Landolnak vagy nem landolnak? A  gabonakörök létezéséről! 

Landolnak vagy nem landolnak? A  gabonakörök létezéséről! 

A gabonakörök létezését először a hetvenes évek végén kürtölte világgá a sajtó, születési helyük (akárcsak megannyi más szubkultúráé) Nagy-Britannia. Előbb csak a szigetország lakói tapasztalhatták meg a rejtélyes, rendre gabonaföldek kellős közepén feltűnő geometrikus mintázatokat, melyeket a termény módszeres meghajlításával alakítottak ki akkor még rejtélyesnek tűnő erők. Csak éppen azzal a jó pár évtizeddel nem tudnak elszámolni, ami a repülés XX. század eleji elterjedése és az első gabonakörök felfedezése között eltelt. Ha korábban nem is dokumentálták őket, első észlelésük után számuk egyre csak gyarapodott, s alakjuk is mind bonyolultabb lett. A kezdeti, egyszerű kör után jöttek az ellipszisek meg a gyűrűs alakzatok, melyeknél a gyűrű belsejében, illetve a gyűrű mentén éppen ellentétes irányba (az óramutató járásának megfelelően, illetve azzal ellentétesen) dőlt az életet adó növény, végül megjelentek a gömbölyded formákhoz társuló szárak, melyek végképp zavarba ejtették a naiv észlelőket. Az efféle értelmezés csodája, hogy szinte cáfolhatatlan – hacsak nem vesszük elő azt az átlátszó érvet, hogy ufók nincsenek is (ami az UFO szó eredeti etimológiáját tekintve – azonosítatlan repülő tárgyak – biztosan nem is igaz). A minket szondázgató idegenek technológiája csökött agyunk számára felmérhetetlen, így azután nem kell csodálkozni, hogy a gabona a leszállás után nem pörkölődik meg, nem is törik, csupán hajlik – az meg végképp nem a mi dolgunk, hogy megítéljük, vajon egy felfoghatatlanul bonyolult űrobjektum miért épp a szomszéd zabföldjén hagy különös féknyomokat. A józan többség persze ezúttal is legyintett a régi nóta hallatán – különösen, amikor számos notórius észlelőt éppen gabonatáblák közelében, a körök születése közben raboltak el és kényszerítettek szexre pajkos ufólányok és -fiúk.      Egy még ennél is csodásabb megfejtés szerint a körök okozói a szuperszonikus repülőgépek, melyek nagy magasságban ürítik ki a klozett tartalmát, amely tömbbé fagyva, egyben zuhan rá a gabonatáblára, majd a lenyomat létrejötte után aljasul elolvad. Ezenkívül szóba jöhetnek még földbe fúródott, fel nem robbant második világháborús bombák utólagos detonációi, a földünket behálózó rejtélyes erővonalak (Ley-vonalak) csomópontjai, s persze az is elképzelhető, hogy egyfajta bolygószintű poltergeist jelenséggel van dolgunk, vagy a megrepedt ózonlyuk alatt keletkeznek holmi beláthatatlan légkörfizikai zavarok.  Más lapok szerint a kutatók azt is tapasztalhatták, hogy vérük hirtelen kikristályosodik (ez még az Androméda-törzs című sci-fi klasszikusból származhat), illetve a körök léte élelmiszer-tartalékaink véges voltára figyelmeztet minket. Ez utóbbinak némiképpen ellentmond ama hisztéria, melynek keltésében a People járt az élen: a gabonakörök fertőzöttek, éppen ezért sürgősen ki kell vonni őket a “táplálékláncból”.

A gabonakör-építőknek olykor még arra is van idejük, hogy megvicceljék a fentebb méltatott elkötelezett cereologistákat: egy alkalommal megörökítették, amint Terence Meaden nagy komolyan igazolja, hogy az előző éjjel általuk jól dokumentáltan elkészített gabonaalakzat “valódi”, azaz “természetes” eredetű. Az is gyorsan kiderült, hogy valamennyi, emberi kéz által reprodukálhatatlannak ítélt mintát képesek elkészíteni a speciális land art művelői, s ennek sajátos vetélkedőkön is tanújelét adták: egy 1992-es, az Arthur Koestler Alapítvány által támogatott versenyen például a győztes (három helikoptermérnök) pusztán PVC-cső, kötél, létra és egy állvány segítségével hozott létre korábban utánozhatatlannak hitt mintákat. A “gabonakör-hamisítók” állításait egy ideig cáfolni próbálták: lehetetlenség, hogy emberi tevékenység közben meg ne sérüljenek az érett kalászok, illetve hogy ne hagyjanak a mintázatból kimaradó részeken jól látható nyomokat a gabonában – ám a búzaformázók azt is igazolták, hogy némi óvatosság, illetve a búzában már meglévő (kerék)nyomok használata mellett bízvást elkerülhető a nem kívánt rongálódás. Az 1970-es évek óta vannak gabonakörök. Akkoriban a formák igen egyszerűek voltak, nagyon kevés számban fordultak elő, és csak Angliában. Mára már a számuk meghaladta a 3000-et, és szerte a világban fellelhetőek. Az idő haladtával a motívumok egyre bonyolultabbak és nagyobbak lettek, vannak, amik több kilométeresek is lehetnek, és alakjuk szemet gyönyörködtető. A legtöbb esetben senki sem jelentkezett mint alkotó, és csak néhányat vállaltak magukra a vicces gabonakör graffitizők. A 3000 gabonakörbő l durván 500-1000-nek már van gazdája. De mi van a többi 2000-rel?