Hihetetlen rejtély a világból, amit a mai napig nem fejtettek meg Dzsingisz kán sírja!

Marika1966

2020. november 28. szombat

A középkor óta titok lebeg Észak-Mongólia hegyei fölött: vajon hol található minden idők legnagyobb hódításának, Dzsingisz kánnak a sírja? Dzsingisz kán volt az, aki összekötötte Nyugatot és Távol-Keletet, és Nagy Sándorénál négyszer nagyobb birodalmat hívott létre. Minden jel egy szent hegyre mutat, amelyet 800 éve tilos megközelíteni. A Dzsingisz kán életéhez köthető folyók mind a Burhan Haldun-hegy környékén erednek. A mongol néphagyomány szerint a holtakat a születési helyük közelébe temetik. Szakértők egy csapata eljutott erre a kegyhelyre, hogy különleges tudományos nyomozást végezzen. A megváltozott régészeti gyakorlat és az új technikák ma lehetővé teszik Dzsingisz kán sírhelyének pontos lokalizálását anélkül, hogy egyetlen csákányütést is kellene tenni. Egyhamar nem várható, hogy megtalálják a Mongol Birodalom alapítójának, a gyakorlatilag a fél világot térdre kényszerítő Dzsingisz kánnak a sírját, de próbálkozásokban nincs hiány. A sokak szerint eleve kudarcra ítélt nagy versenyfutás miatt még mindig kevés szó esik “műve” folytatójának, Ögödej nagykánnak a sikereiről, holott – állítják történészek – nélküle a mai Mongólia sem létezne.

A nagykán halálos ágyán.

Rabszolgák és szolgák fehér pokrócba csavarva vitték a nagy hódítót végső, máig ismeretlen nyughelyére. Az elmúlt évszázadban több tucat régész és kalandor indult útnak a kies ázsiai vidékre, hogy megtalálja a mongolok között ma is nagy, szinte vallási tiszteletnek örvendő, a mongol nemzeti öntudatot megtestesítő birodalomalapító sírját. A csúcstechnológiás régészeti módszereknek hála, ma már Dzsingisz kán temetkezési helyének megtalálása sem lehetetlen vállalkozás, ám a régészek egyelőre egymással vitatkoznak, hogy merre is keressék a nagykán sírját. Ősi nomád hagyomány szerint a mongolok is titkos helyen temették el uralkodóikat, valószínűleg így óvták meg örök nyugalmukat a sírrablóktól és egyéb fosztogatóktól. Dzsingisz kán sírja fölé hívei fákat ültettek, majd a mongol harcosok lemészárolták a sírt megásó rabszolgákat, de miután visszatértek szálláshelyükre, őket is felkoncolták, így végül senki nem tudta, hová temették el a nagy hódítót. A Dzsingisz kán sírja utáni hajsza szinte teljesen elhomályosította a német és mongol régészek legutóbbi felfedezését, a Mongólia fővárosától, Ulánbátortól 320 kilométerre nyugatra található, Dzsingisz kán harmadik fia, a Mongol Birodalmat második nagykánként irányító Ögödejhez köthető sztyeppei palota feltárását. A papírpénzt és postarendszert bevezető Ögödejt igazi reformernek tartják, akinek egyik legnagyobb érdeme, hogy megerősítette az Övörhangaj megye (ajmag) északnyugati sarkában még apja által alapított Karakorumot (a történet szerint 1218-19-ben Dzsingisz kán itt gyűjtötte össze csapatait a Hvárezm Birodalom elleni hadjáratra), ahol falakat emeltetett és palotát építtetett. A szinte a semmi közepébe felépített város ötlete mai szemmel nézve minimum ambiciózus volt: a Karakorumot körülölelő legelőkön erőltetett menetben zajló földművelés és állattenyésztés nem hozott átütő sikert, az elitnek napi ötszáz, ökörrel húzott, élelmiszerrel megpúpozott kocsit kellett leszervezni Kínából, hogy biztosítsák a városlakók élelemellátását. A történészek mindezek ellenére megegyeznek abban, hogy Ögödej legalább olyan fontos személy volt, mint Dzsingisz kán, mivel folytatta apja hódításait, stabilizálta a birodalmat, amelynek központi adminisztrációját is megszervezte – nem véletlen, hogy Ögödej 1241-es halála véget vetett az Európa ellen irányuló mongol inváziónak. Megtalálták a mongol harcosfejedelem, Dzsingisz kán kincsekkel teli évszázadokon keresztül rejtegetett temetkezési helyét.

Egy fallal körülvett temetkezési hely felfedezése, mely több, mint hatvan eddig fel nem nyitott koporsót rejt, biztató jele annak, hogy a folyamatban lévő expedíció megtalálja a hódító elrejtett sírhelyét, aki nagy titkolózás és mészárlás közepette szállt sírba 1227-ben.

Ohn Weeds, a Chicagói Egyetem történészprofesszora – akinek vezetésével amerikai és mongol kutatókból álló régészcsapat már egy éve kutatja a sztyeppéket – elmondta: “Izgalmas felfedezésről van szó, mert a sírhelyek ott helyezkednek el, ahol más fontos események is történtek az uralkodó életében.”Megkoronázása után a harcos szabadjára engedte a tűzfegyverek előtti kor egyik leghatékonyabb fegyveres erejét. Becslések szerint több mint hárommillió ember pusztult el, amikor a történelem legnagyobb összefüggő birodalma óriási áldozatok árán megszületett. Csúcspontjukon a mongolok a germánokat és a japánokat egyaránt fenyegették.A 65 éves kán váratlan halálát feltehetően azok a súlyos sérülések okozták, amelyeket kedvenc lováról leesve szerzett. Dzsingiszt sebtiben temették el tábornokai, akik mindent elkövettek, hogy elrejtsék a sírt.A temetési szertartáson részt vett 2000 embert egy előre erre a célra szervezett 800 katona egytől egyig lemészárolta, akiket aztán szintén megöltek, hogy biztosítsák a kán sírhelyének “tökéletes” nyugalmát.

A nagy kán utódai folytatták a világ meghódítását, Magyarországra is eljutottak. Kínában Dzsingisz kán unokája császár lett. Kubiláj kán, akit a kínaiak Ho Pilinek hívnak, megalapította a Jüan dinasztiát és Pekinget, az Északi Fővárost, mely ma is Kína fővárosa. Kínában van egy mongol autonóm tartomány, ahol szintén találtak egy sírt, mely szerintük Dzsingisz kán maradványait rejti.