Az Ókor: A titokzatos lépcsősor!

Az Ókor: A titokzatos lépcsősor!

Ha a fantasztikus irodalom kezdeteiről akarunk beszélni, úgy kell kezdenünk, mint ahogy azt a legtöbb tudomány- vagy műfajtörténet esetében szokás: “Már az ókori görögök is…”.
Igen, már az ókori görögöknél és rómaiaknál is megjelennek a fantasztikus irodalom előzményei, hiszen elbeszéléseikben igencsak kedvelték a mesés, csodás elemeket (ez elmondható az indiai, egyiptomi kultúráról is), gondoljunk csak arra, hogy a csodás dolgok szerepeltetése (mirabilia) nélkülözhetetlen eposzi kellék. A csodás, érthetetlen esemény azonban a legtöbb esetben nem kelt az olvasóban szorongást és bizonytalanságot, hiszen a szöveg kínál rájuk magyarázatot: az érthetetlenség és csoda az istenek világához tartozik. “Már az ókori görögök is…”.
Igen, már az ókori görögöknél és rómaiaknál is megjelennek a fantasztikus irodalom előzményei, hiszen elbeszéléseikben igencsak kedvelték a mesés, csodás elemeket (ez elmondható az indiai, egyiptomi kultúráról is), gondoljunk csak arra, hogy a csodás dolgok szerepeltetése (mirabilia) nélkülözhetetlen eposzi kellék. A csodás, érthetetlen esemény azonban a legtöbb esetben nem kelt az olvasóban szorongást és bizonytalanságot, hiszen a szöveg kínál rájuk magyarázatot: az érthetetlenség és csoda az istenek világához tartozik. Világkép a görög ókorban: a káosz a jelenségek megjelenési formája, melyben a rendet a forma teremti meg . A kozmosz a formák összessége. A forma számmal mérhető illetve kifejezhető. A lét a számképmása, felaprózott jelenségei megszámlálhatóak, számjegyekkel felírhatóak -mai kifejezéssel élve “digitalizálhatóak”. A természet az észszerű rendmintaképe, lemérhető arányokkal és pontos formákkal. A természetes formák egysége harmóniát alkot, utóbbi elérése alkotja az élet célját és ez a művészet alapvető, legfontosabb témája. életes kidolgozása (képzőművészetben az atléta alakjának tökéletes megformálása, építészetben a templomépítés). A tudás elő joga demokratizálódik. Az előtörténet: Kréta és Mykéne. A görög törzsek letelepedése. Földhiány, gyarmatosítás. Önálló városállamok alapítása, közösnyelv és kultúra fenntartása. Közös fellépés a támadó külső ellenség ellen. A görög városállamok szövetsége majd egyesülése a hellenizmus korában. Az ókorigörög építészet előzményei. A krétai palota. Mykéne vár-város- és sírépítészete. A megaron típusának kialakulása a neolitikus lakóházból. Agörög templom típusai a dór és jón templom példáinak összehasonlításával.Olymposz, Korfu, Selinus, Poszedonia, Delpho illetve Epheszosz, Aigina templomai. Aszínezett épület. Az “össz-görög” stílus kialakulása: Partheon és az athéni Akropolisz épületei. Az ókori görög város típusai: nőtt és tervezett-gyarmati – városok, a metropolisz kialakulása a gyarmatokon. A hellenizmus koránaképítészete. A korszak tárgyi emlékeinek felfedezését egy megszállott német kereskedőnek, Heinrich Schliemannak köszönhetjük. Schliemann korai ifjúsága óta vakon hitt a legendák igazságában, melyekhez később is makacs kitartással ragaszkodott. Ásatásokat szervezett, melyek sikerében a tudós világ soha nem hitt igazából. Kitartó következetessége és ember feletti fáradozásai 1870-benvégre meghozták az óhajtott sikert. Kréta szigete a Földközi tenger keleti részén fekszik, nagyjából egyforma távolságra a peloponézoszi félsziget , Kis-Ázsia és Egyiptom partjaitól. A sziget szerencsés elhelyezkedése tette lehetővé, hogy az ittélők ellenőrzésük alá vonják a Kr. e. 3 évezredben kibontakozó Földközi tengeri kereskedelmet. A kereskedelem vált aztán a sziget gazdagságának és kultúrájának egyik fő forrásává.  Az első palotakorszak emlékeit Kr.e. 1700 körül földrengés pusztította el. Homérosz története a második palotakor idejében játszódtak (17-15. évszázad Kr. e.). A palotákat a terep adottságaihoz igazodva, laza, oldott tömeggel, a rendeltetésnek legjobban megfelelő alaprajzi elrendezéssel építették. Ami az ókor más építészeti alkotásaitól alapvetően megkülönbözteti ezeket az épületeket, az a külső tér és természet felé való nyitottságuk, a nyílásokkal gazdagon ellátott külső homlokzatok. Az épület több emeletes volt. A trónterem felett fogadótermek, máshol raktárak és a palota személyzetének lakóhelyiségei voltak találhatók. Maga a királyi lakosztály az udvartól délre kapott helyet, több szinten. Az egyes szinteket sajátos kialakítású lépcsőterek kötötték össze, ezeket oszlop folyosókkal szegélyezett világító udvarok gazdagították. A palota helyiségeit fények,árnyékok, sajátos átlátások, különös térkapcsolatok gazdagították és adtak a belső terek sorának emberséges, barátságos hangulatot.A krétai települések gazdag alaprajza Elő-Ázsia legkorábbi településeire – Catal-Hüyük – hasonlít. Hiányoznak a település szerkezetből a kitüntetett irányok, tengelyek, utcák és terek. Az épülettömegek a maguk természetes formájában és változatosságában kapcsolódnak egymáshoz és a környező tájhoz. A lakóházak építőanyagai is egyszerű,természetes anyagok voltak. Általában favázas épületeket építettek, a gerenda- és oszlopközök kitöltésére agyagot vagy tört követ használtak. A méhkaptár formájára emlékeztető sírépítmény 14,5 méter átmérőjű, magassága 13,2 méter: önmagában is csodálatot keltő méretű építmény. Ami azonban még fontosabb, térhatása újszerű, igazi térélmény forrása. A korábbi időkben az építészeti terek mindig zárt és kötött formájúak, jól érzékelhetően az építmény tömegéből kivájt”üregek”. Atreusz kincsesháza fölé vékony burokként borul a szépen meg formált, kváderkövekből összeillesztett álboltozat, mely lényegében amonumentális hatású teret burokkal vonja be. A tér tehát már nem következménye,sokkal inkább előidézője az építészeti formának.