Az emberi öngyulladásról!
Veszélyes világban élünk, melyben gyúlékony, tűzveszélyes és robbanékony anyagok vesznek körül minket. De mi a helyzet velünk? Az emberek is éppily hirtelen lángra kaphatnak?
Évszázadok óta tartja magát ez a hiedelem, melyet különös tűzesetek igazolni látszanak. Az emberiség egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye a spontán öngyulladás elképesztő jelensége. Úgy tűnik, hogy bárkivel és bármikor előfordulhat
A spontán öngyulladás szinte egy hihetetlen jelenség még a parajelenségek között is.
“Egy alkalommal, nem akarták elhinni, amikor elmondtam, hogy a lángok a ruhám alól csaptak ki; még azt is megkérdezték, hogy nem egy idegen bolygóról érkeztem-e?” – mondta egy megélő. 1986. március 26.-án este, New York állam északi részén a tűzoltókat egy megdöbbentő tűzeset helyszínére riasztották. A test majdnem teljesen elhamvadt. Csak a fej egy része és a láb egyes részei maradnak meg. Hogyan történhetett ilyesmi?
A látvány még egy rutinos szakember számára is mélyen felkavarónak bizonyult. Robert Purdy az elsők között érkezett a helyszínre. “Már sok tűzesetben nyomoztam, de ehhez foghatóval soha életemben nem találkoztam. Olyasvalami történt, amit soha nem fogok elfelejteni” mondta.
Ez a férfi épen és egészségesen feküdt le, és a jó nyolcvan kilós súlyából alig másfél kiló csont maradt az ágyában, míg a tűzben a háza sem égett le. George Mott maradványait elszenesedett ágyán találták meg. A szobában ezen kívül szinte semmi sem kapott lángra.
Gyilkosság lett volna? Ebből a szemszögből is mindent megvizsgáltunk. Öngyilkosság lett volna? Ebben is komolyan kételkedem. Az emberek évszázadok óta azt állítják, hogy az áldozatokat elemésztő tűz saját testükből származik. Az elmélet hívői ezt spontán emberi öngyulladásnak nevezik. Larry Arnold a szerzője a témáról szóló, “Lángokban” című könyvnek. A szkeptikusok ugyanakkor puszta fikciónak tartják az öngyulladást. Az emberi test egyik fő alkotóeleme a víz. Nem létezik olyan kémiai reakció vagy olyan helyzet, melyben számolhatnánk az öngyulladás veszélyével; így ennek vajmi kevés vagy semmi esélye sincs. De a helyzet valójában még ennél is rosszabb. Bármiféle égés nélkülözhetetlen alapja a hő, az oxigén és az éghető anyag. Szokványos esetben meggyújtjuk a tüzelőanyagot és az oxigén jelenlétében elég. Egy öngyulladás során a gyúlékony anyagok, mint pl. az olajjal átitatott rongyok oxidálódva felhevülnek, és lángra lobbannak. Mindez közismert tűzveszélyes állapotnak számít. Az eddigi emberi öngyulladások kiindulópontja a feltételezések szerint a test belseje, holott itt sem szabad oxigén, sem gyújtóláng nem található! Larry Arnold, a megmagyarázatlan tűzesetek világhírű kutatója és az emberi öngyulladás megrögzött híve, aki harminc éve járja a világot és gyűjti a bizonyítékokat, hogy az emberi test belülről is lángra lobbanhat. Arnold régi ellenlábasa, Mark Beneeke igazságügyi biológus-szakértő. Ö az egyik leghíresebb német bűnügyi helyszínelő. A rendőrség különös esetekben fordul hozzá. Azért jött Belgiumba, hogy Adele balesetére az öngyulladástól eltérő, logikus magyarázatot találjon. Szerinte, szokatlan, furcsa esetekben egy ötéves fejével kell gondolkodnunk és nem szabad azt hajtogatni, hogy a téma lehetetlen.Ideje viszont visszatérnünk egy hasonló esetre, George Mott megdöbbentő halálára, mert az ő esete sokak szerint az öngyulladás megdönthetetlen bizonyítéka, ahol estéből csupán másfél kiló elszenesedett csont és hamu maradt. Napi szokásait illetően pedáns, rendszeres embernek ismerték. Feltehetőleg kiment a fürdőszobába, talán megfürdött vagy legalábbis megmosakodott. Később valószínűleg bevette a gyógyszereit, melyeket este már kikészített az asztalra. Majd pizsamára vetkőzött. Valamivel később, hogy lefeküdt aludni, testét felemésztette ez a hátborzongató, titokzatos, természetfeletti jelenség. Az öngyulladás elméletének modern kori hívei jóval szélsőségesebb tanokat hirdetnek. Ami Larry Arnoldot illeti, szerinte a válasz az elméleti fizikában rejlik, bár egyesek szerint ez már meghaladja az elméleti fizika tudományos határait. Az emberi öngyulladást szerintünk a Hiroshima-effektussal lehet a legjobban megmagyarázni. A kvantum fizika szerint az az energiamennyiség, ami egy test elhamvasztásához szükséges, igen apró, szubatomi részecskék, ún. pirotronok létét feltételezi. Az elmélet a következő: A pirotronok szinte akadálytalanul közlekednek a világegyetemben, mert méretük miatt áthatolnak testünk üregein és atomjain. Elméletileg előfordul azonban, hogy egy ilyen szubatomi pirotron egy kvarkba csapódik, ami láncreakciót indít el a testben. Ez a láncreakció óriási mennyiségű, azonnali energia-felszabadulással jár, ami elegendő ahhoz, hogy megsemmisítse az emberi testet. Ezért találjuk az elhamvadt emberi maradványokat olyan környezetben, mely nagyrészt mentes a tűzkároktól, hőhatástól.
