Végre kiderülhet az igazság: ezért lett öngyilkos Szécsi Pál?

Végre kiderülhet az igazság: ezért lett öngyilkos Szécsi Pál?

Napra pontosan 45 éve, 1974. április 30-án lett öngyilkos a népszerű táncdalénekes, Szécsi Pál.Tragédiák sora kísérte már a kisgyerekkorát is. A nagyapja a New York palotából vetette ki magát, az apját pedig a származása miatt ölték meg még a háború alatt. Édesapja – aki csupán 40 éves volt, mikor meghalt –- amatőr nyelvújítóként élte az életét, de a magyarosított szavait kigúnyolták, nevetség tárgyává tették. A kis Palika még egyéves sem volt, mikor meghalt. Mivel állami gondozásba került, úgy tűnt, sosem fedezik fel. Az Athenaeum nyomdában volt segédmunkás, majd egy strandon kabinos, mígnem a Divat Intézet munkatársa kiszúrta magának, és manökent faragott Szécsiből.  Az áttörést 1965 szilvesztere hozta el, ekkor a Gellért szállóban lépett kifutóra, ahol egy-két számot is elénekelt. Ott döbbentek rá többen is, hogy Szécsi őstehetség. Hiába jöttek azonban a sikerek, a slágerek, hiába rajongtak érte a nők és hiába lett egyik pillanatról a másikra imádott közönségkedvenc, a belső vívódásai nem engedték, hogy boldog legyen. 1972-ben, a Magyar Rádióban véletlenül megismerkedett Domján Edittel. A két szélsőséges, önmagában bizonytalan ember vibráló, nagy szerelmet élt meg, viszont képtelenek voltak megtartani a másikat. Szécsinek ekkor már több öngyilkossági kísérlete volt.  Sokkolta a hír, hogy a színésznő öngyilkos lett, és az is, hogy mielőtt meghalt, elvetette a közös gyereküket. Szécsi titokban Németországba szökött, azt tervezte, hogy az anyja után utazik az Egyesült Államokba. Fel is hívta telefonon, de a következő letaglózó választ kapta: „Nem azért jöttem el ilyen messzire, hogy a gyerekeim utánam jöjjenek.” . Szécsi Pál végül 1974. április 30-án belehalt a sokadik öngyilkossági kísérletébe. Meg akart szabadulni a kiskori traumáktól, a meg nem értésből, és képtelen volt elviselni, hogy nagy szerelme, Domján Edit miatta (is) lett öngyilkos. „Azt tudjuk, hogy labilis idegzete volt és hatalmas lángon égett. Rövid szerelmei voltak, a nőkben valószínűleg csak a veszteséget látta, képtelen volt feldolgozni, hogy az édesanyja, Klára elhagyta, és utána nevelőszülőkhöz és intézetbe került. Sokszor próbált meg az életének véget vetni, végül sikerült is. Semmit sem tudott az édesanyjáról, hogy él-e vagy hal-e, talán azt hitte, így majd vele lehet. Remélem, sőt tudom, hogy bárhol is vannak, most együtt vannak a nővérével, és bepótolják azt, ami az életben nem adatott meg nekik – mondta a Borsnak Gergely Róbert. Ennek ellenére ismerte a hazai előadókat, Kabai Józsefnek, a kötet szerzőjének mesél is róluk sokat. A tengernyi sztori között azonban van egy, ami kevéssé, vagy talán egyáltalán nem ismert, ez a kor népszerű előadója, Szécsi Pál 1974. áprilisi halálához köthető. Innentől “átadjuk a szót” a kötetnek. „A hetvenes évek elején sokat jártam a nejemmel, Verával az S. Nagy Pista által szervezett könnyűzenei baráti körbe, ami az ő lakásán  jött össze rendszeresen. (…) Megfordult ott többek között Korda György, Máté Péter, Payer András, Domján Edit, Ihász Gabi. Ebben a társaságban ismerkedtem meg Palival (Szécsi Pállal – a szerk.). Hangulatos, jó csapat volt, sokat dumáltunk zenéről, főleg az este elején, mert aztán a többség, hogy is mondtam, S. Nagy vezetésével inkább az ital irányába ment el.” A felvétel lement nélkülem is, így beültem az autómba, és elmentem a lakására, Budára, a Margit utcába. Az udvarról felmentem az emeletre, és láttam, hogy résnyire nyitva van az ajtaja. Mondom, mi az isten van itt. Kopogtam, semmi válasz, bementem. És akkor megláttam a szobában, elterülve a földön a szekrény előtt. Először azt hittem, hogy talán ivott, vagy mit tudom én.” Módos elmondása szerint Szécsi hason feküdt, de még mielőtt bármit tett volna, azt mondja, hogy „hirtelen, kopogás nélkül megjelent S. Nagy. És akkor ott ketten, megütközve arra gondoltunk, hogy Pali halott. Észrevettük, hogy szétszóródtak az orvosságosdobozok, hogy öngyilkos lett. Beszedett pár dolgot.” Módos azt mondja, nem tudja, S. Nagy hogy került oda. „Lehet, hogy megbeszélték előre? – teszi fel a kérdést. – Döbbenten álltunk, aztán S. Nagy azt mondta, hogy szól egy ismerős orvosnak, és elhúzott. Utána én is.” Módos arról is beszél, hogy nem hívták a mentőket. „Azt hiszem, igen zavarodottak lehettünk azokban a percekben. Most visszagondolva, azzal sem voltunk tisztában, hogy Szécsi meghalt, vagy elájult. (…) Az biztos, hogy nem néztük meg a pulzust. Valószínűleg azt hittük, hogy ájulás lehet, vagy ilyesmi.” Szécsi már korábban is kísérelt meg öngyilkosságot. Módos Vera szerint az igazságot nem nagyon lehetett elmondani, majd kitér rá, hogy Szécsi micsoda nőcsábász volt, szerinte „ha lett volna tíz nő, akkor tízfelé szórta volna a bókjait, mert az alkohol elborította az agyát”, és megjegyzi, hogy Szécsit skizofréniával is kezelték. „Legalább tízszer kezelték emiatt kórházban, én S. Nagyéktól tudom, hogy Pali nagyon súlyos skizofréniában szenvedett.” Módos azért elmondja, hogy Szécsivel nagyon jól együtt lehetett dolgozni a tévében, és kiválóan megoldott minden feladatot. „Az emberek igényelték az érzelmes, szerelmes nótákat, legyen az magyar, vagy olasz slágerfeldolgozás magyarul. Szécsi erre állt rá, és bejött neki. Hibátlanul csinálta.”