Herendi Porcelán:  Hungarikum, a Magyar Örökség része.

Herendi Porcelán:  Hungarikum, a Magyar Örökség része.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része. Amikor a Manufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyét Pannónia közepén, néhány mérföldnyire a Balatontól Stingl Vince 1826-ban megnyitotta, még senki sem sejthette, hamarosan világszerte ismerni fogják az aprócska település, Herend nevét. Az anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A siker nem is váratott magára. A Herendi Porcelánmanufaktúra többek között elnyerte a császári és a királyi udvari szállító címet, előre vetítve a nemzetközi sikereket is. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelán készleteinek kiegészítését, s e pótlások révén a Manufaktúra számtalan olyan régi motívumot alkalmaz ma is, amelyet mások rég elfeledtek. Így van ma már 16 ezer különböző fehér formánk és 4 ezer különböző festett mintánk, összesen mintegy 64 millió különböző porcelán termék. Herenden a legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek: formázóink és porcelánfestő mestereink elhivatottsága, kézművesség beli jártassága így pompásan bizonyítást nyerhet. A Herendi Porcelán sikertörténetének csupán néhány állomását jelentik a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – nyert díjak. Túlélt a Herendi Porcelánmanufaktúra háborúkat, természeti katasztrófát, és gazdasági világválságokat egyaránt.A Herendi porcelánt otthonunkban tudni érték és kiváltság. Herend a jövő öröksége, időtlen szépség, örök érték!A Herendi Porcelán Manufaktúrát 1826-ban Stingl Vince alapította. 1839 után, Farkasházy Fischer Mór irányítása alatt érte el európai színvonalát, majd elismertségét világszerte. Az általa lefektetett alapok – a kiváló minőségre és a tökéletességre törekvés – a herendi munkásdinasztiák mai leszármazottai számára is érvényesek. Az 1851-es londoni világkiállítás óta számos díjat nyert herendi termékek a minőség és az elegancia szimbólumai. A gyárat 1948-ban államosították. A manufaktúra 1993-as privatizálása során 25 % állami, 75 % pedig dolgozói tulajdonba került, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében. 2001-ig folyamatosan nyereségesek voltak, több nagy beruházást hajtottak végre. A recesszió és a vezetőváltás következtében a manufaktúra 900 millió forintos veszteséget halmozott fel, adósságállománya közel 2 milliárd forint volt. 2005-től széles alapon nyugvó egyezséget kötöttek a dolgozók és a vezetők, melynek célja az volt, hogy szigorú takarékoskodás mellett a lehető legtöbb munkahelyet őrizzék meg, s megmaradhasson az MRP-forma. A vezetők fizetését felére csökkentették, a dolgozók nem kaptak béremelést, ezzel párhuzamosan igyekeztek újabb piacokat szerezni. A sok áldozat eredményeként csoportos létszámleépítés nélkül vészelték át 2009-et. A 2010-es évben a manufaktúra ismét nyereségesen működött, pénzügyileg is stabillá vált. Külső finanszírozást továbbra sem vettek igénybe, megőrizve a több generáció óta magukénak érzett üzem tulajdoni státuszát.