Ennyire ép dinoszauruszt még nem láttál!

Ennyire ép dinoszauruszt még nem láttál!

Lenyűgöző állapotban konzerválódott dinoszauruszfosszíliát mutat be a kanadai Royal Tyrell Őslénytani Múzeum, ehhez foghatót még soha nem láthattunk – írja a CNN. A kiállításokon a dinóknak általában vagy csak a csontjait látjuk, vagy valami műanyag reprodukciót, ezúttal viszont a 110 millió éves állat eredeti mumifikálódott bőre és páncélzata tekinthető meg. A hat méter hosszú és több mint egy tonnás nodoszaurida úgy nézett ki, mint egy kisebb tank. A négy lábon járó növényevőt erős, tüskékkel borított páncélzat védte meg a ragadozóktól. A tudósok szerint egy áradásban lelte végzetét a nodoszaurusz, a folyó magával ragadta, és teste évmilliókon át az óceán fenekén hevert. Teljesen biztos, hogy egyetlen ősünk sem találkozhatott dinoszaurusszal, hiszen a “félelmetes gyíkok” fajunk megjelenése előtt körülbelül 65 millió évvel kipusztultak. Mégis érdekes a hasonlóság egyes fajaik és az ősi sárkány ábrázolás között: tojással szaporodó, pikkelyes, csont lemezzel borított hüllők. Nyilván a fel-felbukkanó hatalmas tojások, csontok, fogak, bőr lenyomat alapján…Testét vastag, erős csont pikkelyek borították, két vállán egy-egy hatalmas, ötven centis “tüskével”, akár a bikák szarva: vélhetően ezzel védte magát a ragadozóktól. A páncélzat csontlemez talán színesek lehettek, ez a kommunikációt szolgálhatta, vagyis a nőstény egyedek lenyűgözését és a vetélytársak elijesztését. Ennél többet azonban a szakértő nem kíván mondani az albertai dinóról, hiszen egy publikálatlan leletről van szó. A hírportálok a National Geographic nyomán egyelőre csak a fosszília létezéséről számoltak be, másról nem is igen írhattak. A részletek majd a leleten dolgozó paleontológusok tudományos publikációjából fognak kiderülni – erősíti meg Ősi Attila. Merthogy egy olajhomok bányában találták a fosszíliát teljesen véletlenül, és az olajhomok-bányászat itt némi magyarázatra szorul. Az olajhomok tulajdonképpen homok, víz és szénhidrogén-származékok keveréke. Kitermelése bár külszíni fejtéssel megoldható, rendkívül energiaigényes, és a feltárást forró vízzel és nátronlúggal végzik. Kátrányhomoknak is nevezik, kitermelése magas olajárak esetén éri meg, de óriási természet pusztítása és környezetkárosítással jár. Valahogy úgy képzeljük el, mintha egy állatot 3D-s nyomtatóval készült modell alapján tanulmányoznak. A formája tökéletes mása az eredetinek, de annak anyagáról semmiféle információt nem nyújt. Pontosabban csak nagyon keveset, szerencsés esetben ugyanis a kövületben is megőrződhet filmszerű formában némi szerves anyag, kollagénrostok. „Ebben a tekintetben valóban virágkorról beszélhetünk. Majd’ kéthetente találunk egy addig ismeretlen fajt. Több új dinoszauruszt neveztek el az elmúlt húsz évben, mint az előző százban. Ez hihetetlen!” – áradozott David Evans, a University of Toronto professzora. Az öröm abszolút érthető, pláne akkor, ha azt néhány számadattal próbáljuk meg még inkább elképzelhető vé tenni. A Triceratops szűkebb-tágabb családja 2002 óta több, mint ötven új taggal gyarapodott, gallérja ik alakja és díszítettsége sokszor minden képzeletet felülmúl. Pár nemzetség, esetleg faj története az adott múzeumokhoz kapcsolódik szorosabban: néha csak évtizedekkel később, egy alaposabb vizsgálatot követően jönnek rá arra, hogy a korábbi beazonosítás téves volt.