Ijesztő, halálos és nem mindennapi természeti jelenségek. Véres esők.

Már Plutarkhosz, ókori görög történetíró is beszélt véres esőről, amik szerinte a germán törzsekkel vívott, nagy, véres csaták után következtek be. Meg volt győződve arról, hogy a csatamező véres kipárolgásai festik be az esőcseppeket vérvörös színűre. 582-ben véres eső esett Párizsban. 1571-ben véres eső áztatta Hollandiát. A Francia Tudományos Akadémia is említést tett véres esőről. A tudományos „emlékirataiban” feljegyezte: „1669. március 17. Shatila kisvárosra, a Szajna partján, sűrű, ragadós, vérre hasonlító folyadék esett, aminek szúrós, kellemetlen szaga volt. Súlyos cseppek függtek a háztetőkön, falakon, ablakokon. – 1689-ben véres eső esett Velencében, 1744-ben pedig Genuaban. – 1813 kora tavaszán hirtelen véres eső áztatta végig a Nápolyi Királyságot. – 1819 november másodikán véres csapadék hullott Blankenbergre (Belgium). 1841. augusztus 17., Tennessee államban, a dohány ültetvényen dolgozó munkások nagyon elcsodálkoztak, amikor meghallották a dohányleveleken koppanó óriási esőcseppek hangját. Közelebbről megvizsgálva ámulva látták, hogy ezek a cseppek vérre hasonlítanak, és a fura esőcseppek egy még furcsább vörös felhőből esnek. 2001. július 25.-től szeptember 23.-ig,időnként vörös eső esett a Dél-Indiai, Kerala állam területén. Az egész partvonalon karmazsinvörös eső esett, rózsaszínűre festve a helyi lakosok ruháit, a fák leveleit, néhol piros felhőszakadássá nőtt. 2012. októberében Svédországban esett véres eső. Különös természeti jelenségnek lehettek tanúi a hétvégén Dél-Svédország területének lakói – a meteorológusok jósolta „Véres esőnek ”. A „véres eső” kifejezést nem kell szó szerint érteni. Tulajdonképpen ez közönséges esővíz, a Szahara vöröses homokjával keverve. A meteorológiai intézet szerint az ilyen csapadék az emberek egészségére teljesen ártalmatlan.

„Meg fogunk halni?” Tíz éve csapott le a nagy vihar!Öten haltak meg, ötszázan pedig megsérültek minden idők egyik legnagyobb magyarországi viharában, amely a tíz évvel ezelőtti augusztus 20-i tűzijáték alatt érte el Budapestet. Egy 12 éves kislányra és egy romániai férfire ráesett egy fa. Egy nő infarktust kapott, ketten pedig abba haltak bele, hogy csónakjukat felborította a vihar. Egy perc se telt el, és már egyáltalán nem látszódott a Gellérthegy. Ahogy elkezdett az eső is esni, mindenki futni kezdett
– mondta az Origónak akkor egy fiatal férfi, aki a pesti rakpartról szerette volna nézni a tűzijátékot. A Lánchídnál a híd alatti átjáróba menekültek az emberek, az Erzsébet híd pesti végén álló tömeg pedig a Kossuth Lajos utcán indult el. A Ferenciek terénél az aluljáró megtelt, oda sokan már hiába próbáltak lejutni– mondta egy másik férfi, aki az Erzsébet híd közeléből nézte volna a tűzijátékot. Eközbena belvárosi templom tetejéről tetőcserepeket sodort le a szél, de a budai Várban lévő Sándor-palotát és a mellette álló épületeket sem kímélte a vihar.A víz közben nagyon vert, és ide-oda taszigálta a hajónkat. A mellettünk levő hajó olyan közel volt, hogy hallottuk, ahogy hangosan, elcsukló hanggal imádkoznak az emberek. Olyan volt az egész, mint egy szeptember 11-i hangfelvétel. A Margit hídról lezúduló víz elvonulása után többen feküdtek a földön kisebb sérülésekkel. Valószínűleg éppen mentőre vártak.”Másnap délelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „azonnali, gyors és alapos” vizsgálatot rendelt el annak tisztázása érdekében, milyen időjárással kapcsolatos előrejelzések készültek, és lett volna-e lehetőség arra, hogy az eredeti forgatókönyvtől eltérjenek. Azt is bejelentették, hogy a vizsgálatot Szilvásy György kancelláriaminiszter vezeti. Félmillárdos viharkár! Eközben még másnap délre sem állt teljesen helyre a fővárosi közlekedés. Több troli rövidített útvonalon közlekedett, néhány villamosjáratot pedig buszok pótoltak egy-egy szakaszon. Az autósoknak sem volt könnyű, mert úttestre zuhant fákat kellett kerülgetniük. A leszakadt fatörzsek vezetékeket és villanyoszlopokat is megrongáltak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 19 óra 39 perckor e-mailben piros szintű riasztást küldött a katasztrófavédelemnek, de ezt csak 23 óra 30 perc körül olvasták el – mondta Szilvásy György, azt viszont nem tudta megmondani, miért nem látták idejében a levelet, amelyben ez állt: a közép-magyarországi régióban heves széllökésekkel kísért vihar várható.Arról is beszélt, hibáztak azok, akik nem olvasták el idejében a riasztást, de úgy látta, akkor már késő volt, mivel csak másfél óra volt a tűzijátékig. Egy egymilliós tömeg szétoszlatása ugyanakkor legalább 2–2,5 órát vesz igénybe.