Nem árt erre is odafigyelni: Alvászavar – Mitől van és mit lehet tenni ellene?

Elalvási zavar? Gyakori felébredés? Korai ébredés? Kialvatlanság. Ébredéskor fáradtság. Napközben szellemi, fizikai fáradtság. Az alvás zavarai szinte mindig együtt járnak az ébrenlét zavaraival. A felnőtt lakosság csaknem 32%-a számol be időnként átmeneti alvászavarról, tartósan fennálló zavaroktól pedig a lakosság közel 10%-a szenved. A nyugodt, megszakítások nélküli zavartalan alvás nagyon fontos az ember számára, hiszen a pihenésen kívül számos funkciója van. Ha az alvás nem teljesíti alapvető funkcióját, vagyis nem képes a szellemi és fizikai készenlétet, a megfelelő teljesítőképességhez szükséges állapotot helyreállítani vagy az alvási ciklusok valamilyen okból nem teljesülnek, akkor alvászavarról beszélhetünk. Az alvászavarokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az ún. dissomniák csoportjába tartozik az insomnia, a hypersomnia, a narkolepszia illetve a légzéssel kapcsolatos alvási zavarok is. A másik csoport a parasomniák csoportja, ebbe tartozik a lidérces álom, az alvási rémület, az alvajárás és a fogcsikorgatás is. Pszichés ok lehet a túlzott szorongás vagy az aggodalom, a pszichiátriai okok közül pedig a leggyakoribb a depresszió. Igen sok gyógyszer és élvezeti szer is befolyásolja az alvásszabályozást (nyugtatók, egyes szívgyógyszerek, koffein, alkohol). Orvoshoz akkor forduljunk mindenképp, ha már hetek óta vannak alvási nehézségeink, teljesítőképességünk drasztikusan lecsökken, napközben a szokásosnál is fáradtabbak, álmosabbak vagyunk, ha koncentrációs zavarok vagy hangulatzavarok jelentkeznek. Nehezíti a kialvatlansággal terhelt napokat, ha gyötrő fejfájással, szédüléssel, koncentrációzavarral, hányingerrel társul a közérzetük. Ilyenkor a pirulák sem segítenek, csakis az alvás, a pihenés, az agysejtek regenerálódása. Figyelemért, egyenesen orvosi tanácsért kiált, ha valaki napokon át vagy annál hosszabb ideig sem képes pihentetően aludni, s ezzel párhuzamosan romlik az egészségi állapota is.Milyen kockázatokat rejthet ez a kínzó állapot, és vajon megelőzhető-e, s ha igen, miként? Érdeklődésünkre Dr. Oláh László neurológus főorvos válaszolt.  A krónikus álmatlanság – az inszomnia – tartós fennállása az agy szürkeállományának pusztulásához, az idegsejtek elhalásához vezethet. Az összpontosítást, a memóriát irányító homloklebeny működése ezzel összefüggésben áll. A kialvatlanság könnyen feledékenységhez vezet, s ha tartóssá válik, előszobája lehet az időskori elbutulásnak. Nem mellékes az a hét évvel ezelőtti kutatási eredmény sem, mely szerint azoknál az embereknél, akiknek az életében állandósul, hogy hat óránál kevesebbet alszanak, négyszeres a stroke kockázata, ami súlyos következményekkel jár. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.