A látvány még egy rutinos szakember számára is mélyen felkavarónak bizonyult. Robert Purdy az elsők között érkezett a helyszínre. “Már sok tűzesetben nyomoztam, de ehhez foghatóval soha életemben nem találkoztam. Olyasvalami történt, amit soha nem fogok elfelejteni” mondta.
Ez a férfi épen és egészségesen feküdt le, és a jó nyolcvan kilós súlyából alig másfél kiló csont maradt az ágyában, míg a tűzben a háza sem égett le. George Mott maradványait elszenesedett ágyán találták meg. A szobában ezen kívül szinte semmi sem kapott lángra.
Gyilkosság lett volna? Ebből a szemszögből is mindent megvizsgáltunk. Öngyilkosság lett volna? Ebben is komolyan kételkedem. Az emberek évszázadok óta azt állítják, hogy az áldozatokat elemésztő tűz saját testükből származik. Az elmélet hívői ezt spontán emberi öngyulladásnak nevezik. Larry Arnold a szerzője a témáról szóló, “Lángokban” című könyvnek. A szkeptikusok ugyanakkor puszta fikciónak tartják az öngyulladást. Az emberi test egyik fő alkotóeleme a víz. Nem létezik olyan kémiai reakció vagy olyan helyzet, melyben számolhatnánk az öngyulladás veszélyével; így ennek vajmi kevés vagy semmi esélye sincs. De a helyzet valójában még ennél is rosszabb. Bármiféle égés nélkülözhetetlen alapja a hő, az oxigén és az éghető anyag. Szokványos esetben meggyújtjuk a tüzelőanyagot és az oxigén jelenlétében elég. Egy öngyulladás során a gyúlékony anyagok, mint pl. az olajjal átitatott rongyok oxidálódva felhevülnek, és lángra lobbannak. Mindez közismert tűzveszélyes állapotnak számít. Az eddigi emberi öngyulladások kiindulópontja a feltételezések szerint a test belseje, holott itt sem szabad oxigén, sem gyújtóláng nem található! Larry Arnold, a megmagyarázatlan tűzesetek világhírű kutatója és az emberi öngyulladás megrögzött híve, aki harminc éve járja a világot és gyűjti a bizonyítékokat, hogy az emberi test belülről is lángra lobbanhat. Arnold régi ellenlábasa, Mark Beneeke igazságügyi biológus-szakértő. Ö az egyik leghíresebb német bűnügyi helyszínelő. A rendőrség különös esetekben fordul hozzá. Azért jött Belgiumba, hogy Adele balesetére az öngyulladástól eltérő, logikus magyarázatot találjon. Szerinte, szokatlan, furcsa esetekben egy ötéves fejével kell gondolkodnunk és nem szabad azt hajtogatni, hogy a téma lehetetlen.Ideje viszont visszatérnünk egy hasonló esetre, George Mott megdöbbentő halálára, mert az ő esete sokak szerint az öngyulladás megdönthetetlen bizonyítéka, ahol estéből csupán másfél kiló elszenesedett csont és hamu maradt. Napi szokásait illetően pedáns, rendszeres embernek ismerték. Feltehetőleg kiment a fürdőszobába, talán megfürdött vagy legalábbis megmosakodott. Később valószínűleg bevette a gyógyszereit, melyeket este már kikészített az asztalra. Majd pizsamára vetkőzött. Valamivel később, hogy lefeküdt aludni, testét felemésztette ez a hátborzongató, titokzatos, természetfeletti jelenség. Az öngyulladás elméletének modern kori hívei jóval szélsőségesebb tanokat hirdetnek. Ami Larry Arnoldot illeti, szerinte a válasz az elméleti fizikában rejlik, bár egyesek szerint ez már meghaladja az elméleti fizika tudományos határait. Az emberi öngyulladást szerintünk a Hiroshima-effektussal lehet a legjobban megmagyarázni. A kvantum fizika szerint az az energiamennyiség, ami egy test elhamvasztásához szükséges, igen apró, szubatomi részecskék, ún. pirotronok létét feltételezi. Az elmélet a következő: A pirotronok szinte akadálytalanul közlekednek a világegyetemben, mert méretük miatt áthatolnak testünk üregein és atomjain. Elméletileg előfordul azonban, hogy egy ilyen szubatomi pirotron egy kvarkba csapódik, ami láncreakciót indít el a testben. Ez a láncreakció óriási mennyiségű, azonnali energia-felszabadulással jár, ami elegendő ahhoz, hogy megsemmisítse az emberi testet. Ezért találjuk az elhamvadt emberi maradványokat olyan környezetben, mely nagyrészt mentes a tűzkároktól, hőhatástól.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: