Magyar hírességek akiket nem felejtünk: Koós János!

Magyar hírességek akiket nem felejtünk: Koós János!

Koós János (született Kupsa) (Bukarest, 1937. november 20 –Meghalt:  Budapest, 2019. március 2.)  magyar táncdalénekes, előadóművész, humorista, színész, showman.  1937. november 20-án született Romániában Kupsa János néven, édesapja Kupsa János, édesanyja Bartis Karola gyermekeként. A család Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk. Származásáról így nyilatkozott: „Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él.” Zenész szeretett volna lenni, de édesapja azt akarta, hogy becsületes iparos ember legyen, mint amilyen ő is. „Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.” – mondta neki és beíratta a miskolci katolikus gimnáziumba.  1960-ban viccből, Vico Torriani svájci énekest parodizálta a Zeneakadémia gólyabálján.  Első táncdalénekesi felkérését 1960-ban kapta, amikor a műsor rendezője Marton Frigyes „átkeresztelte”, mert szerinte Kupsa néven nem lehet valaki táncdalénekes. Első fizetése 600 forint volt a két fellépésért.  Ettől az évtől kezdve a Kamara Varieté tagjaként dolgozott. Az 1966-os tácdalfesztiválon az előadói díjat is megkapta.  Énekesi karrierjével párhuzamosan színészként is tevékenykedett: Az oroszlán ugrani készül (1969), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970) című filmekben is szerepelt. „ Képletesen szólva a (Koós János) lapjaiban ugyanolyan színek voltak, mint az enyémben. Ő rendelkezett azokkal az összetett készségekkel, melyek nélkülözhetetlenek a show-man számára. Muzikalitása elsőrangú, mimikája változatos, rögtönzőkészsége biztos, egyszóval ideális partner, akivel együtt még sok érdekes elképzelést tető alá hozhatok.” Egy turné alkalmával ismerkedett meg Dékány Sarolta énekesnővel, későbbi feleségével, akit házasságukat követően 1977 elején nem akartak kiengedni a férje után Kanadába, mert eleinte nem is kapott útlevelet. Hofi Gézával és Kovács Katival készítették el 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, amely hanglemezen csak 1989-ben jelent meg, és amelyet később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adtak ki. Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját. 1982–1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész- és humorista szerepben.”Mindig van valami mondanivalóm mindenkihez, mindenkit szeretnék a keblemre ölelni, mindenkivel szeretnék egy jót viccelni, a rendőrtől a postáson át a Nobel-díjas tudósig. Talán az egyetlen dolog a foci, amitől elborul az agyam. Ha most ide, az étterembe behoznának egy labdát, 63 évesen is fölállnék az asztaltól, és elkezdenék dekázni. Legfeljebb kidobnának.” Rövid betegség után hunyt el, 2019. március 2-án. A kórházban hirtelen összeesett, s az orvosoknak már nem sikerült újraéleszteni.  Művészek, pályatársak búcsúztak tőle. Az ATV műsorában Csongrádi Kata emlékezett meg róla és az utolsó fellépéséről, míg az Echo TV reggeli műsorában Poór Péter emlékezett pályatársára.A TV2 Mokka című reggeli műsorának március 4-i adásában Zalatnay Saroltával, a Fem3 Café március 4-i adásában Zalatnay Saroltával és Soltész Rezsővel emlékeztek meg róla. Temetése március 20-án volt a Farkasréti temetőben, végső nyughelye a Művészek Parcellájában van, elhunyt művész társainak sírja közelében.