Figyeljünk oda: Epilepszia tünetei és kialakulása!

Figyeljünk oda: Epilepszia tünetei és kialakulása!

Az epilepszia során tulajdonképpen az agyi idegsejtekben a normálistól eltérően fokozódnak a kisülések. Krónikus betegség, ami rohamokban jelentkezik – utóbbiak pedig gyakran olyan enyhék, hogy egy átlagos külső szemlélő észre sem veszi őket. A kifejezetten látványos, súlyosabb epilepsziás rohamokra gondolunk leginkább, mikor a betegségről beszélünk, pedig sok válfaja és kiváltó oka van, így a rohamok súlyossága, gyakorisága is különböző lehet. Éppen ezért nem is csak epilepsziáról, hanem epilepsziákról beszélhetünk.  Az epilepszia a leggyakrabban gyermekkorban vagy 65 éves kor felett alakul ki, de egyes hatások miatt gyakorlatilag bármelyik életszakaszban megjelenhet.  A leggyakoribb kiváltó okok közé tartoznak az agy magzati fejlődési folyamatai során kialakuló rendellenességek. Ezektől az epilepszia gyakran már csecsemőkorban jelentkezik más rendellenességek mellett; ugyanakkor az is előfordul, hogy csak serdülőkorban okoz tüneteket. Emellett genetikai, vagy öröklött epilepsziáról is beszélhetünk, amit egy vagy több hibás gén okoz és a tünetei legtöbbször csak az agyi fejlődés későbbi szakaszában jelentkeznek. Mivel ezek kiváltó elemeit és az öröklődés menetét nagyrészt már ismerik, nagyjából tudni lehet, mikor kell rá számítani. Olyan is előfordul ugyanakkor, hogy a roham parciálisan indul, majd fokozatosan terjed ki. Az egyszerű parciális rohamok nem járnak eszméletvesztéssel, a komplexeknél viszont felléphet tudatzavar és akaratlan mozgások is megjelennek. A generalizált rohamoknak is több fajtája van, ezek közül a tónusos-klónusos rohamok váltják ki az epilepszia legjellemzőbb tünetét, azaz azt, amikor a beteg összeesik, megfeszül, rángatózni kezd, eszméletét veszti és gyakran a nyelvét is elharapja. Bár általánosságban az a kép él bennünk, hogy az epilepszia mindig rángógörccsel és eszméletvesztéssel jár együtt, a betegség tulajdonképpen változatos tünetekkel járhat. A tünetek, amit rohamoknak is nevezünk gyakran nagyon enyhék, különböző érzetet és viselkedést idéz elő. Bizonyos rohamfajtákban a beteg a roham során egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre, míg másoknál teljes testre kifejlődő görcsroham alakul ki. Az Epilepszia Világnapja 1997. február 14-ére hirdették meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Valentin napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is egyben. A világnap lehetőséget ad arra, hogy tájékozódjunk a betegséggel és a gyógyításával kapcsolatban, valamint jobban odafigyeljünk az epilepsziával élőkre. Sok mindent tehet e betegségek megelőzése érdekében: csökkentheti alkoholfogyasztását, táplálkozhat egészségesebben, mozoghat rendszeresen, megcélozhatja ideális testsúlyát és leszokhat a dohányzásról. Az epilepszia további rizikófaktorai közé tartozik az agy fertőzéses megbetegedése (pl. agyhártyagyulladás), és a gyerekkorban magas láz miatt kialakuló rohamok. Az epilepszia tünetei Mivel az epilepsziát az agysejtek rendellenes tevékenysége okozza, a rohamok bármilyen az agy által szabályozott folyamatot érinthetnek. Az epilepszia számos formáját hozták már kapcsolatba különböző az agysejtek egymással való kommunikációját szabályozó gének károsodásával, azonban az epilepszia néhány ritka formájának a hátterében van csak specifikus génhiba jelen. Összességében úgy tűnik, hogy akár több száz génben is lehet valamilyen rendellenesség, és ezek mind epilepszia kialakulásához vezethetnek.