Ez az állat terjeszti a legsúlyosabb, emberre veszélyes betegségeket Tobzoska – tőle származik a mostani járvány? 

A tobzoska ártalmatlan állat, elkerüli az embereket. Két különböző vírus egyesülésével is létrejöhetett az új koronavírus!  Az elmúlt három hónapban, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült feltárni a világjárványért felelős SARS-CoV-2 vírus legfőbb jellemzőit, valamint biológiai és genetikai hátterének egy részét, amely információk elengedhetetlenek a potenciálisan hatásos védőoltások, gyógyszerek fejlesztésénél. A koronavírus eredetével kapcsolatban viszont még mindig nagy a bizonytalanság. Egy januári tanulmány szerint a Vuhanban koronavírus-fertőzéssel elsőként kórházba került 41 ember közül 27-en, vagyis a kezdeti betegek kétharmada megfordult a Huanan halpiacon 2019 decemberében, de a vuhani kórház kutatói február végén azt közölték, hogy a legelső fertőzött személy nem járt a piacon.  A SARS-CoV-2 közel 30 ezer bázispárból álló genomját már január elején feltárták, és azóta a világ különböző pontjain sikerült szekvenálni (Magyarországon éppen szombaton jelentették be a Pécsi Tudományegyetem virológusai), ami segít a kutatóknak nyomon követni a vírus alakulását, felfedni annak eredetét, és az ellenszer létrehozásához elengedhetetlen információkkal szolgál. A 2003-as SARS-járvány óta számos béta-koronavírust fedeztek fel, többek közt azt a RaTG13-at, amelyet a Rhinolophus affinis nevű patkósdenevérből izoláltak 2013-ban a kínai Jünnan tartományban, és amely genetikailag 96 százalékos egyezést mutat a most tomboló SARS-CoV-2 vírussal. Ez alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az új koronavírus is denevértől származik. Nem sokkal később ugyancsak kínai kutatók jelentették be, hogy jávai tobzoskákból (Manis javanica) és fertőzött emberekből vett vírusminták genetikai összehasonlítása során 99 százalékos egyezést mutattak ki, ezt azonban egy későbbi felülvizsgálat (ahogy azt a Qubiten is megírtuk) tévesnek nevezte, és a teljes genomokat tekintve csak 90,3 százalékos egyezést állapított meg, így továbbra is a denevérelmélet maradt a legvalószínűbb. A tobzoskából vett koronavírusban azonban van egy olyan szekvenciarész, amelyre igaz a 99 százalékos hasonlóság: a napkoronához hasonló tüskéket létrehozó S fehérje azon részében, amely a gazdasejthez való kapcsolódásért felelős (RBD). Ez az emberi sejtek felszínén található ACE-2 receptorhoz kapcsolódik, így jut be sejtbe, ahol aztán megsokszorozza magát, és fertőzni kezd. Ezek a genom-összehasonlító elemzések arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 két különböző vírus genetikai rekombinációjával jött létre, vagyis kiméravírusról van szó. Egy március 19-én közzétett kínai előzetes tanulmány szerint az is rekombinációra utal, hogy amíg az S fehérje aminosav-szekvenciáinak tekintetében a jünnani denevérvírussal egyezik leginkább (97,43%) a SARS-CoV-2, addig az RBD szekvenciáját tekintve a kuangtungi tobzoska vírussal (96,68%). Független tudósok megkérdőjelezték pénteken azt a kínai kutatást, amely azt feltételezi, hogy tobzoskák lehetnek a Kínában felbukkant új koronavírus köztes hordozói, amelyekről a fertőzés emberre terjedhetett át. A dél-kínai Kanton két intézményének – a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak – a kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítő anyagot vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus köztes gazdaállata. A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.