Leonardo da Vinci sokszor nevezik a reneszánsz ember ős típusának!

Leonardo da Vinci sokszor nevezik a reneszánsz ember ős típusának!

Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) itáliai polihisztor. Leonardo festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben.

A Vinci melletti Anchianóban született Toszkánában Ser Piero da Vinci jegyző és egy Caterina nevű parasztlány törvénytelen gyermekeként. Mai értelemben véve nem volt családneve, a da Vinci vinciből valót jelent. Születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami azt jelenti, hogy Leonardo, Piero vinci jegyző fia. Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember ős típusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint ő lehetett minden idők legműveltebb embere. 1469-ben (mások szerint 1466-ban) Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio szobrász-ötvös-festő műhelyébe gyakornoknak, ami egyfajta „művésziskola” is volt. Itt sajátította el a vonalas rajz (tulajdonképpen a vázlatkészítés), a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. 1473-ban belép a Szent Lukács-egyesületbe. Erre az évre datálható első, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható rajza is, amely az Arno folyó völgyét ábrázolja. Első festménye Verrocchio: Krisztus keresztelése c. munkájának angyalfigurája (egyesek szerint saját gyermekkori önarcképe) és háttere (tájkép). Az egyre sikeresebb ifjú festőt 1478-ban bízták meg a firenzei Signoria San Bernardo kápolna oltárképének megfestésével.

1482-ben elnyerte Milánóban Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását. A herceg megbízta apja, Francesco Sforza herceg lovasszobrának megformálásával is, de csak a mű hatalmas agyagmodellje készült el (1493-ban), amelyet aztán a Milánót megszálló francia katonák 1499-ben elpusztítottak. A szobor makettje a Szépművészeti Múzeumban látható. Leonardót éveken át elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el. E freskót azonnal a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni. Elkészülése óta a nyugati világ főműveként tekintették. Nem csupán a mesteri módon felépített jelenetek miatt, hanem azért is, mert a kompozíció, a színhasználat a megvilágítás, az egyes alakok tartása és mozdulata is a bibliai szavakra utal: „Ma közületek egy elárul engem”. Vasari így írt a freskóról: „…Mindegyikük arcán látszik a szeretet, a félelem és a felháborodás, illetve a fájdalom, hogy képtelenek kitalálni, mi van Krisztus lelkében”. A Sforza hercegek bukása után Leonardo rövid kitérővel ismét Firenzébe költözött; hírneve itt érte el tetőfokát. 1502-ben Cesare Borgia szolgálatába állt, és vele tartott a romagnai hadjáratban. Ebből az időszakból származnak közismert erődítmény- illetve hadigépezet-vázlatai. 1503-ban Firenzében kezdte festeni a Mona Lisát (közismert olasz neve: la Gioconda – kiejtése: la dzsokonda). A munka egészen 1506-ig húzódott, a hagyomány szerint a hároméves alkotómunkából két évet vett el Mona Lisa híres mosolyának megalkotása – ennyit tépelődött Leonardo a mosoly kialakításán. Ezzel párhuzamosan dolgozott a Palazzo Vecchio tanácstermében az Anghiari csata című freskón, amelynek megfestésére a firenzei köztársaság kérte fel. A festmény később a helytelennek bizonyult, viaszos alapozás miatt tönkrement, koncepcióját csak a kartonjairól készített másolatokból ismerjük. A mű befejezése után újult érdeklődéssel fordult a geológia és az anatómia felé, ezért ilyen tárgyú stúdiumokat vett Milánóban. Leonardo egyik legismertebb festménye: Keresztelő Szent János (1513–1516), Louvre, Párizs, Franciaország. A király első festője, mérnöke és építésze cím évenkénti 1000 écu (francia, akkor aranyból vert pénzérme) járadékkal párosult. Leonardo igazán nagy tiszteletben részesült. Az uralkodó, aki többször is látogatást tett nála, komolyan gondolhatta, amit a Clos Lucé kastély ajándékozásakor mondott: „Itt Leonardo, szabadon álmodhatsz, gondolkodhatsz és dolgozhatsz”. (Ici Léonard, tu seras libre de rêver, de penser et de travailler.) Leonardo csatornázással, zsilipek, malom szerkezetek, térképek rajzolásával foglalatoskodott – mindezt bal kézzel, mivel balkezes volt. Két évet töltött itt, majd 1519-ben megbetegedett, és meghalt. Hogy öröksége fennmaradhatott az utókor számára, az mindenekelőtt Francesco Melzinek, hűséges tanítványának és munkatársának köszönhető, aki a művész halála után a ráhagyott könyveket, kéziratokat, rajzokat és szerszámokat Milánóba vitte. Itt őrzik egy hegyikristály ládikában munkásságának leggazdagabb gyűjteményét, a Codex Atlanticust, melyet Pompeo Leoni állított össze. 

Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze  Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Gyakran végzett – akkoriban az egyház által tiltott – boncolásokat is. A történelemben először Leonardo próbált rájönni, hogy miért kék az ég – azt követően, hogy 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.  A festőként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az olaszországi Vinci melletti Anchianóban, 1452. április 15-én született egy parasztleány és a város jegyzője törvénytelen gyermekeként.  Leonardo – akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak – gyermekként nem kapott formális oktatást, csak írni-olvasni tanították, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el.  A reneszánsz géniusz kiválóan játszott lanton, olyannyira, hogy amikor Milánóba, Lodovico Sforza herceg udvarába került, nem tudósként vagy művészként, hanem zenészként mutatták be. Bár Leonardót elsősorban festőként ismerjük, feltehetően egyetlen önarcképet sem hagyott az utókorra. Leonardo tükörírással jegyezte le gondolatait, állítólag így akarta megakadályozni, hogy ellopják ötleteit.  A történelemben először Leonardo próbált rájönni, hogy miért kék az ég – azt követően, hogy 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.  A firenzei bírósági dokumentumok szerint a tudóst 1476-ban szodómiával vádolták, de a vádat végül ejtették. A hírek szerint Leonardónak egy férfi modellje miatt kellett majdnem bűnhődnie. Leonardo leghíresebb festménye a Mona Lisa, amelyen 1503 és 1506 között dolgozott. A legenda szerint ebből két évet vett el a nőalak rejtélyes mosolyának megalkotása.  Egyik leghíresebb műve, az emberi testnek a művészetekre tett hatását és arányait összefoglaló Vitruvius-tanulmány ötletét a legújabb kutatások szerint a tudós plagizálta. Leonardo nevéhez számos találmány kötődik: a reneszánsz tudós többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervezett.