Amikor a magyarok a világ legjobb tudósait adták – Kármán Tódor élete!

Kármán a Princeton katedráján 1953-ban.  Fiát eleinte otthon oktatta, ám a még kisgyermekként fejszámolózseni fiút nem akarta csodabogárrá nevelni, ezért valamelyest elfordította figyelmét a matematikától. Ezután 9 évesen a híres Mintagimnáziumba (a mostani Trefort utcai gyakorlógimnáziumba) íratta, ahol egyebek mellett Szilárd Leó és Hevesy György, vagy Anglia egykori két vezető közgazdásza, Káldor Miklós, vagy Thomas Balogh is tanult. Ő ismerte fel elsőként a szélcsatornák fontosságát a repülőgépek építésében, de itt dolgozta ki a repülőgépek szárnyprofiljának elméletét is. A Zeppelin-gyárnak épített szélcsatorna használata közben figyelt fel arra a jelenségre, melynek 1911-ben elméleti magyarázatát adta. Ez lett a róla elnevezett Kármán-örvénysor, a súrlódó közegbe helyezett testek mögött keletkező turbulens áramlás.Egy rövid időre a selmecbányai Bányászati Akadémián is állást vállalt, de a környezet messze nem volt számára eléggé inspiráló, ezért visszatért Göttingenbe, majd 1913-tól az aacheni műszaki főiskolán a Repüléstani Intézet igazgatója lett, ahol egyebek mellett a nagy repülőgéptervező, Junkers munkáját is segítette. Itt dolgozta ki 1915-ben több munkatársával, így Asbóth Oszkárral azt a függőlegesen felszálló, de egy helyben lebegő, kötelekkel a talajhoz rögzített járművet, amely már a helikopter elvén működött. A később az olasz csapatok által lefoglalt gépet Kármánnak egy 1935-ös olaszországi konferencia céljából tett látogatásán múzeumi tárgyként mutatták meg. Itt kellett tisztelgő látogatást tennie a Ducénél is, akit Kármán beszélgetésük után egyszerűen pozőrnek írt le.

Az 1915-ben készített helikopter felbocsátás előtt:Diktátorok és politikusok egyébként is sokszor keresztezték a nagy tudós életútját. Sőt, egy rövid időre maga is belekeveredett a politikába, ugyanis az 1918-as Károlyi féle köztársasági kormányból felkérték, igazgatóként vegyen részt az egyetemek kutatásorientált átalakításában és ezt elvállalta. A Tanácsköztársaság idején is közoktatási népbiztos helyettes maradt, de a rövid idő alatt sokat nem tudott tenni. Kun Béláék bukása után mindenesetre visszatért Aachenbe, ahol 1930-ban történt Amerikába távozásáig dolgozott, s munkájával – akaratlanul is – a későbbi légierő, a Luftwaffe fejlődését segítette. Egy kedves történet, amely Kármán munkamódszerére és a németországi professzorok akkori tekintélyére is rávilágít. Egy este lakásánál a villamos utolsó járatáig dolgoztak amerikai asszisztensével, de nem végeztek.  Az indulás előtt Kármán már a villamos oldalára írta tovább az egyenleteket s a kalauz már sürgette az indulást, de ő csak tovább folytatta. Végül a jegykezelő már nem bírta és egy „Bocsánat Professzor Úr!” kíséretében indított.A villamosra felugrott asszisztens minden megállónál leszállt, s végül így jegyezte le a képleteket, mire beért a városba.Kiszámolta a világűr határátKármán hírneve egyre nagyobb lett és sorra jöttek a nemzetközi meghívások. Így jutott el Amerikába és Japánba, ahol az első szélcsatorna építésében segédkezett. Innen visszatérőben Kalkuttában a hajón találkozott Gandhival, akinek iparosítást ellenző, a technológiát feleslegesnek tartó gondolatait szomorúan vette tudomásul, mert a tudományellenességet látta bennük.

Elméleti munkái nélkül gyakorlatilag ma nem lenne korszerű polgári repülés, de a harci gépek sem tudnának annyit, mint jelenleg. Sőt, a nevéhez kötődik a világűr határa is, ugyanis ő számolta ki azt a 100 kilométeres magasságot, ahol egy légijármű már nem képes a felhajtóerő segítségével repülni, csak ha eléri a másodpercenként 7.9 kilométeres első kozmikus sebességet. Ma ezt Kármán-vonalnak nevezik.

Kármán bélyegen!

Úgy gondolta, mégis megpróbálja és kihajtatott a repülőtérre, hogy találjon egy Pestre menő gépet. Itt véletlenül összetalálkozott régi ismerősével, Szent-Györgyi Alberttel, aki az akkori tudományos eseményen Magyarországot képviselte és egy katonai gépen ment haza. Kármán így jutott a szovjetek megszállta romos Budapestre, ahová néhány nap múlva egy az eltünése miatt már aggódó amerikai tábornok és a Time magazin riportere jött érte egy bombázóval, s kis szerencsével repítette haza. Szülővárosába egyébként még egyszer, halála előtt egy évvel, 1962 őszén látogatott el, ahol nagy elismeréssel fogadták és hajdani alma matere, a Műegyetem gyémántdiplomát és tiszteletbeli doktori címet adományozott neki. Egyébként élete utolsó napjaira egykori kedves munkahelyének városába, Aachenbe tért vissza, ahol egy gyógyfürdőben kezelték, s ahol pár nappal 82. születésnapja előtt, 1963 májusában a szíve vitte el.

Kármán átveszi a Nemzeti Tudmányos Érmet Kennedy elnöktől!  Kármán egyébként utolsó éveiben is rendkívül aktív maradt. Megszervezte a NATO repüléstudományi kutatási szervezetét, majd az űrkutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát, melybe látogatása után egy évvel Magyarországot is beléptette.