A cápák tényleg immunisak a rákra?
A cápa az egyetlen állat, ami sosem lesz rákos – tartja a közhiedelem, és erre óriási biznisz épül, a különféle cápaporc-kivonatok forgalma évi több tízmillió dollárra rúg. A védő hatás alapja az úgynevezett angiogenezis, az új vérerek képződésének folyamata. Ez a jelenség fontos a test számára: az újonnan termelődő sejteket a frissel létrejövő vérerek látják el tápanyaggal és oxigénnek. A rákos daganatok számára pedig alapvető, hiszen a daganat valójában nem más, mint megállíthatatlanul és nagyon gyorsan burjánzó sejtek halmaza. Innentől már beindul a csodaszer gyártók logikája.
- A cápaporcban egyáltalán nincsenek vérerek;
- A cápa teljes csontváza porcból áll;
- A cápáknál alacsony a regisztrált rákos esetek száma;
- Volt néhány kutatás, ami cápa (és nyúl- és birka-) porcból kinyert anyagokat juttatott rákos daganatokba, és azoknak lelassult, esetenként meg is állt a növekedésük a vérerek kialakulásának gátlása folytán;
- Tehát: ha cápaporckivonatot eszünk, sosem leszünk rákosak – vonta le a következtetést 1992-es, Sharks Don’t Get Cancer: How Shark Cartilage Could Save Your Life című bestsellerében bizonyos Dr. I William Lane, aki egyébkén maga sosem végzett kísérleteket a témában. Illetve egyetlenegyet igen: Mexikóban, nem ellenőrzött körülmények között, dokumentálatlanul – természetesen azzal az eredménnyel, hogy a cápaporctól meggyógyultak a rákos betegek. Ezt a kísérletet azóta sem tudta senki hasonló eredménnyel megismételni. 2004-es kutatás összesen 42 olyan esetet sorol fel, amikor különféle cápafajokban rákos daganatokat találtak. Még olyanokat is, ahol magában a csodaszernek kikiáltott porcban fejlődött ki a tumor. Hogy miért alacsony mégis a rák előfordulása a cápáknál? Az a helyzet, hogy valójában még azt sem tudjuk, hogy alacsony-e, ugyanis nemigen készült ennek a felmérésére átfogó kutatás. Az, hogy kevés rákos cápát látunk, annak is betudható lehet, hogy az életmódjuknál fogva keveset érintkeznek rákkeltő szennyezőanyagokkal, a beteg, elhullott állatok tetemei pedig nem kerülnek a kutatók elé. Azt viszont dokumentált esetek bizonyítják, hogy nem immúnisak a betegségre. Megfejtették a ráknak is ellenálló fehér cápa szuper képességeinek titkát! A fehér cápa (Carcharodon carcharias) az állatvilág egyik legendás csúcsragadozója: akár hat méteres hossza és három tonnát közelítő testtömege ellenére több mint 50 km/h-s sebességgel képes úszni, és akár 70 évig is elélhet. Az embert érő cápatámadások többségéért felelős fajnak ráadásul az egészsége is irigylendő: méretéhez és élettartamához képest kiemelkedő hatékonysággal védekezik a rák ellen, és regenerációs képessége is rendkívüli, vagyis nagyon gyorsan gyógyul. Miután feltárták a faj genomját, vagyis szervezetének teljes genetikai információját, a kutatók most ahhoz is közelebb jutottak, hogy miért. 16 millió éve uralják a Föld tengereit, tehát igazi túlélő fajról van szó. Említett biológiai tulajdonságai miatt pedig különösen tanulságos információkat rejt a genomja. Ennek ellenére a több százezer dolláros kutatást nehéz volt összehozni, hiszen a támogatások elsősorban az emberhez közelebb álló fajok vagy a mezőgazdaságilag fontos haszonállatok genetikai kutatásait célozzák.
Richard Dreyfuss és Roy Scheider az 1975-ös A cápa forgatásán az egyik mechanikus cápával.
Emellett azt is kiemelkedő eredménynek találták a kutatók, hogy a fehér cápa genomja nagyon nagy számban tartalmaz úgynevezett hosszú megszakított nukleáris elemeket (LINE), amelyek a helyváltoztatásra képes DNS-szakaszok, vagyis transzpozonok egyik fajtái – gerinces fajnál még nem találtak ilyen magas, 30 százalékos arányt, az emberi genomnak például csak a 21,1 százalékát teszik ki.
„Elképzelhető, hogy a fehér cápa genomjában burjánzó LINE-ok erős szelekciós ágensként jelentkeznek a hatékony DNS-javító mechanizmusok evolúciójában, és ez a genomstabilitásért felelős gének feldúsulásában is megmutatkozik” – mondta Michael Stanhope, a Cornell Egyetem evolúcióbiológia-professzora, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók eredményei rácáfolnak arra az eddig elfogadott elméletre, hogy minél nagyobb testű (azaz minél magasabb sejtszámmal rendelkező) és minél hosszabb élettartamú egy élőlény, annál nagyobb az esélye a rák kialakulásának – fajon belül ez továbbra is fennáll, de fajok közötti összehasonlításban ez már nem igaz. De a cápák hírhedten gyors sebgyógyulására is találtak genetikai magyarázatot – egyes cápafajok hetek, vagy akár napok alatt is képesek regenerálódni megsebesülés után. „Pozitív szelekciót és feldúsulást találtunk több olyan génben, amely a sebgyógyulás legalapvetőbb folyamataival köthető össze, például egy kulcsfontosságú, a véralvadásért felelős génben” – számolt be Stanhope. „A genom instabilitása sok súlyos emberi betegség alapvető tényezője, de most arra jutottunk, hogy a természet okos stratégiákat fejlesztett ki a genom stabilitásának fenntartására az ilyen nagy testű, hosszú életű cápák esetében. Még mindig rengeteget tanulhatunk az ilyen evolúciós csodákból, olyan információkhoz juthatunk, amelyek jó eséllyel hasznosak lesznek majd a rák és az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellen folytatott harcban vagy az emberek sebgyógyulási képességébnek javításában – miután megtudtuk, hogy az állatok hogyan képesek ezekre” Michael Stanhope szerint a szekvenálás eredményeit az emberi betegségekre kifejlesztett gyógymódokra is átültethetik, de valószínűleg évekbe telik, míg a kutatásuk alapján lehetséges rákgyógyszerek vagy új sebgyógyítási módszerek alakulnak ki. A kutató a fehér cápa státuszát figyelembe véve arra is figyelmeztet, hogy cápából készült ételek fogyasztásával nem lehet átvenni ezeket a szuperképességeket: „cápaevéssel nem lesz nagyobb esélyed arra, hogy elkerüld a rákot, mint arra, hogy gyorsabban ússzál tőle”.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: