Miért folyik visszafelé az Amazonas?

Miért folyik visszafelé az Amazonas?

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) A legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 110 000 m³/s, az esős évszakban 184 000 m³/s; a világ óceánokba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik. Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.A Föld legnagyobb folyója! 

Évmilliókkal ezelőtt a világ leghatalmasabb vízgyűjtő területe, az Amazonas-medence összes vízfolyása a maival ellenkező irányba folyt. A meglepő „fordulatra” 2006-ban derítettek fényt a geológusok. A felfedezés szerencsés véletlenek sorozatának eredménye volt, a kutatók azt kutatták, hogyan a hordalék milyen sebességgel halad a vízgyűjtő egyes részein keresztül az Atlanti-óceánig. A vizsgálatok során a teljes medence területének 80 százalékáról szereztek be mintákat, és az ősi üledékrétegek elemzése során derült ki, hogy a folyás iránya egykor ellentétes volt a maival, vagyis az Amazonas-medence folyói valamikor keletről nyugat felé folytak. Már korábbi kutatások adatai is sugallták, hogy a régió egyes vízfolyásainak iránya a múltban megváltozhatott, ez volt azonban az első olyan munka, amely a teljes vízgyűjtő esetében igazolta ezt a tényt. A folyásirány megváltozásának okával kapcsolatban a felfedezés óta számos elmélet látott napvilágot. Egy korábbi tanulmány szerzői úgy vélték, hogy a kontinens alatt rejtőző forró kőzetek áramlásának megváltozása válthatta ki az eseményt, egy új publikáció azonban másik elméletet javasol. A São Paulo-i Egyetem szakértői szerint sokkal köznapibb, felszíni folyamatok állhatnak a háttérben, vagyis az erózió, a kőzetlemezek mozgása és az üledéklerakódás együttesen eredményezte az irányváltást. A tóvidék akkor jött létre, amikor a növekedő Andok súlya nyomán a Föld kérge a hegység keleti oldala mentén mélyen benyomódott, mondja Sacek. Valamilyen okból azonban ez a mély vályú lassan megszűnt létezni, az egykori tavak régiója pedig gigantikus mocsárrá alakult át. Az emelkedés azonban nem állt meg, és végül a mocsarak is eltűntek. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a felfelé irányuló mozgás földmélyi folyamatok eredménye, vagyis a köpeny olvadt kőzetei nyomhatták felfelé az előzőleg „behorpasztott” kérget.A modell alapján Sacek magyarázata szerint az történhetett, hogy a kezdetek kezdetén az Andok mentén formálódó vályú olyan gyorsan mélyült, hogy az ide érkező vízfolyások ezt az általuk szállított hordalékkal nem tudták ellensúlyozni. Ahogy azonban a süllyedés lelassult, ez megváltozott. A hatalmas tavak lassacskán felteltek, megemelve a felszín szintjét. Idővel az egykori vályú szintje magasabbra emelkedett, mint a tőle keletre eső régiók, „felbillentve” a korábbi status quót. A folyamatok eredményeként 10 millió évvel ezelőttre egy gyakorlatilag folytonos lejtőrendszer formálódott az Andok keleti lankáitól az Atlanti-óceánig, megfordítva a vízfolyások irányát. A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.^{[pontosabban?]}