Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? 100 éve halt meg Verne Gyula!
Születési név: Jules Gabriel Verne Született: 1828. február 8. Nantes Elhunyt: 1905. március 24. (77 évesen) Amiens Irodalmi irányzat: sci-fi regény. Fontosabb művei: Grant kapitány gyermekei (1868)
Nemo kapitány (1870) 80 nap alatt a Föld körül (1873) A rejtelmes sziget (1875) Sándor Mátyás (1885)
Várkastély a Kárpátokban (1892) A dunai hajós (1908) Jules Gabriel Verne (ejtsd: ‘zsül gabriel vern’), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogof Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció. Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein. Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. A család ősei Franciaországba települt skótok voltak. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogot, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, és a „fény városában”, Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással. Regényalakban és a nagyközönségnek írva, szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigorú tárgyilagosságról, hanem gyakran féket eresztve fantáziájának, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly tudomány csak kiindulópontjukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben nem. Az mindenesetre hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leírásával laikusok és különösen a felserdülő ifjúság számára a természettudományokat vonzóvá tette. A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a Föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése. Verne szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök érdeklődését felkeltse bizonyos még meg nem oldott problémák iránt. A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen. Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt Jókai nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az Így írtok tiben található Verne-utánzat mutat a legjobban. Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg. Számos művének illusztrációit Édouard Riou francia festő, könyvillusztrátor készítette. Verne fő műve a Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) 54 regényből áll. Novellákat, esszéket, illetve drámai és lírai műveket is írt. Utazások a föld alatt! A bányászat, a geológia, a földtan, sőt a geodézia szintén Verne érdeklődési körébe tartozott. Az Antifer mester csodálatos kalandjai (Mirifique aventures du Maître Antifer, 1894) vulkanológiai-geológiai tárgyú, vidám kalandregény. Egy kincses szigetet keresnek a regény hősei, de csak a hosszúsági fok adatait ismerik. (A probléma hasonló a Grant kapitány gyermekeiben szereplőhöz, csak ott éppen ellenkezőleg, egy adott szélességi kör mentén kutatnak az eltűnt kapitány után.) Kiderül, hogy a tengerből kiemelkedő kis vulkáni szigetről van szó, amely a hosszú keresés közben újra elsüllyedt, eltűnt. A fantasztikusnak tűnő történet megtörtént eseményen alapszik, 1831-ben a Júlia-sziget feltűnt, majd elsüllyedt mielőtt térképre rajzolták volna. Mivel a francia akadémia kimondta, hogy ahosszmérték alapjául a Föld délkörének negyvenmilliomod részét kelltekinteni, szükségessé vált a délkör hosszának, azaz a Földkerületének lehető legpontosabb meghatározása. A geodéták azilyesfajta méréseket háromszögeléssel végzik – erről azeljárásról kap részletes felvilágosítást az olvasó, természetesenszámtalan kalanddal fűszerezve. Az egyik geodéta valós személy -Everest ezredes, akiről a Himalája legmagasabb csúcsa a nevét kapta.A mérés Afrikában, a Kalahári sivatagban történik. Verne nagyrokonszenvvel ábrázolja a bennszülött lakókat, a busmanokat, akiknekgyakorlatiassága, ötletessége nagy segítségére szolgál azexpedíciónak. A tudományos “terepmunka” értő bemutatása,a sok-sok fejtegetés a mérési eljárásokról és mértékrendszerekrőlrendkívül tanulságos, ugyanakkor az izgalmas, humoros epizódok miatta könyv mégsem válik unalmassá.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: