Figyeljünk oda rá: Agyvérzés: egy pillanat alatt végez óriási pusztítást!

Figyeljünk oda rá: Agyvérzés: egy pillanat alatt végez óriási pusztítást!

Az egyik leggyakoribb központi idegrendszeri betegség a „stroke” („agyvérzés”), amely vérkeringési zavar által okozott agykárosodás. Legtöbbször bénulással jár. A megelőzés illetve a kezelés sikere nagyban függ attól, hogy a beteg milyen hamar kerül ideggyógyászhoz. Hatékony megelőzéssel és utógondozással sokat lehetne javítani a helyzeten. Az úgynevezett “agyvérzéses” betegek döntő többségében kevesebb vér (oxigén és tápanyag) jut az agy bizonyos területére, így az elégtelen vérellátás károsítja az agyszövetet. Csupán a betegek 20-30 százalékában beszélhetünk igazi “agyvérzésről”. Ezekben az esetekben valóban a vérpályáról kerül a vér az agyszövetbe, ahol roncsolást idéz elő. Az angol stroke kifejezést, mely ütést, csapást jelent, nem csak az “igazi” agyvérzésre, hanem a vérellátás csökkenésével vagy megszűnésével járó keringés zavarra is alkalmazzuk. A legfontosabb kockázati tényező a magas vérnyomás, mely a stroke előszobája. A megelőzés szempontjából fontos a cukorbetegség, a vérzsírok gondozása, a testsúlycsökkentés, a dohányzás elhagyása, a stressz csökkentése. Mindenkinek fontos tudni, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi “érkezését”. Átmeneti beszéd- és látászavar, valamelyik arc vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha nem elérhető, a mentőkhöz. Agyi érkatasztrófa, közismert nevén agyvérzés, szélütés (stroke) a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén, amikor a fellépő oxigénhiány következtében elhal az agyszövet egy része. A vérellátási elégtelenséggel járó (iszkémiás) fajtája gyakoribb, de bekövetkezhet a vérzéses válfaja is, amikor egy agyi ér megrepedése miatt az agyban vérzés lép fel. Az agyi katasztrófák legtöbbször a tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás és a magas vérzsírszint, az érelmeszesedés, az erek falán lerakódó plakkok miatt rugalmatlanná vált, beszűkült erek miatt következnek be. Az elhízás, a diabétesz, a dohányzás, az alkohol érkárosító hatásai fokozzák a rizikót. A tünetek a stroke kiterjedtségétől függően lehetnek enyhe funkciózavarok, szédülés, egyensúly- és koordinációs zavarok, de az érző és mozgatóműködések részleges, féloldali kiesésétől a teljes bénulásig is terjedhetnek. A beszédképesség, a látás átmeneti és tartós zavara, a viselkedés megváltozása, emlékezetkiesés, a koordinálatlan mozgás, az inkontinencia is jelentkezhet tünetként. A tünetek alapján behatárolható, hogy az agy melyik része érintett. A pontos diagnózist koponya CT, az agy vérellátását mutató Doppler-ultrahang-vizsgálat, szükség esetén MRI vizsgálat segíti. Az akut időszak után az agy ereinek vizsgálatára agyi érfestéses vizsgálatot (angiographiát) is végezhetnek, amely meghatározza, hogy mely érterületeken van szükség érsebészeti beavatkozásra.Az agyi érkatasztrófák kezelése stroke-centrumokban, intenzív ellátásban történik. A beteg infúziós kezelést kap, az agyi keringés helyreállítását és a károsodott agyszövetek regenerációját szolgáló gyógyszerekkel.