Hihetetlen rejtély a világból, amit a mai napig nem fejtettek meg Dzsingisz kán sírja!

Rabszolgák és szolgák fehér pokrócba csavarva vitték a nagy hódítót végső, máig ismeretlen nyughelyére. Az elmúlt évszázadban több tucat régész és kalandor indult útnak a kies ázsiai vidékre, hogy megtalálja a mongolok között ma is nagy, szinte vallási tiszteletnek örvendő, a mongol nemzeti öntudatot megtestesítő birodalomalapító sírját. A csúcstechnológiás régészeti módszereknek hála, ma már Dzsingisz kán temetkezési helyének megtalálása sem lehetetlen vállalkozás, ám a régészek egyelőre egymással vitatkoznak, hogy merre is keressék a nagykán sírját. Ősi nomád hagyomány szerint a mongolok is titkos helyen temették el uralkodóikat, valószínűleg így óvták meg örök nyugalmukat a sírrablóktól és egyéb fosztogatóktól. Dzsingisz kán sírja fölé hívei fákat ültettek, majd a mongol harcosok lemészárolták a sírt megásó rabszolgákat, de miután visszatértek szálláshelyükre, őket is felkoncolták, így végül senki nem tudta, hová temették el a nagy hódítót. A Dzsingisz kán sírja utáni hajsza szinte teljesen elhomályosította a német és mongol régészek legutóbbi felfedezését, a Mongólia fővárosától, Ulánbátortól 320 kilométerre nyugatra található, Dzsingisz kán harmadik fia, a Mongol Birodalmat második nagykánként irányító Ögödejhez köthető sztyeppei palota feltárását. A papírpénzt és postarendszert bevezető Ögödejt igazi reformernek tartják, akinek egyik legnagyobb érdeme, hogy megerősítette az Övörhangaj megye (ajmag) északnyugati sarkában még apja által alapított Karakorumot (a történet szerint 1218-19-ben Dzsingisz kán itt gyűjtötte össze csapatait a Hvárezm Birodalom elleni hadjáratra), ahol falakat emeltetett és palotát építtetett. A szinte a semmi közepébe felépített város ötlete mai szemmel nézve minimum ambiciózus volt: a Karakorumot körülölelő legelőkön erőltetett menetben zajló földművelés és állattenyésztés nem hozott átütő sikert, az elitnek napi ötszáz, ökörrel húzott, élelmiszerrel megpúpozott kocsit kellett leszervezni Kínából, hogy biztosítsák a városlakók élelemellátását. A történészek mindezek ellenére megegyeznek abban, hogy Ögödej legalább olyan fontos személy volt, mint Dzsingisz kán, mivel folytatta apja hódításait, stabilizálta a birodalmat, amelynek központi adminisztrációját is megszervezte – nem véletlen, hogy Ögödej 1241-es halála véget vetett az Európa ellen irányuló mongol inváziónak. Megtalálták a mongol harcosfejedelem, Dzsingisz kán kincsekkel teli évszázadokon keresztül rejtegetett temetkezési helyét.