A Parkinson-kór tünetei/jelei és hajlomosító tényezők!

A Parkinson-kór tünetei/jelei és hajlomosító tényezők!

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető neuro-dege­neratív betegség. Az Alzheimer kórhoz hasonlóan lassan progrediáló mozgászavarokkal járó neurológiai betegség.  Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak.  Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, már 50-60 éves korban jelentkezhetnek az első tünetek.

Első tünetei!  a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél    méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat…  többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét.  remegés – nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.  izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben.   lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, „maszk”szerű lesz   egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson mellett szól.  A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór diagnózisának a felállításához. A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi. Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.  Parkinson-szindrómáról beszélünk. Amikor a tünetek jelentkeznek, a betegek az érintett agysejtjeik legalább 80%-át már elveszítették.  Tünetek: fokozott izomtónus, értelmi hanyatlás, depresszió, kézremegés, demencia, izzadás, bőrhámlás, nyelési nehézség, székrekedés, fokozott nyálelválasztás, izommerevség, szorongás, inkontinencia, mozgásszegénység, tartási instabilitás, lelassult gondolkodás, halk beszéd, apró betűs írás.       Carbidopa és benserazid: Semlegesíti a perifériás idegrendszerben a levodopa-dopamin átalakulást serkentő enzimet. Ugyanakkor nem jut át a vér-agy gáton, tehát a központi idegrendszerre ilyen gátló hatással nincs. A levodopát ezért carbidopával vagy benseraziddal együtt kombinációban adják.