Feneketlen-tóról az igazság!
A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, a Kosztolányi Dezső téren. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter. A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt. A később gazdag állat és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak. Ennek oka a tavat tápláló források elapadása volt Ekkor vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. Ma a Sas-hegy déli oldalán lévő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik. A tó környéki park 1958 és 1960 között épült Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. A park részben társadalmi munkában épült.
Szeszélyes vizeken – A tarcali Kengyel-tó titkai!
A Tarcal határában fekvő Kengyel-tó sokáig csak egy teljesen ismeretlen tavacska volt számomra. A Tokaji hegy tetejéről jól látható patkó alakú vizecske kicsinek és jelentéktelennek is tűnt sokunknak; híreket sem lehetett hallani róla sokáig, és horgászni sem lehetett rajta. Azonban a tó 2014-ben, 8 évnyi szünet után, ismét megnyitott a horgászok számára. Ez már önmagában is izgalmasnak hangzott, de hamarosan hihetetlenül szép halfogásokról is érkeztek hírek. Egyre több 5 kilogramm fölötti csuka, jókora harcsák, pontyok, amurok és busák kerültek horogvégre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tónak kivételes halállománya van, egy kapitális hal kifogásának reménye benne van minden horgászatban. Engem – mint pergető horgászt – természetesen a csukák vonzottak Tarcalra, no meg az újdonság ereje, az ismeretlen felderítése. Elkezdtem hát tesztelni a tavat, és rá kellett jönnöm, hogy a Kengyel-tó nem csak egy „egyszerű” tó, hanem egy izgalmas horgászvíz, ami rengeteg megfejtésre váró titkot rejt. . Legfontosabb halfajai a ponty, a kárász, az amur, a compó, a csuka, a süllő és a harcsa.Kisebb-nagyobb kihagyásokkal, több alkalommal meglátogattam a tavat bízva abban, hogy talán nekem is ad egyet óriásira nőtt ragadozóiból. Sajnos igazán nagy, öt kiló feletti csukát nem sikerült fognom, azonban minden évszakban megcsodálhattam a rejtélyes tavat, megismerhettem egy kicsit jobban, és kapás nélkül egyszer sem maradtam.Nyáron látogattam meg először a tavat. Mivel nem rendelkeztem helyismerettel és előzetes tapasztalatokkal, csak megérzéseimre hagyatkoztam. A nagy meleg nem volt előnyömre, de azért sikerült megismerkednem a Kengyel-tó szépséges csukáival. Igazi folyóvízi horgásznak tartom magam. Amikor csak engedik a folyók, én mindig őket választom, és nem igazán tud elcsábítani egy állóvíz sem. A Kengyel-tó azonban más. Amellett, hogy gyönyörű helyen fekszik, és maga a tó is nagyon szép, van benne még valami titokzatosság. Nem adja magát könnyen, és szinte sohasem mutatja ugyanazt az arcát. Rendkívül rejtélyes és sokoldalú víz, kiszámíthatatlan és szeszélyes halakkal, és azt hiszem, ez teszi annyira érdekessé számomra. Nem baj, hogy nem könnyű víz, nem baj, hogy sokszor mostoha, én így szeretem! Remélem, még sokáig ilyen marad…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: