A mélység titka! Kiderült, mit rejt az óceán mélye!

A mélység titka! Kiderült, mit rejt az óceán mélye!

Bolygónk vízzel borított felszínének mindössze 10 százalékáról rendelkezünk pontos térképekkel, a maradék 90 százalék nagy rejtély. Vagy legalábbis az volt, köszönhetően egy nagyfelbontású térképészeti projektnek.A San Diego-i, oceanográfiával foglalkozó Scripp Intézet kutatói európai segítséggel tárták fel, mi is rejtőzik a gyakran több ezer méteres vízréteg alatt. Az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat-2 és a NASA Jason-1 űrszondáinak magasságmérői révén létrehozták a Föld teljes tengeralatti térképét. “A földkörüli pályán keringő műholdak másodpercenként több ezer radarimpulzust küldenek. Ezt használtuk fel az óceánfenék topográfiájának elkészítéséhez” – avatta bele a titokba az érdeklődőket David Sandwell vezető kutató. A különböző, kisebb-nagyobb púpok a kéreg és az azalatt levő réteg vulkanikus tevékenységére utalnak, árulta el a kutató, aki szerint ezzel a térképpel jobban megérthető a földi kéreg változása. Az óceánok átlagos mélysége 3,5 km. A 200 méternél mélyebb övezetet litorális-övnek, 200–3000 méter között batiálisnak, 3000–6000 méter között abisszálisnak, míg a 6000 méternél mélyebb területet hadális-övnek nevezzük. A hadális zóna 46 régióból áll és 33 árok van, amelyekből 26 található a Csendes-, 3 az Atlanti-, 2 az Indiai-óceán mélyén és 1 a Déli-sark közelében. Mariana-árok
Mind közül a leghíresebb a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Mariana-árok. A félhold alakú képződmény 2550 km hosszú, átlagosan 69 km széles, legmélyebb pontja a Challenger Deep, 11 034 méterrel. Mélyedéseit a litoszféra lemezeinek ütközése okozta. Fülöp-szigeteki árok
A Mindanao-árokban található Galathea Deep 10 540 méter mélyen fekszik. Az árok 1320 km hosszú és 30 km széles, a Fülöp-szigetek keleti részénél. Az eurázsiai lemez és a Fülöp-szigeteki lemez találkozásánál több nagy árok is kialakult, a Manila-árok, a Luzon árok, a Negros-árok és a Cotabo-árok is itt található. A tudósok szerint a rendszer mindössze 8-9 millió évvel ezelőtt alakult ki, és 1970-ig ez volt a Föld legmélyebb pontja. Többségünk tisztában van azzal, hogy a szemét útja nem áll meg a szárazföldön és óriási mennyiségű hulladék található a tengerek és óceánok mélyén is, igyekszünk azonban nem tudomást venni róla. A probléma ráadásul többrétű, ugyanis azon túl, hogy az élővilágot károsítják a hulladékból felszabaduló vegyi anyagok, a mélyben a bomlási folyamatok is jóval hosszabb időre nyúlnak el, mint a szárazföldön. A fény körülbelül 200 méterre hatol le a tengerbe, ezután már az a sötétségzóna következik, amelynek élővilágát most 5 ezer méteres mélységig vizsgálták. A hatalmas nyomású, fagyos mélységekben a kutatók összesen 17 650 fajt azonosítottak, köztük rákokat, korallokat, tengeri csillagokat, világító medúzákat és olyan csöves férgeket, amelyek a tengerfenékből szivárgó olajjal táplálkoznak.
“A mélytengeri élet sokkalta, sokkalta változatosabb, mint gondoltuk – közölte Robert Carney, a Louisianai Állami Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője. – A mélytengeri kameráknak és más felderítő készülékeknek köszönhetően a sötét zóna többé nem ismeretlen számunkra”. A kutatók a globális felmelegedésre utaló jeleket is találtak vizsgálódásuk során: ezek közé tartozik a víz melegedése és savasodása (utóbbit a légköri szén-dioxid elnyelése okozza).
A mélytengerek élővilágának feltérképezése részét képezte egy kilenc éve folyó nagyobb programnak, a Tengeri Életformák Számbavételének (Census of Marine Life, COML). A várhatóan 2010 októberében lezáruló kutatásban 80 ország több mint 2 ezer tudósa vesz részt. A felmérés végén egy nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő munka, egy szakmai köröknek szóló, az egyes munkacsoportok kutatását összefoglaló kötet, valamint egy biodiverzitást taglaló könyv megjelentetését tervezik.