Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell!

Legyünk vele tisztában! Minden, amit a szélütésről tudni kell!

A szélütést szenvedő betegek túlélése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan részesülnek orvosi ellátásban. Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell azonnal mentőt hívni. Cikkünkből kiderül az is, hogy a stroke-betegek kezelése és későbbi gondozása hogyan történik. A szélütés a harmadik leggyakoribb halálok és a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés. A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői – a magas vérnyomás, a dohányzás és az elhízás – sokkal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban. A stroke – a ma érvényes definíció szerint – az agyműködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális (gócos) zavarral jellemezhető, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn, vagy halált okoz, s amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (tranziens iszkémiás attak, TIA) beszélünk. A stroke népegészségügyi jelentősége igen nagy: hazánkban évente 40-50 ezer stroke eset fordul elő, szemben a 16 ezer szívinfarktussal. Az infarktuson átesettek 70-80 százalékának van esélye normális életvitelre, a szélütést elszenvedetteknek viszont mindössze egytizedének. Éppen ezért komoly jelentősége van a stroke megelőzésének, amelynek sarokpontjai:1. a rendszeres testmozgás, 2.  a dohányzás mellőzése, 3. a hipertónia hatékony kezelése 4.  és a szívritmuszavarok megfelelő ellátása. A stroke hátterében – ugyanúgy, mint az iszkémiás szívbetegségeknél – az érelmeszesedés (orvosi nevén atherosclerosis) áll. Az agy nagy területeit vérrel ellátó nyaki főverőérben lerakódó plakkok akadályozzák a véráramlás útját, illetve az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen el is zárhatja a véráramlást. Létrejöhet szélütés oly módon is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak, és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak.  A féloldali végtaggyengeség, illetve bénulás, az átmeneti látásvesztés az egyik szemen, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédértési zavarok, a szóformálási nehézségek, a zavartság, a szédülés, a fejfájás, vagy a hirtelen fellépő eszméletvesztés mind-mind a stroke gyanúját kelthetik.  A diagnózis felállítása során, a beteg fizikális vizsgálatát követően különböző képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) meghatározzák az agykárosodás pontos helyét, kiterjedését és típusát, illetve elkülönítik a stroke iszkémiás (agyi érzelzáródás által okozott) , vagy vérzéses kóreredetét. A heveny szakaszban folyamatosan monitorozzák a beteg idegrendszeri státuszát, vérnyomását, szívfrekvenciáját, légzését, folyadék- és elektrolit háztartását, vércukorszintjét, testhőmérsékletét és egyéb fontos élerttani jellemzőket. Az első stroke-ot követő korai időszakban igen nagy az újabb szélütés valószínűsége is.(6) Ezért a stroke-gondozás egyik sarkalatos pontja az ismétlődő szív- és érrendszeri esemény és az egyéb szövődmények megelőzése. Ennek érdekében a szélütést szenvedett betegnek rendszeres orvosi ellenőrzésen kell részt vennie, és bizonyos gyógyszereket – például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, a vérlemezkék összetapadását gátló, illetve véralvadásgátló készítményeket – kell szednie.