Igaz történeten alapul: Larry Flynt, a provokátor!

Igaz történeten alapul: Larry Flynt, a provokátor!

A fehér szemét dicsősége!Ha megölsz három embert, címlapra kerülsz, ha megmutatod, miként szeretkezel velük, sittre vágnak. Milos Forman története Larry Flintról, a szabadszájú szexmágnásról. A hetvenes évek elején a vállalkozó kedvű Larry Flynt, aki addig a szesz- és sztriptíziparban próbálgatta oroszlánkörmeit, úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megtörje a Playboy egyeduralmát. Az általa kitalált szexújság, a Hustler magazin nem kendőzi a valóságot: mindent megmutat, amit a többi lap eddig szemérmesen eltakart.A pornómagazin hamarosan közfeltűnést kelt és közbotrányt okoz.Jobb, ha hozzászokunk: a dinoszauruszokkal, multiplexszel, a kilencvenes évek hollywoodi diadalmenetének arzenáljával együtt végig fogjuk nézni az amerikai történelem összes nagy kérdésének tanfilmre írt verzióját is. Az iskola filmgyártásban vitathatatlanul király Oliver Stone-ra a filmtörténelem feltehetően csak mint a Clinton-éra reprezentatív ideológusára emlékszik majd: pénzt, erőt és naiv elkötelezettséget nem kímélve használja ki a középkorú éveinek végét élvező Hair-generáció utolsó aktív évtizedeit. Milyen lehet egy lap, amit egy sztriptízbár-tulajdonos és szexőrült kisvagány alapít, mert untatja a Playboy és a Penthouse művészkedő, képmutató stílusa, ezért a „vaginát is isten teremtette” alapon realisztikus képeket követel modelljeitől és fotósaitól? Tanfilmekben, folyóiratokban ilyen kérdésekre egyértelmű a válasz: egy ilyen lap pornográf, mocskos és undorító, egy ilyen lapról hallgatni kell. A Hustler önmagában persze nem több egy korai és bátor szexlapnál, amelyik először vette magának a bátorságot, hogy melléexponálás nélkül mutasson be női képeket. Kevés ahhoz, hogy a Stone–Forman szabadegyetem példának válassza. Amitől azzá lehetett, az az alapító tulajdonos, Larry Flint személyiségének és függetlenségének húzása, és nem a pornográf tartalom. Joga van azt és úgy kinyomtatni, ahogy akarja, s az amerikaiaknak joguk van azt és akkor választani, amit akarnak, szól az egyszeregy. Nem vár újabb perekre, hanem tévé kamerákat összetrombitálva csukatja le magát, amikor újságárusokat molesztálnak a Hustler árusítása miatt. Hintet eléri az amerikai társadalom elviselhetetlen csodája: mozgalom szerveződik köré, beszélnie kell, harcolnia olyan jogokért, eszmékért, melyekről korában azt sem tudta, hogy vannak. Észre kell vennie, hogy a jog, az alkotmány igazat szerezhet neki… de csak ha elkötelezi magát a saját ügyének és igazának, s végig küzdi magát a közéletnek nevezett akadálypályán. Amerikai zászló macskával a hajtókáján, óriási csillagos-zászlós paraván előtt magyaráz a hallgatóságnak arról, hogyan legalizálja a nyilvánosságban a gyilkosságot ugyanaz a társadalom, amelyik tabuvá teszi a szexet.  A film egy örök lázadó árnyalt portréja, aki egy vitatható és sokat vitatott ügy képviseletében feszegette a szabadság határait. Hosszú kálváriája a Legfelsőbb Bíróságon teljes sikerrel ért véget.