embert érő cápatámadások többségéért felelős fajnak ráadásul az egészsége is irigylendő: méretéhez és élettartamához képest kiemelkedő hatékonysággal védekezik a rák ellen, és regenerációs képessége is rendkívüli, vagyis nagyon gyorsan gyógyul. Miután feltárták a faj genomját, vagyis szervezetének teljes genetikai információját, a kutatók most ahhoz is közelebb jutottak, hogy miért.... 
Mitől különleges a Holt-tenger? A Holt-tenger (héberül ים המלח Loudspeaker.svg kiejtése, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت Loudspeaker.svg kiejtése, ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt. A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni. Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése. Innen vagy dél, Eilat felé, vagy ÉNy-nak, Arad és Beér-Seva felé mehetünk tovább. A Holt tenger DNy-i részén van Szedom (סדום , Szodoma). A 12 km hosszú, 2–3 km széles területen bizarr formájú sótömegeket láthatunk... 