Elhallgatott tudomány!  „Piramis erő” – A kulcs az Aranykorhoz?

Elhallgatott tudomány!  „Piramis erő” – A kulcs az Aranykorhoz?

A régi próféciák nem szólnak világméretű pusztulásról – hanem az Aranykor eljöttéről beszélnek. Még ennél is jobb, hogy számos technikai részletet találtunk a Nagy Piramis részleteiben – beleértve a Föld pontos méretét, az év pontos hosszát, a Föld távolságát a Naptól, több bolygó egymáshoz viszonyított távolságát, csillagállásokat, a nap-éj egyenlőségek precesszióját – ez pedig mind arra utal, hogy az építők vethették el az ősi mítoszok és prófétai tanítások magvait. Lehetséges volna, hogy a piramis felépítése is a ránk hagyott üzenet része? Lehetséges, hogy egy működő technológia – egy olyan tudomány, amit még nem fedeztünk fel? Annak ellenére, hogy számos író részletesen beszámolt arról, hogyan érezte magát Bovis, amikor megtalálta a zsákot, az igazság az, hogy ő soha nem hagyta el Franciaországot és a Nagy Piramisban tett látogatásáról szóló legendákat csak olyan szerzők találták ki, akik félreértelmezték a munkáját. Valójában azt történt, hogy franciaországi otthonában megépítette a Nagy Piramis 76 centiméter magas, fából készült változatát és azt állította, hogy egy halott macskát sikerült mumifikálnia, amikor a Király Kamra helyén hagyta. Jens Laigaard dán szkeptikus szerint ez az egész csak egy nagy átverés lehet. A szkeptikusok kételkedése ellenére, Karel Drbal, egy prágai villamosmérnök az 1950-es években sikeresen megismételte Bovis kísérletét – több halott állatot is mumifikált. Drbal arra a következtetése jutott, hogy „kapcsolat van a piramis alakja és a benne végbemenő testi, kémiai és biológiai folyamatokkal” – azt azonban nem tudta, hogy milyen kapcsolat van. Állítólag Dr bal volt az első, aki 1959-ben felfedezte, hogy a borotvák megéleződnek, ha piramis alakú papír dobozba teszik őket. És ez még nem minden. 2001-ben, egy orosz tudós, Dr. Volodymyr Krasnoholovets megismételte Drbal legendás borotvapenge kísérletét és mikroszkóp segítségével bebizonyította, hogy a piramis alak a penge élén megváltoztatta a molekula szerkezetet. Dr bal felfedezésével szemben azonban az észak-déli elhelyezés semmilyen változást nem okozott a pengén, csak az észak-nyugati. Ennek okára jelenleg nincs tudományos magyarázat. Ezen a ponton meg tudom érteni a szkeptikusokat. Nagyon kevés kutatást végeztek ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban, és a jelenség ellentmond a fizika törvényeinek. Nagyon kevesen tudnak a Forrás Mezővel kapcsolatos orosz kutatásokról is – pedig a nagyon elegáns és új magyarázatokkal szolgálnak ezekkel az anomáliákkal kapcsolatban. Kérlek, légy türelmes velem ebben a fejezetben, miközben a piramis erejéről beszélek – mert csak így fogod megérteni mindazt, amit tudunk. Az őseink annyira hittek ebben a technológiában, hogy az írott emberi történelem legtökéletesebb szerkezetét piramis alakban építették meg – nem pedig egy kocka alakú dobozt alkottak. Sok lenyűgöző piramis van Egyiptomban és Dél-Amerikában – és a legújabb kutatások szerint Boszniában, Olaszországban, Görögországban, Szlovéniában és Kínában is vannak piramisok, bár a kínai kivételével a többségüket kosz és növények fedik – és ezért nehéz őket felfedezni. Néhányuk természetes hegy, amit piramis alakúra formáltak. Dr. Golod piramisainak váza pvc csövekből volt, az oldallapokat pedig sima felületeket biztosító üveggyapot lapokból építette meg. Mindegyiket az 1:1.618 pí arány szerint építették meg – ami gyakran megjelenik élő szervezetek esetében, mint például a kagylók páncéljának spiráljaiban. Az arány miatt Golod piramisa meredekebb lett, mint a Nagy Piramis, és körülbelül kétszer olyan magas – ettől inkább egy obeliszkre hasonlít, mint a baetyl a görög és a római érméken. Mi történik, ha egy beteg élőlényt teszünk a piramisba? Dr. N.B. Egorova, az Orosz Orvostudományi Akadémia munkatársa ezt vizsgálta. Laboratóriumi patkányok két csoportjának egyenlő arányban adták be a S.typhimurium (tífuszláz) vírust. A piramisban lévő patkányok 60 százaléka, míg a laborban maradt patkányok 7 százaléka élte túl a betegséget. Nagyobb arányú vírus esetén, aminek az összes patkányt meg kellett volna ölnie –a piramisban lévő állatok 30 százaléka, a kontroll csoportban lévőknek pedig a 3 százaléka maradt életben.