Magyar sztárok akik versenyezhetnek a világsztárokkal: BESSENYEI FERENC!

Magyar sztárok akik versenyezhetnek a világsztárokkal: BESSENYEI FERENC!

Bessenyei Ferenc Hódmezővásárhelyen született  1919. február 10 -én. Édesapja Bessenyei Ferenc foglalkozása marhakereskedő volt,de egy járvány az állatai között kicsit tönkretette a családot.  Édesanyja Boros Lidia öt gyermeket hozott világra: Ferenc,Zoltán, Ottó, Dezső és István.Édesanyja varrodát nyitott a házban.Munkát adott fiatal lányoknak akik hímeztek, varrtak.Lajosmizsén hunyt el 2004. december 27-én.  Temetése 2005. január 12-én volt a Farkasréti temetőben, amit a televízió élő adásban közvetített. Bár Ferencnek négy testvére született (Zoltán, Ottó, Dezső, István), ők mind később jöttek, így a kis Ferkó mindörökre édesanyja kedvence maradt. („Öten voltak testvérek, nehezen jöttek ki egymással. Ő volt a legidősebb, sok baja volt a kisebbekkel. Az élet szanaszét szórta őket” – nyilatkozza majd 1997-ben a rádió Éjfél után című műsorában a szintén hódmezővásárhelyi születésű Szabó Évának.) Mint sokáig egyetlen gyermeket, nagyon féltették, de Feri jócskán adott is okot aggodalomra, mert nagyhasú, meztelen kisgyermekként gyakran „ment világgá”. Alvóhelye a nagy komód fiókjában volt, ide menekült sokáig nemcsak a szülői, hanem a valóságos, természeti vihar elöl is. Alig volt tizenhat éves, amikor édesapja önkezével véget vetett életének. Ez a tragédia, amelyet egész borzalmával közelről kellett végigélnie, egész életére rányomta bélyegét. De a fiatal fiú nemcsak apját vesztette el, hiszen mint legidősebb testvérnek, egy csapásra családfenntartóvá, jóval fiatalabb öccsének gyámjává kellett válnia. Mégsem volt teljesen hatástalan a sokszor elmondott intelem. Ezt onnan gondolom, hogy ha valamit csináltam, azt jobban akartam csinálni, mint más. Azt például biztosan tudom, hogy a legnagyobb és a legszebb csillag sárkányom nekem volt az egész hódmezővásárhelyi Tabánban. Nem volt nehéz, mert az apám bótos volt. Sárkánypapír és sárkány madzag volt elég. Csodálatos élvezetet jelentett felengedni nagyon magasra, majd elvágni a madzagot, futni utána, keresni és keresni. Közben a hatalmas papírsárkány igazi mesebeli sárkánnyá vált, és csodálatos dolgokat művelt a levegőben. Szerettem tanulni, az iskolát nagyon tiszteltem. Mindent szívesen és lelkesen fogadtam be. A cserkész-, majd levente zenekarban több hangszeren is játszottam. Tagja voltam a Belvárosi Énekkarnak, hegedültem. Persze, gyakorlati dolgokkal is kellett volna foglalkoznom. Különböző mesterségeket tanultam, voltam kertész, cipőfelsőrész-készítő, szabó. …Bár gyermekkorunk legszebb tartózkodási helyét, a népkerti Műszínkör faépületét lebontották, mindig némi megilletődéssel megyek el a tér mellett, hiszen itt szorongtunk, ebben a csodavilágban, a kakasülőn, az állóhelyen, és figyeltük a színészeket. Mindent, mindent megnéztünk. Amikor a Cigányprímás című operett főhőse, a kedves, öreg Józsi bácsi a színpadon szomorúan, rezignáltan elbúcsúzott a hegedűtől, én úgy beleborzongtam, hogy attól kezdve még szorgalmasabban hegedültem.  16 éves lehettem, amikor az öntudatlan keresgélnek hirtelen vége szakadt. Váratlanul meghalt az apám. Itt ért véget a gyermekkorom, a játék, az álmodozás. Át kellett vennem a család gondjait. A színház akkor mint kenyér kereseti lehetőség is jelentkezett az életemben. A szegedi társulat éppen Hódmezővásárhelyen ütötte fel nyári állomáshelyét. Új világba kerültem, sajátos társadalmi és erkölcsi törvények közé! És rögtön úgy éreztem, hogy hazaérkeztem! A Pál utcai füves árokpart, a körtöltés, a Kincses Temető, az Agyag utcai iskola hirtelen mintha a múltba tűntek volna. 1939 -ben szerepelt először a hódmezővásárhelyi katolikus ligában. A szegedi társulat 1940-ben Hódmezővásárhelyen szerepelt. Belekóstol ebbe a világba onnantól a színház az élete lett. Ott rábíztak egy kis szerepet.  Így igazi pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-től a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt.
Első felesége Szederkényi Ada akivel 1944-1959-ig volt házas.1944 elején együtt játszottak Miskolcon egy darabban.Ősszel már feleségül is vette Budapesten. 1963-1967-ig a Madách Színház társulatának tagja. 1967-től rendszeresen járja az országot előadóestjeivel amiken verseket ad elő. 1970-ben Béres Ilona kilép a kapcsolatból. Ezután ismerte meg Élthes Esztert. Még ebben az évben kórházba került hetekre nagy vérvesztés miatt. 1974-ben költözött be első saját lakásába.  1967-1973-ig újra a Nemzeti Színház, majd 1973 -tól újra Madách Színház tagja 1980-ig.
1975-ben Élthes Eszter kivándorolt Németországba,de nagyon sűrűn haza járt hozzá.Bessenyei nehezen viselte ezt az életet. 1980-ban úgy döntöttek hogy összeházasodnak. 1980-2000-ig  a Nemzeti Színház művésze volt. Mivel a Nemzeti társulatában maradt, így átalakulás után a Magyar Színház tagja lett 2000-től.  1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött. Utolsó mozifilmjét 1988-ban forgatta, A másik ember -ben szerepelt. 1989-től a Nemzeti Színház örökös tagja lett.